Magyar Hiradástechnika, 1946 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1. szám

sodik lépésként a csatornákból egyesített csoport­nak 120 kHz-es vivőfrekvenciával való modulá­lása következik. Itt ismét­­az alsó oldalsáv kerül felhasználásra. A 12 csatorna a 12-től 60 kHz-ig terjedő sávszélességben erősítőn át halad a kábel­áramkörbe. A vevőoldalon a demodulálás termé­szetesen fordított sorrendben történik. A 4. ábrán vázlatosan feltüntetett végberende­zés csatorna modulátoraiban az alsó oldalsáv ki­szűrésére a különösen magas frekvenciáknál igen pontosan működő kvarckristály sávszűrő v­an al­kalmazva. A két szűrő impedanciájának korrigá­lása céljából a 12 sávból egyesített csoport kom­penzáló tagon halad át. A vevőoldalon a beérkező frekvenciák először a vonalkiegyenlítőn haladnak át, amely a kábel­­áramkör frekvencia függő csillapítását egyenlíti ki. A vevőoldali vonalerősítő, a nívót ismét fel­emeli a második demodulációhoz szükséges mér­tékre. A második demoduláció megfelelő kristály­szűrők beiktatása révén már csatornánként tör­ténik. A berendezés 100/20-as, vagy 500/20-as csengető egységet is tartalmaz és hangfrekvenciás távvá­lasztásra is kiegészíthető. Az átvitt beszédfrek­vencia sáv 300-tól 3400 Hz-ig terjed. A koaxiális kábelvivő rendszer a 600 csatornát 60-tól 2044 kHz-ig terjedő sávszélességben viszi át a kábelen. Mint az 5. ábra szemlélteti a moduláció itt három lépésben történik, s ennek érdekében a hangfrekvenciás csatornákból először csoport, majd ezekből szupercsoport alakul. Tekintettel a koaxiális rendszer által átvitt csa­tornák igen nagy számára­, különösen fontos a kö­zös szerelvények, főként pedig a vivőfrekvenciás részek frekvencia stabilitása és üzembiztonsága. Ezért a szerkesztésnél ezekre különös gondot for­dítottak. Érdemes megemlíteni, hogy a 10 km-ként szük­séges közbenső segéderősítők egészen kisméretűek, telep és töltőbenrendezés, valamint fenntartósze­mélyzet nélkül működnek. Áramellátásuk a legkö­zelebbi főerősítőből történhetik, éspedig magán a koaxiális kábelen 50 periódusú 325 Voltos válta­kozó feszültséggel. Ez a feszültség a föld és a két koaxiális kábel párhuzamosan kötött belső vezető erei közé van kapcsolva. A tápáram leválasztása az egyes segédállomásokon megfelelő szűrők se­gítségével történik. Egy főállomásról 2, 3, sőt esetleg több segédállomást lehet ily módon áram­mal ellátni. A riadók önműködő jelzése szintén a kábe­len át történik az erre a célra rendelkezésre álló terheletlen áramkörön keresztül. II. A nemzetközi távbeszélőszolgálat jóságának gazdaságos módon való megnövelése az alkalma­zásra kerülő átviteli rendszereken kívül sok egyéb tényezőtől is függ. így rendkívül fontos kérdés, hogy az átviteli utakat milyen módon csoporto­sítjuk, rajtuk milyen üzemet tartunk fenn, vagyis hogy a nemzetközi főhálózat képét miképpen ala­kítjuk ki. Mindenesetre fő cél a gyorsforgalom bevezetése. A szolgálat egyelőre kézi kezelésű lesz, de minél előbb félautomatikus azokban a viszonylatokban, ahol a központi berendezések gépesítésének foka ezt lehetővé teszi. A nemzetközi szolgálatban az előfizetői távválasztás végcél ugyan, de annak be­vezetésére egyelőre nem kerülhet sor. A gyorsforgalom bevezetésének alapvető felté­tele az összeköttetések csoportokba foglalása. Nem engedhető meg, hogy az európai hálózat a múlt­beli széteső, inhomogén, s kis, egymástól függet­len forgalmi csoportokra hulljon szét. Az összeköttetések homogénitását az biztosítja, hogy nemzetközi áramkörök a jövőben csakis nagy terjedési sebességű 4­ huzalos áramkörök lehetnek. Az összeköttetések csoportosításánál akkor já­runk el helyesen, ha az egész európai hálózatot, mint szervesen összefüggő forgalmi rendszert te­kintjük. Első pillanatra feltűnik, hogy a szomszé­dos országok közti közvetlen áramkörök a nagy európai rendszertől bizonyos mértékig függetle­nek. A szomszéd országok közti közvetlen össze­köttetések tehát érintetlenül maradhatnak, legfel­jebb forgalmi és átviteli jóság tekintetében kell a nagytávolságú tranzit összeköttetések rendsze­réhez felzárkózniok. A nem szomszédos országok közti összekötteté­seknél — már a gyorsforgalom bevezetése érde­kében is — kívánatos az azonos irányú és minőségű áramkörök csoportokban foglalása és a közvetlen összeköttetések számának lehető csökkentése. Erre a 12-csatornás és a koaxiális kábelvivő rendszer ki­válóan alkalmas. A csoportosítást azonban úgy kell megoldani, hogy a kézikezelésről a kezelői-, majd az előfizetői távválasztásra való áttérés a kialakítandó hálózati rendszer újabb lényeges módosítása nélkül történhessék. További üzembiztonsági követelmény, hogy bár­ 1. ábra. A 12 csatornás kábel-vivőáramú rendszer elve. 12 csatorna 1111111111ГП -----Alapcsoport (alsó oldalsári 5. ábra. A 600 csatornás koaxiális kábel-vivőáramú rendszer cso­portképzése.

Next