Magyar Hiradástechnika, 1946 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1. szám

mely főirány megszakadása esetén egyenértékű kerülő, vagy kisegítő irány álljon rendelkezésre. A felsorolt szempontok a megoldást olyan irányba viszik, hogy a nemzeti főközpontok szövevényes összekötése helyett a hálózat alapja a nemzetközi tranzitközpontok közötti összeköt­tetések legyenek. III. Az említett üzembiztonsági követelmény és a nemzetközi tranzitközpontokon átmenő főössze­köttetések kialakítására való törekvés azt ered­ményezte, hogy a C.C.I.F. vegyesbizottsága, az ed­dig szokványos csillag- és hurkolt hálózati rend­szerrel szakított. A bizottság az európai hálózat alapjául (1. 6. ábra) egy, a nemzetközi tranzitköz­­pontokon átmenő gyűrű alakú nagyterjedési se­bességű, lehetőleg koaxiális kábelből álló vonal, az u. n. európai tranzitgyűrű megalkotását java­solta. Természetesen valamennyi ország, amelyen a tranzitgyűrű nem megy keresztül ahhoz csatla­kozást kap. Ez vagy a gyűrűből befelé és kifelé irányuló kiágazások, az ú. n. sarkantyúk, vagy hurkok segítségével történik. A főgyűrű 4 koaxiá­lis érpárból álló kábelekből állana. A négy érpár két külön utat jelent, s így a főgyűrűn egyirányú forgalmat lehet bevezetni. Az 1946 márciusában Párizsban megtartott ülés javaslatát a 7. ábra szemlélteti. A terv délkelet­­európai része több szempontból ködös, sőt a ma­­gy­ar igazgatás szempontjából eléggé kedvezőtlen volt. A gyűrű felénk eső részén Wient, Brünnt és Krakkót jelölték ki nemzetközi tranzitközpont­ként. Budapest azonban még a délkeleteurópai sarkantyúban, illetőleg hurokban sem szerepelt nemzetközi tranzitközpontként. Annak ellenére, hogy Wien tranzitközpontnak volt kijelölve, a dél-keleteurópai sarkantyú mégis Bratislavában és nem Wienben csatlakozott. Budapestet a délkelet­európai egyik főirány (Brno—Kosice—Bukarest— Szófia—is tömbül) elkerülte. A tervnek különösen az utóbb említett része volt a magyar igazgatásra nézve súlyos, minthogy a keleti megkerülés folytán igen komoly tranzitbe­­vételi kiesés állott volna elő és így a rendszer reánk eső részének megvalósításával kapcsolatos anyagi áldozatok sokkal hosszabb idő után térül­tek volna meg. Egyébként a tervben a háború előtt, de különösképpen a háború alatt felmerült és nagyrészben meg is épített keleti és nyugati 6. ábra. A C.C.I.F. európai tranzitgyűrű terve (Mid marc, Párizs).

Next