Magyar kalapos ujság, 1932 (4. évfolyam, 1-5. szám)
1932-08-01 / 1. szám
Hogy néz ki az együttmunkálkodás a két ipartestület között? MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG béke a kalapos és női divatkalapkészítő iparban ? Évek óta azon munkálkodunk, hogy a kalapos és a női divatkalapkészítő ipart űzők között béke és egyetértés jöjjön létre. Ha már a női divatkalapkészítő ipart képesítéshez kötötték s velünk együtt kalapok készítése a feladata, akkor legalább a két iparnak együtt kellene munkálkodni, mert gazdasági érdekeinket igy sokkal jobban volnánk képesek megoldani. A régmúltban ennek bizonyos akadályai voltak, később azonban úgy alakult a helyzet, hogy a két ipartestület együttes erővel lépett fel ott, ahol mindkét ipar érdeke ezt megkívánta. Ebben a reményben ültünk össze a Női Divatkalapkészítők Ipartestületének elnökségével, hogy a behozatali korlátozásokkal kapcsolatban, ipartestületeink részére a megfelelő mennyiségű tompok, bársony, szalag stb behozatalát verekedhessük ki. Már a tárgyalások legelején a Divatkalap Készítő Ipartestületek részéről bizonyos hatalmi kérdések kerültek felszínre, melyeket azonban mi nem tartottunk fontosnak, mert az a cél lebegett szemünk előtt, hogy tagjaink mindenképen áruhoz jussanak. Ugyanis, ellentétben a többi iparokkal, kik nyersanyag igényléseit a minisztériumnál kell egyénenként benyújtani, azok elbírálása a textilbehozatali bizottság által történik, ez a két büró hosszadalmasan intézi el a kérvények sorsát, úgy, hogy 12—2 hónap is beletelik, hogy az iparos a kiutalt töredékhez hozzájuthat. Nálunk viszont az volt a helyzet, éppen az ipartestület elnökének és egy-két vezetőségi tag agilissága és szemfülessége révén, hogy a két ipar bársony, tomp stb nyersanyagból keretet kapott, amelynek a szétosztása a két ipartestület által közösen delgált bizottság útján történt, a behozatali engedélyeket pedig a két ipartestület adta ki. Ennek a rendszernek előnye abban állott, hogy 1.) az iparos kérelmét 100 -al jobban honorálhattuk, mint a Textibehozatali Bizottság, 2.) a benyújtott kérvényeket pár napon belül elintézhettük. A divatkalapkészítő ipartestület kívánságára a felállított központi adminisztrációs irodát náluk helyeztük el. Bár az ipartestület presztízse szempontjából már maga ez a tény is sérelmes volt, mert tompot a kalapos ipartestület tagjai 1640 kg.-ot igényeltek, míg a modisztinek 160 kg.-ot, tehát az egész súlynak alig 10%-át, bársonyból pedig a kalapos ipartestület tagjainak 960 kg.-jával szemben a női divatkalapkészítők eddig összesen 60 kg -ot kértek. Ipartestületünk vezetősége azonban a presztízskérdést háttérbe tolta a tagok anyagi érdekével szemben, mert ez utóbbit sokkal fontosabbnak tartotta. A Női Divatkalapkészítők Ipartestületének elnöksége nem elégedett meg ezzel, hanem a behozatali korlátozásokat hatalmi kérdéssé akarta átjátszani, arra akarván kényszeríteni ipartestületünket, hogy az egész behozatali kérdést kizárólag az ő ipartestületük intézze és a legkisebb kalapostól a legnagyobbig kényszerüljön igénylését az amúgy sem nagy szimpátiának örvendő modisztinek ipartestületénél benyújtani és a behozatali engedélyeket ugyancsak ennél a testületnél vehessék át. Nagyon természetes, hogy a Kalapos Ipartestület elnöksége ezt a kérést már nem honorálhatta, mert tagjait a másik ipartestületnek nem szolgáltathatta ki, illetőleg nem kényszerithette őket arra, hogy idegen ipartestülethez forduljanak kérésük elintézése végett. Ipartestületünk elnöksége több alkalommal kérte a modisztinek vezetőségét, hogy régi módszert tartsunk fenn s mikor a merev, elutasító álláspont ismételten kijegecesedett, kényszerült az illetékes minisztériumnál és a textilbehozatali bizottságnál az előbb elmondott való tényeket feltárni, rámutatván arra, hogy a másik ipartestület vezetősége tisztán és kizárólag hatalmi kérdést csinál a behozatali korlátozásokból. Hosszas viták és tanácskozások után igazságos ügyünk győzött, amennyiben a kereskedelmi minisztérium rendelkezése folytán a két ipartestület közös keretét az eddigi behozatal arányában kettéosztották és úgy a kahipos, mint a modisztin ipartestület külön-külön intézi tagjainak igénylését. Ipartestületünktől azt az információt nyertük, hogy a behozatali kérvények intézése mehetett volna tovább is közös adminisztrációval, mert a testület hangsúlyozta, hogy a szétosztásból nem csinál gomlyukkérdést, ha azonban a másik oldalon mégis ultimátumokkal és parancsoló fellépéssel akarták terrorizálni tagjainkat, úgy a kalaposok beketűrése is elfogyott és kellett más rendszerre áttérni. Meg kellett mindezeket írnunk, hogy az ipartestület tagjai tisztában lehessenek azzal a ténnyel hogy a behozatali tilalom sem elég kényszerítő eszköz az együttmunkálkodásra, sőt ez is alkalom volna egyeseknek hatalmuk fitogtatására. Felkérjük kartársainkat hogy csakis azon cégeknél vásároljanak, melyek lapunkban hirdetnek!