Magyar kalapos ujság, 1938 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG _____________3 BUDAPESTI KALAPOSOK IPARTESTÜLETE TELEFON: 1 1-34-7 3. VI., TERÉZ-KÖRÚT 17 Meghivó 1938. ipt. sz. a Budapesti Kalaposok Ipartestülete 1938. február 20-án d. e. 10 órakor a testület tanácstermében megtartandó XII. évi rendes közgyűlésére tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az elöljáróság 1937. évi működéséről. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése, az 1937. évi zárszámadás és mérlegszámla beterjesztése. 4. Felmentvények megadása. 5. A választások megejtése: választásra kerül 3 évi időtartamra: 1 alelnök, 4 elöljárósági rendes tag, 3 elöljárósági póttag, 1 pénztáros, 1 testületi székelnök, 1 tanoncvizsgabizottsági elnök, 4 tanoncvizsgabizottsági alelnök, 4 tanoncvizsgabizottsági tag, IIvSz ofttamra: 3 számvizsgáló bizottsági tag. 6. Az 1938. évi költségelőirányzat megállapítása. 7. Esetleges indítványok, amelyek 3 nappal a közgyűlés előtt a testület irodájába írásban beadattak. Amennyiben a fenti közgyűlés határozatképtelen lenne, úgy a II. közgyűlést a fenti helyen és tárgysorozattal 1938. március 1-én, kedden este 7 órakor tartjuk meg, mely közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül jogérvényesen határoz. Budapest, 1938. január 18-i elöljárósági ülés határozatából: Kiss Lászlóné s. k. Haász Miksa Jenő s. k. jegyző elnök Figyelmeztetés: 1. Az alapszabályok értelmében a közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 10 százaléka jelen van. 2. Az 1932. évi Vil. tc. 11. §-a értelmében szavazati jogát nem gyakorolhatja és semmiféle tisztséget nem viselhet az e §-ban felsorolt kizáró okok alá eső tag, így az sem, akinek 2 évi tagdíjhátraléka van. A Budapesti Kalaposok Ipartestülete 1937.évi jelentése Mélyen tisztelt Közgyűlés! A kézművesiparról minden fórumon, minden összejövetelen és gyűlésen nagy elismeréssel és dicsérettel szoktak megemlékezni, mint az ország megbízható és hű polgárairól. Valóban, a kézművesiparosság megérdemli az elismerést, mert a polgári kötelességtudásban mindig az elsők között állott, évszázados szép és nemes tradíciókra tud visszatekinteni. A magyar nemzet történetének minden korszakában ott találjuk a kézművesipart a nemzeti érdekért és előrehaladásért munkálkodva, amint szerszámmal és fegyverrel a kezükben dolgoztak és harcoltak a nemzet létéért. A kézművesipar jelentősége az utolsó népszámlálás adataival alátámasztva különösen kimutatható. Eszerint Magyarország ipari üzemeinek 99 százaléka húsznál kevesebb munkással dolgozik, tehát kisipari üzem és csak 1 százalék esik a 20 munkásnál többet foglalkoztató gyárüzemre. Ez mutatja azt, hogy a magyar kézművesiparosság milyen erős tényezője a magyar nemzeti társadalomnak és a magyar termelésnek. A népszámlálás összesítő adatai szerint mindössze alig 20.000 munkavállalóval foglalkoztat kevesebbet a kisipar, mint a 20 munkásnál több alkalmazottat foglalkoztató gyárüzemek. A kézművesipar nagy nemzeti vonatkozásánál fogva megérdemli, hogy gazdasági törekvéseiben egyenrangú tényezőként kezeljék a gyáriparral, annál is inkább, mert az önálló kisiparosok és alkalmazottaik által eltartottak száma a népszámlálás adatai szerint számított tárgyilagos becslés alapján meghaladja az 1.000.000 lelket, tehát Magyarország össznépességének 11—12 százalékát a kézművesipar tartja el. Hogy a kézművesipari egzisztenciák milyen mértékben veszik ki részüket a nemzet teherviseléséből, erre vonatkozólag szintén adatokra hivatkozhatunk. A hivatalos adóstatisztika alapján nem lehet a kézművesiparosság adóviselése tekintetében tiszta képet kapni, mivel az adóstatisztikában a kisipar és gyáripar egy tételként szerepel, ezért a hivatalos adatok helyett Fellner frigyesnek a közelmúltban megjelent „Adóte- L