Magyar Kárpitos Ipar, 1936 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1-2. szám

1936 január 1.MAGYAR KÁRPITOS IPAR | Bútorszövetek | Függönykelmék | Terítőszövetek, | Szőnyegek, Tapéták 1 óriási választékban mélyen leszállított Á 5 áron | Haas fülöp és fiai­­ cégnél | V., Vörösmarty tér 1. szám | | Telefon 811—38,­­ | V., Károly király út 26 szám | | Telefon 890-56. | Sopron, Várkerület 123­ | | Szombathely, Erzsébet-királyné-u 24 | %iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii=iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ állapíttassanak meg és ezeknek alkalmazása tétes­sék kötelezővé. Nem lehet állami érdek, hogy bárki is úgy szolgálja ki, hogy másokat megkárosít, már­pedig a legolcsóbb ajánlatoknál legtöbb esetben nyil­vánvaló, hogy normális úton, az ajánlott árban és a szállítási feltételek betartásával, a szállítás nem esz­közölhető. Az árrombolások leküzdése érdekében elhatározta az elöljáróság, hogy az irányárak meg­állapításának alapjául szolgáló kalkulációkat készíti el. A kalkulációk közlését a­­testület szaklapja kezdte meg az összegyűjtött anyagot a testület lehetőleg az ösz­­szes iparosok birtokába kívánja juttatni és ezzel is elősegíteni a kalkuláció nélküli olcsó ajánlatok megszűnését. E bizottságokban kifejtett munkáért köszönet illeti az összes közreműködőket, akik a munka kivételében az ipartestületnek segítségére vol­­­­tak és akiknek további közreműködésére is számít­­ a testület. Az­ árrombolások mint a kárpitosiparban, éppen úgy mutatkoztak a kárpitdiszitő (tapétás) mint paszományos és gombkötő, sőt a paplanos iparban is. Itt jegyezzük meg, hogy a közszálatásokn­ál m­un­­kákat szerző alkalmi egyesülés, elkerülendő azo­kat a súrlódásokat, amelyeket ez okozott, beje­lentette testületünknek, hogy »az Ipartetület véd­nöksége és felügyeleté «-re való utalást üzleti nyom­tatványairól­­ törli, amit az ipartestület a bejelen­tés indokolására tekintettel, tudomásul is vett. A paszományos és gombkötő szakma helyzetét is ez a versengés tette nehezebbé. A munkamennyi­ség nem maradt alatta az előző évinek, de az ezért elért árak süllyedtek, teljesen indokolatlanul. Különösen közszámításoknál mutatkozott ez kirívóan, ésannyira, hogy a helyzet tarthatatlanságát már a szakma is kezdte belátni és keresni a megegyezés módozatait. Nehézségeket okoz e tekintetben egyik­másik közszállítást kiíró hatóság, amely szinte rá­utalja az iparosokat az árrombolást jelentő alánci­­tálásra. Amit ha nem tesznek, a legolcsóbb áraján­latból is engedményt követel. A szakosztály, elnökével Schwarcz Józseffel az élén igen élénk tevékenységet fejtett ki az elmúlt évben, hogy ezeket a rendkívül nagy károkat okozó kinövéseket kiküszöbölje és e célból a tanácskozások egész sorát folytatta le az ipartestület és az­ Országos Szövetség közreműködésével. Remélhető, hogy ennek a mélyreható, az összes tagok együttműködését nagy­ban elősegítő tevékenységnek meglesz a kívánt ha­tása és még azok az ellentétek is el fognak simulni, amelyek a szakma kézműipari és gyári csoportja között ugyancsak az árak miatt felmerültek. E szakma helyzetére vonatkozó jelentésünkkel kap­csolatban tartjuk helyénvalónak felemlíteni, hogy az a küzdelem, amelyet az ipartestület már évek óta igaz ugyan, hogy a rendelet az egyágú nyersfonal után belföldi forgalomban /iaot o-ban állapítja meg a forgalmiadó váltságot, azonban a szakmának az volt az álláspontja, hogy még anyagi áldozat megho­zatalától sem riad vissza annak ellenében, hogy a reá nézve rendkívüli terhet jelentő adminisztráció és it­z őrzéstől mentesüljön. A legnagyobb nehézségeket az okozta az ipartes­­tületn­ek, hogy a gyáripar az erre nézve megállapí­tott 15o/o-os kulccsal a készáru után kívánta az adó­­váltságot fizetni, holott ez a kézműipart a gyáriparral szemben rendkívül hátrányos helyzetbe juttatta volna. Hogy ez a gyáriparnak nem sikerült és az ipartes­tületnek a fé­­műip­ar­i érdekek megvédésére irányuló munkája kel­l eredménnyel járt annak köszönhető, hogy a pénzügyminisztérium illetékes tényezői, az ipartestületnek a kézműipar érdekében előterjesztett érveit kellő figyelemre méltatták és az ipar kép­viselői által előterjesztett indokolás tárgyilagos és iga­zágos elbírálása alapján Bornemisza Géza ipar­ügyi miniszter is a kézműipar érdekei mellett szállt síkra. Az egyenlő teherviselésnek ily módon való biz­tosítása remélhetőleg egyengetni fogja az útját az árak egyöntetű kialakításának is. A paszományos iparosok közszálltási ügyeiben el­járt az ipartestület a szállításokat kiíró hatóságoknál is, mindazokban az esetekben, amikor a kézműipar érdekei ezt megkívánták és igyekezett érdekeit megvédeni, ami a legtöbb esetben sikerül is. A szakmára minduntalan zavaróan hatnak azok a törekvések, amelyek hol megszállott területi, hol austriai cégek részéről nyilvánulnak meg abban az irányban, hogy az országban szerzenek maguknak és elavult gépeiknek elhelyezkedési teret. Rendsze­rint közszállításokkal kapcsolatosak ezek, amikor egy Strohmann-nal nyújtatják be ajánatukat és a köz­­szállításból remélt haszonnal kívánják fedeztetni köl­­tözködési költségeiket. Az ipartestület minden eset­ben igyekszik az ilyen törekvéseket meghiúsítani. A paplanosipar heyzetét nem kevésbbé befolyá­solták az általánosan jelentkező árrombolások, ame­lyeket már fentebb is emitettünk. Nem kevésbbé érintette az ipart az is, hogy a kereskedők munka­­vállalása még a különben is kevés munkaalkalomból eredő jövedelem nagy részét is elvonta az iparosok elől, mert az ilyen munkákhoz rendszerint a kereskedő szerzi be az anyagot és az­ ebb­ől mutatkozó haszon elvonásán kicnil a munkabéreket is a minimumra szorítják le.­ Azt, hogy a kereskedő az átala vállalt munkát jogosult iparossal végezteti még akkor sem le­het ellenőrizni, ha munkanaplót vezet, mert egyrészt a szakmának, vagy a testületnek nincs ellenőrzési­­alkalma, ha a vállalási esetek közül csak kivételes ese­tek jutnak tudomására, másrészt az a szegény ör­dög, aki a kereskedő munkáit végső szükségében készíti nehogy ezt is elveszítse, a kereskedő minden elvállalt munkáját hajlandó általa elkészítettnek mi­nősíteni. Szükséges volna annak elrendelése, hogy az ipartestület a munkanaplókba bármikor betekin­tést nyerhessen és azok vezetését megállapíthassa. A munkanapló vezetését elrendelő határozat ugyanis folytat azért, hogy végre az iparág a forgalmi adó fizetésével járó adminisztrációs teendők végzése és ennek hatósági ellenőrzésével járó terhektől mente­süljön, végre teljes sikerre vezetett. BUDAPESTEN legolcsóbban vásárolhat Tnatraczgrádli-bútorszövet, Megelte, plüssölte afrigeot, lószőrt és az összes kárpitos kellékeie az olcsóságáról elismert Fehér Arnold cégnél Budapest, Hunyadi-tér 1 Tel,: 19-0-13 Vidékre utánvét mellett csomagolást nem számítjuk 3 oldal A kárpitosipar modern feldolgozó anyaga a LATICEL az alábbi fővárosi kárpitoskellék kereskedő cégek útján is beszerezhető: Back és Gerő Gassner Dávid fiai Karczag Márkus Kárpitex (Kárpitos Textil­­kereskedelmi k. f. t.) Neumann Simon r. t. Magyar Ruggyantaárugyár R. T. Budapest, X. Kerepesi­ ut 17. Telefon: 3­85—90. 3—84—91. Az év végére megjelent a pénzügyminisz­ter 170.000/1935 számú rendelete a textilipari nyersanyagok, textilipari és textilfeldolgozó ipari ter­mékek után fizetendő forgalmi adóváltságról szóló 1902. évi 63.000 számú pénzügyminiszteri rende­let módosításáról, amely a kérdést dűlőre juttatta, a munkanapló vezetésének ellenőrzésére nézve intéz­kedést nem tartalmaz. * * * * Kárpitosipari anyagok beszerzése csak ott oko­zott némi nehézséget, ahol külföldi anyagok im­portálásáról volt szó. A­z itt jelentkező nehézségeket is igyekeztek megszüntetni a testületnek a behozatali bizottságban működő tagjai, Barta Artur, Szilágyi Aladár és mellettük Bodonyi Jenő és Hajdú Vilmos bizottsági tagok, akiknek a testület ezúton is ki­fejezi elismerését és köszönetét. A behozatal miatt támadás érte a szakma tagjait az OMKE­ lapja részéről, amely a szakma által igény­­bevett behozatali engedélyek legális felhasználását tüntette fel kétesként. Az ipartestület a legszigorúbb vizsgálat m­eg­­ejtését kérte ezügyben, amelyet a kereskedelmügyi minisztériumban szervezett behozatali bizottság el is rendelt. A Kamara, mint a vizsgálattal megbízott szerv jelentése alapján a szakma legális eljárása meg is állapíttatott, amit az OMKB­ elégtételadásként lapjában le is közölt. Ezen ügy kapcsán a szakma által igényelhető behozatali mennyiség kontigentál­­tatott is, amivel a behozatalnál mutatkozó legnagyobb nehézsége a szakm­a javára leküzdetett. Az érdem ezért is a behozatali bizottság tagjait elsősorban Szilágyi Aladárt illeti. Még a múlt évben felterjesztést intézett az ipar­testület a kereskedelemügyi miniszterhez aziránt, hogy közegészségügyi érdekekre tekintettel a textilgyárak hulladéka, az úgynevezett »Kratz« használatát, il­letve paplanok tömőanyagaként való felhasználását tiltsa el. Ugyanakkor kértem a kárpitosipar érdekében, hogy a régi kárpitosbútorokból kiszedett nyersa­nyagok, de főleg a szőrnek fertőtlenítés és újabb feldolgozás nélküli alkalmazását, ezeknek a szőrök­nek fertőtlenítés nélkül való forgalombahozatalát tilt­sa el. Indokolta ezt a testület és az Országos Szövet­ség együttes felterjesztésében azzal, hogy a közegész­ségügyre a legnagyobb veszedelmet jelenti az ilyen anyagok felhasználása, azonkívül a tisztességes ipar

Next