Magyar Kárpitos Ipar, 1936 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1-2. szám
1936 január 1.MAGYAR KÁRPITOS IPAR | Bútorszövetek | Függönykelmék | Terítőszövetek, | Szőnyegek, Tapéták 1 óriási választékban mélyen leszállított Á 5 áron | Haas fülöp és fiai cégnél | V., Vörösmarty tér 1. szám | | Telefon 811—38, | V., Károly király út 26 szám | | Telefon 890-56. | Sopron, Várkerület 123 | | Szombathely, Erzsébet-királyné-u 24 | %iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii=iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ állapíttassanak meg és ezeknek alkalmazása tétessék kötelezővé. Nem lehet állami érdek, hogy bárki is úgy szolgálja ki, hogy másokat megkárosít, márpedig a legolcsóbb ajánlatoknál legtöbb esetben nyilvánvaló, hogy normális úton, az ajánlott árban és a szállítási feltételek betartásával, a szállítás nem eszközölhető. Az árrombolások leküzdése érdekében elhatározta az elöljáróság, hogy az irányárak megállapításának alapjául szolgáló kalkulációkat készíti el. A kalkulációk közlését atestület szaklapja kezdte meg az összegyűjtött anyagot a testület lehetőleg az öszszes iparosok birtokába kívánja juttatni és ezzel is elősegíteni a kalkuláció nélküli olcsó ajánlatok megszűnését. E bizottságokban kifejtett munkáért köszönet illeti az összes közreműködőket, akik a munka kivételében az ipartestületnek segítségére voltak és akiknek további közreműködésére is számít a testület. Az árrombolások mint a kárpitosiparban, éppen úgy mutatkoztak a kárpitdiszitő (tapétás) mint paszományos és gombkötő, sőt a paplanos iparban is. Itt jegyezzük meg, hogy a közszálatásoknál munkákat szerző alkalmi egyesülés, elkerülendő azokat a súrlódásokat, amelyeket ez okozott, bejelentette testületünknek, hogy »az Ipartetület védnöksége és felügyeleté «-re való utalást üzleti nyomtatványairól törli, amit az ipartestület a bejelentés indokolására tekintettel, tudomásul is vett. A paszományos és gombkötő szakma helyzetét is ez a versengés tette nehezebbé. A munkamennyiség nem maradt alatta az előző évinek, de az ezért elért árak süllyedtek, teljesen indokolatlanul. Különösen közszámításoknál mutatkozott ez kirívóan, ésannyira, hogy a helyzet tarthatatlanságát már a szakma is kezdte belátni és keresni a megegyezés módozatait. Nehézségeket okoz e tekintetben egyikmásik közszállítást kiíró hatóság, amely szinte ráutalja az iparosokat az árrombolást jelentő aláncitálásra. Amit ha nem tesznek, a legolcsóbb árajánlatból is engedményt követel. A szakosztály, elnökével Schwarcz Józseffel az élén igen élénk tevékenységet fejtett ki az elmúlt évben, hogy ezeket a rendkívül nagy károkat okozó kinövéseket kiküszöbölje és e célból a tanácskozások egész sorát folytatta le az ipartestület és az Országos Szövetség közreműködésével. Remélhető, hogy ennek a mélyreható, az összes tagok együttműködését nagyban elősegítő tevékenységnek meglesz a kívánt hatása és még azok az ellentétek is el fognak simulni, amelyek a szakma kézműipari és gyári csoportja között ugyancsak az árak miatt felmerültek. E szakma helyzetére vonatkozó jelentésünkkel kapcsolatban tartjuk helyénvalónak felemlíteni, hogy az a küzdelem, amelyet az ipartestület már évek óta igaz ugyan, hogy a rendelet az egyágú nyersfonal után belföldi forgalomban /iaot o-ban állapítja meg a forgalmiadó váltságot, azonban a szakmának az volt az álláspontja, hogy még anyagi áldozat meghozatalától sem riad vissza annak ellenében, hogy a reá nézve rendkívüli terhet jelentő adminisztráció és itz őrzéstől mentesüljön. A legnagyobb nehézségeket az okozta az ipartestületnek, hogy a gyáripar az erre nézve megállapított 15o/o-os kulccsal a készáru után kívánta az adóváltságot fizetni, holott ez a kézműipart a gyáriparral szemben rendkívül hátrányos helyzetbe juttatta volna. Hogy ez a gyáriparnak nem sikerült és az ipartestületnek a féműipari érdekek megvédésére irányuló munkája kell eredménnyel járt annak köszönhető, hogy a pénzügyminisztérium illetékes tényezői, az ipartestületnek a kézműipar érdekében előterjesztett érveit kellő figyelemre méltatták és az ipar képviselői által előterjesztett indokolás tárgyilagos és igazágos elbírálása alapján Bornemisza Géza iparügyi miniszter is a kézműipar érdekei mellett szállt síkra. Az egyenlő teherviselésnek ily módon való biztosítása remélhetőleg egyengetni fogja az útját az árak egyöntetű kialakításának is. A paszományos iparosok közszálltási ügyeiben eljárt az ipartestület a szállításokat kiíró hatóságoknál is, mindazokban az esetekben, amikor a kézműipar érdekei ezt megkívánták és igyekezett érdekeit megvédeni, ami a legtöbb esetben sikerül is. A szakmára minduntalan zavaróan hatnak azok a törekvések, amelyek hol megszállott területi, hol austriai cégek részéről nyilvánulnak meg abban az irányban, hogy az országban szerzenek maguknak és elavult gépeiknek elhelyezkedési teret. Rendszerint közszállításokkal kapcsolatosak ezek, amikor egy Strohmann-nal nyújtatják be ajánatukat és a közszállításból remélt haszonnal kívánják fedeztetni költözködési költségeiket. Az ipartestület minden esetben igyekszik az ilyen törekvéseket meghiúsítani. A paplanosipar heyzetét nem kevésbbé befolyásolták az általánosan jelentkező árrombolások, amelyeket már fentebb is emitettünk. Nem kevésbbé érintette az ipart az is, hogy a kereskedők munkavállalása még a különben is kevés munkaalkalomból eredő jövedelem nagy részét is elvonta az iparosok elől, mert az ilyen munkákhoz rendszerint a kereskedő szerzi be az anyagot és az ebből mutatkozó haszon elvonásán kicnil a munkabéreket is a minimumra szorítják le. Azt, hogy a kereskedő az átala vállalt munkát jogosult iparossal végezteti még akkor sem lehet ellenőrizni, ha munkanaplót vezet, mert egyrészt a szakmának, vagy a testületnek nincs ellenőrzésialkalma, ha a vállalási esetek közül csak kivételes esetek jutnak tudomására, másrészt az a szegény ördög, aki a kereskedő munkáit végső szükségében készíti nehogy ezt is elveszítse, a kereskedő minden elvállalt munkáját hajlandó általa elkészítettnek minősíteni. Szükséges volna annak elrendelése, hogy az ipartestület a munkanaplókba bármikor betekintést nyerhessen és azok vezetését megállapíthassa. A munkanapló vezetését elrendelő határozat ugyanis folytat azért, hogy végre az iparág a forgalmi adó fizetésével járó adminisztrációs teendők végzése és ennek hatósági ellenőrzésével járó terhektől mentesüljön, végre teljes sikerre vezetett. BUDAPESTEN legolcsóbban vásárolhat Tnatraczgrádli-bútorszövet, Megelte, plüssölte afrigeot, lószőrt és az összes kárpitos kellékeie az olcsóságáról elismert Fehér Arnold cégnél Budapest, Hunyadi-tér 1 Tel,: 19-0-13 Vidékre utánvét mellett csomagolást nem számítjuk 3 oldal A kárpitosipar modern feldolgozó anyaga a LATICEL az alábbi fővárosi kárpitoskellék kereskedő cégek útján is beszerezhető: Back és Gerő Gassner Dávid fiai Karczag Márkus Kárpitex (Kárpitos Textilkereskedelmi k. f. t.) Neumann Simon r. t. Magyar Ruggyantaárugyár R. T. Budapest, X. Kerepesi ut 17. Telefon: 385—90. 3—84—91. Az év végére megjelent a pénzügyminiszter 170.000/1935 számú rendelete a textilipari nyersanyagok, textilipari és textilfeldolgozó ipari termékek után fizetendő forgalmi adóváltságról szóló 1902. évi 63.000 számú pénzügyminiszteri rendelet módosításáról, amely a kérdést dűlőre juttatta, a munkanapló vezetésének ellenőrzésére nézve intézkedést nem tartalmaz. * * * * Kárpitosipari anyagok beszerzése csak ott okozott némi nehézséget, ahol külföldi anyagok importálásáról volt szó. Az itt jelentkező nehézségeket is igyekeztek megszüntetni a testületnek a behozatali bizottságban működő tagjai, Barta Artur, Szilágyi Aladár és mellettük Bodonyi Jenő és Hajdú Vilmos bizottsági tagok, akiknek a testület ezúton is kifejezi elismerését és köszönetét. A behozatal miatt támadás érte a szakma tagjait az OMKE lapja részéről, amely a szakma által igénybevett behozatali engedélyek legális felhasználását tüntette fel kétesként. Az ipartestület a legszigorúbb vizsgálat megejtését kérte ezügyben, amelyet a kereskedelmügyi minisztériumban szervezett behozatali bizottság el is rendelt. A Kamara, mint a vizsgálattal megbízott szerv jelentése alapján a szakma legális eljárása meg is állapíttatott, amit az OMKB elégtételadásként lapjában le is közölt. Ezen ügy kapcsán a szakma által igényelhető behozatali mennyiség kontigentáltatott is, amivel a behozatalnál mutatkozó legnagyobb nehézsége a szakma javára leküzdetett. Az érdem ezért is a behozatali bizottság tagjait elsősorban Szilágyi Aladárt illeti. Még a múlt évben felterjesztést intézett az ipartestület a kereskedelemügyi miniszterhez aziránt, hogy közegészségügyi érdekekre tekintettel a textilgyárak hulladéka, az úgynevezett »Kratz« használatát, illetve paplanok tömőanyagaként való felhasználását tiltsa el. Ugyanakkor kértem a kárpitosipar érdekében, hogy a régi kárpitosbútorokból kiszedett nyersanyagok, de főleg a szőrnek fertőtlenítés és újabb feldolgozás nélküli alkalmazását, ezeknek a szőröknek fertőtlenítés nélkül való forgalombahozatalát tiltsa el. Indokolta ezt a testület és az Országos Szövetség együttes felterjesztésében azzal, hogy a közegészségügyre a legnagyobb veszedelmet jelenti az ilyen anyagok felhasználása, azonkívül a tisztességes ipar