Magyar Kárpitos Ipar, 1936 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1-2. szám

4. oldal. MAGYAR KÁRPITOS IPAR 1935. december 1. V .­­­ Húsosok Szőre Dominál X. GUBACSI-UT 6. Telefon 441-49 helyzetét nehezíti meg azoknak a tevékenysége, akik az ilyen anyagokkal készített bútorokat újakként hozzák forgalomba. Ebben az ügyben az összes érdekelt iparok, neve­zetesen az ószeres és zsibárus érdekeltség, valamint a kereskedők bevonásával értekezletet tartott a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek állás­­foglalását magáévá téve a Kamara teljes ülése a testület és Országos Szövetség együttes felterjesz­tésének megfelelő előterjesztést tett a kereskede­lemügyi miniszternek. Az elintézést a kereskede­­delemügyi minisztérium szétválasztása gátolta, azon­ban a testület az előterjesztés elintézését sürgeti. U­gyancsak a fenti körülmény az oka annak is, hogy a szőrmárkázási rendelet még nem látott napvilágot. Ezúttal folyamatban van a jutat­lon, kender, továbbá a bérmárkázási rendelet tervezeté­nek elkészítése, amelynél a testület közreműködése­ ugyancsak biztosíttatott. A behozatalt függő kérdések k­özé tartozik az Ipar­­testület által már többször sürgetett az a kérdés is, hogy a Magyarországon nem gyártott színes tapéták behozatala vetessék ki a­­behozatali engedély alá tarto­zó iparcikkek közül. Az Ipartestület nyilvántartja ezeket és állandóan szorgalmazza elintézésüket. * * * A testület tagjainak létszámában jelentős változás nem állott be. Az 1934 év végén 665 tagot mutatott ki testületünk. Az 1935. évben iparigazolványt nyert: kárpitos 4* paszományos 3 paplanos 8 Összesen: 52. leszámítva ebből az iparbeszüntetéseket: kárpitos ip­a szaporulat 37 a testület tagjainak létszáma 1935. dec. 31-én 642 Az önállósítások csupán önállósulási kísérleteknek minősíthetők, amelyek közül az esetek nagyobb szá­mánál az ehhez szükséges tőkét a pénzestárs nyújtja. Ez aztán, ha csak kárpitos üzemről van szó, rövid idő múltán abbahagyja a kísérletezést, vagy ha keres­kedő úgy kiteszi a szűrét annak az iparosnak, aki neki módot nyújtott a »saját üzem« létesíté­séhez.* * * Az iparok és alkalmazott munkásaik viszonyában az 1935. év folyamán változás nem állott be. Történtek ugyan kísérletek a munkaviszony szabá­lyozására, azonban ez annál is kevésbé volt keresz­tülvihető, mert a munkáltatók egyik szervének sem állott módjában, hogy az esetleg megkötött meg­állapodás gyakorlati keresztülvitelét biztosítsa. Annál nagyobb megértésre talált az ipartestületben a legkisebb munkabérek és a leghosszabb munkaidő megállapítására vonatkozólag a munkavállalók részé­ről kifejezett kívánság. A testület munkaügyi bi­zottsága tárgyalta az ügyet Fried Izidor a munkaügyi bizottság elnökének vezetésével és ennek előterjesztése alapján hozta meg az Ipartestület határozatát, mely­­szerint a munkavállalók csoportjával egyetértőleg fel­­terjesztést intéz a m. kir. iparügyi miniszterhez, amellyel a kárpitosiparban fizetendő legkisebb mun­kabérek és igénybevehető leghosszabb munkaidő meg­állapítását kéri. A testületben képviselt többi szak­mára nézve az előterjesztést abban az időben fog­ja megtenni, amikor az illetékes szakosztály eziránt a testület elöljáróságát megkeresi. Az előterjesztésben a testület az általános heti 48 órában megállapítandó munkaidő mellett fog­lalt állást azzal, hogy az illetékes hatóság a kárpi­tos iparra az idényt jelentő időszakban, szept. 15-től karácsonyig terjedő időben a hatóság a testület ál­tal is javasolt egyszerű kérés alapján a műr­­időnek napi egy órával való meghosszabítását vegye tudomásul, míg az év többi részében esetről-esetre előterjesztett indokolt és a testület által is java­solt kérelemre. A hatóság azon álláspontjával szem­ben, hogy a maximális munkaidő betartásának kö­telezettsége magára az iparosra is vonatkozik, az ipar különleges helyzete és viszonyainak tekintetbe­vételével azt az elvet igyekezett a testület érvénye­síteni, hogy ez a munkaidő csak a segédeket is tartó iparosokat kötelezze, míg a csupán tanoncokat tar­tó iparosokat ne érintse. Az­ iparban fizetendő legkisebb munkabérekre néz­­a munkavállalók gyakorlati ideje és teljesítőképes­ségének megfelelően 36 fillértől 76 fillérig ter­jedő összegben való megállapítása iránt tett fel­terjesztést. Az ipartestület azonban a felszabadult segédek órabérének 36 fillérben való megállapí­tását a munkavállalók kérelmére határozta el, nem mulasztotta azonban el, hogy e megállapítással szem­ben aggályát fejezze ki, mert ilyen kezdő óra­bér mellett a teljesen gyakorlat nélküli segédek elhelyezkedési lehetőségét a legnagyobb mértékben korlátozott­nak tartja. A minimális munkabéreket megállapító bizottság tagjai kinevezése iránt is előterjesztést tett az elöl­járóság, azonban , az iparügyi minisztériumnak a bi­zottságot­­egybehívó rendelkezése az év végéig nem jelent meg, de a legrövidebb időn belül várható. Az ipari­an f­izetett munkabérek általában véve az előző évi szinten mozognak. Az idényben a munkanélküliség a minimumra csökkent, sőt meg­felelő gyakorlattal bíró munkásokban még némi hiány is volt észlelhető. Az 1935 évben 351 segédet jelentettek be a munkáltatók, míg a kijelentett segédek száma 307-t tett ki. A bejelentések száma tehát 44-el haladta meg a kijelentések számát. * * * A szerződtetett tan­oncok száma az 1935 évben emelkedett, amennyiben az­ előző évi 81 szerző­déssel szemben 116 tanszerződést kötött az ipar­testület. Ezek közül a kárpitos iparra esett 163, a paplanos iparra 9, a paszományos és gombkötő iparra 1, a kárpitdiszítő iparra. 3. Szaporodás a tanonclétszámban tulajdonképen csak a kárpitosipar­ban mutatkozik, ahol az előző évi 79-el szemben 100 tanoncot szerződtettek és a paplanosiparban, ahol az előző évi 5 tanonccal szemben g-et szerződtet­tek az iparosok. A többi iparban változatlan mar­aradt a létszám. Ál­tás­áb­­an véve a tan­oncok létszámának ha nem is jelentékeny mérvű, de mindenesetre szaporodá­sával kell számolni, egyrészt azért, mert a tanonc­­sorba kerülő fiatalok száma a statisztikai kimu­tatás szerint emelkedett és így az iparra törekvők jelentkezése is nagyobb lesz, de azért is, mert a viszonyok a segédek alkalmazását megnehezítették és így igen sok eddig segéddel dolgozó iparos kény­telen tanoncokkal is megelégedni. Néhány évvel ezelőtt a testület közgyűlése oly értelmű határozatot hozott, hogy az ipartestedet tö­rekedjék az alacsonyabb képzettségű tan­oncok al­kalmazásáról az iparosokat lebeszélni, illetve lega­lább négy középiskolai végzettséggel rendelkező ta­n­oncok alkalmazására bírni. Ez a törekvés igen sokszor hajótörést szenved a tanoncokat alkalmazó mesterek önzése és rövidlátásán, akik nagyon he­lyesnek tartják a közgyűlés által megállapított el­vet, elismerik, hogy ennek alkalmazása eminens érdeke az iparnak, azonban elvárják, sőt megkövetelik, hogy az­ ő esetük legyen az a kivételt, amelyik a szabályt megerősíti. Sokkal súlyosabb érdekek fűződnek ehhez a kér­déshez mint amilyennek a legtöbb iparos azt fel­tételezi. A tanoncoktatás kérdése van ezzel szoros összefüggésben, amlynek intenzitásától függ a jö­vendő nemzedék sorsa. H Ha az újonnan alkalmazott tanoncok között egészen alacsony előképzettségűek vannak, az oktatásnak ezek tudásához kell alkalmaz­kodnia. Az oktatás tehát oly mélyen kezdődik, olyan elemi ismereteknél, amelyek úgyszólván kizárják azt, hogy a befejezés olyan magas ismeretekben vég­ződjék, amelyek az ipar érdekének megfelelnének. Kárpitosok legolcsóbb beszerzési forrása NÁDAS és SPITZ VII., Dohány-utca 39. Telefonszám: 314—05. Alább közöljük, hogy az ig35 évijén szerződ­tetett tan­oncok milyen előképzettséggel rendelkez- Az ipartestület törekvésének meg van az a látható eredménye, hogy a régi állapottal szemben összesen négy oyan tanoncot szerződtetett, akinek az ese­tek az egyes iparokban. Szerződtetett tanoncok iskolai előképzettsége. Együtt 116 Az ipartestület törekvésének meg van az a várható eredménye, hogy a régi átlapotsal szemben összesen négy olyan tanoncot szerződtetett, akinek az elő­képzettsége négy elemi, 5 elemivel hármat, m­íg a polgári iskolán­ak megfe­lelő 7—­0 elemi, továbbá 3 polgárinál magasabb előképzettséggel .07 tanon­­cot szerződtetett. ** * * A tanoncok oktatására igen nagy súlyt helyezett az ipartestület, és fokozatosan fejleszti a tanoncis­kolával kapcsolatosan felállított tanműhelyt is. Az iskola tanszemélyzete Rózsa Károly igazgatóval az nélükü­l a legnagyobb, elismerésre méltó fáradozást fejee­tik ki azért, hogy az oktatás a szakmai kívánal­maknak megfelelő legyen. Az iskola textiltechnoló­giai előadásai a szakmai szükséglethez alkalmazkodnak, az iskolában végzett textilkémiai kísérletek dr. Ár­­kossy Béla előadónak nemcsak szakismeretét, hanem a­mbícióját is dicsérik, ugyanígy Klausz Gyula szak­rai­z tanításai is. Hibát követnénk el, ha nem jelen­tenék ki, hogy a tanári kar minden tagja, fela­data magaslatán áll, amit azok az eredmények is bizonyítanak, amelyeket az ipartestületnek az év­záró vizsgákra kiküldött megbízottai tapasztalnak. A műhely felszerelése szaporodott azokkal a tár­gyakkal és eszközökkel, amelyeket a székesfőváros szerzett be az iskola részére, míg ugyancsak a tanműhely, mint az iskola laboratóriuma felszere­léseit a testület szaporította beszerzéseivel. Kívánatos volna, hogy a testület t­agjai meggyőződ­ve arról, hogy azok az intenciók, amelyek a testület vezetőségét sarkalják, helyesek és ezért ne támasz­­szanak nehézségeket a közgyűlés határozata keresztül­vitelénél, amely a négy középiskolánál alacsonyabb előképzettséggel rendelkező tanoncok alkalmazásának lehető mellőzését tette az elnökség feladatává. Összesen paszományos 2 paplanos 2 tapétás ! Összesen: 15. Előképzettség C/1 O ‘EL Paplan­os CZ- O‡‘ C E 0N 'C$ 'CJ -03 fiú leány «3 CL ez H 4 elemi4 1 ! _ l 5 elemi3 — — — — 6 elemi 30— 2 — 2 7 elemi3 — — — — 8 elemi5 — 1 — — 1 polgári2 — 1 — — 2 polgári7 — 1 — — 3 polgári 10— — — 4 polgári 2 középiskola 312 1 — 1 — — — — 3 középiskola 4 középiskola 6 középiskola felsőkereskedelmi érettségi gimnáziumi érettségi reáliskolai érettségi 1 2 1 1 1 1 03 1 1 8 1 3

Next