Magyar Közgazdaság, 1940 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1940-10-10 / 36. szám
Uudapest, 1940 október 10.) Változatlan Rima-osztalékra számítanak (Az 9 tudósítójától.) Értesülésünk szerint a Rima október végén, legkésőbb november elején tartja közgyűlését. A vállalat elmúlt üzletéve igen kedvezően alakult, az igazgatóság azonban a közgyűlésnek azt javasolja, hogy a nyereség jelentős részét tartalékolásra fordítsák. Tőzsdei becslések szerint a Rima igazgatósága változatlan osztalékot juttat részvényeseinek. Erdély és a magyar idegenforgalom írta: Dr. Farkós Béla, Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója Erdély egy részének Magyarországhoz való örvendetes visszatérése megbecsülhetetlen új értékeket s komoly reménységeket jelent a magyar idegenforgalom számára is. Kolozsvár és a többi visszacsatolt város ősi magyar kultúrája, a számtalan kisebb-nagyobb gyógyfüdrő természeti kincsei s a magaslati üdülőhelyek egész sora méltán fognak hatalmas belső idegenforgalmat megindítani e felé a gyönyörű országrész felé, ahova eddig is oly szívesen zarándokolt volna el minden magyar ember. Ez a már most is érezhető s a jövőben mindenkor csak fokozódó általános idegenforgalmi érdeklődés indította arra az Országos Idegenforgalmi Bizottságot, hogy Karafiáth Jenő m. k. t. t., főpolgármester vezetésével tanulmányút keretében járja be azokat a vidékeket, amelyek idegenforgalmi szempontból leginkább számbajöhetnek — gondosan tanulmányozva a lehetőségeket, s mérlegelve azokat az intézkedéseket, amelyeknek az idegenforgalom megindulását meg kell előzniök. A tanulmányút Nagyváradon, Kolozsváron keresztül Szamosfújvár, Dés, Beszterce és Szászrégen érintésével Marosvásárhelyre, majd Szovátára vezetett, hogy azután Farajd, Sófalva, Korond, Székelyudvarhely, Csíkszereda érintésével Csikország kerüljön sorra, a megkapó környezetben fekvő Tusnád-fürdővel s Gyergyószentmiklós vidéke a gyönyörű Borszék-fürdővel. Amilyen lelkesedéssel töltötték el a tanulmányút résztvevőit a magyar múlt történelmi emlékei, s amilyen gyönyörűséggel szemlélték a vidék szépségeit s vették számba a természet adta csudálatos kincsek gazdag sorát, olyan szomorúan kellett megállapítani, hogy azok, akik ezt a nagyrahivatott országrészt huszonkét esztendőn keresztül bitorolták, ez alatt az idő alatt idegenforgalmi kultúrában semmit sem adtak hozzá ahhoz, amit a történelem vagy a természet erői teremtettek meg számunkra. Még ott is, ahol bizonyos újabb szállodaépítkezések történtek, sok kívánnivaló van a vendégfogadás, szállodavezetés szellemében, nem is szólva arról, hogy a legszebb helyek megközelítését az utak elhanyagolt állapota és a vasúti közlekedés szinte megoldhatatlannak látszó nehézségei nehezítik meg a turista számára. A mai magyar színvonalnak megfelelő szállodakultúra, valamint út- és kölekedési kultúra megteremtéséért kell tehát küzdenie minden idegenforgalmi szakembernek akkor, amikor a most visszacsatolt országrészek idegenforgalmát akarja megteremteni s bármennyire nehéznek is látszik, gyökeres és sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a tavasszal Erdély felé meginduló nagy magyar idegenjárás nyomán közönségünk minden szeretete és minden lelkesedése mellett ne támadjon némi csalódás is. Minden reménység megvan arra, hogy azok az értékes tapasztalatok, amelyeket az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai, mostani tanulmányútjuk során gyűjtöttek, nagy mértékben hozzá fognak járulni e nehéz problémák sikeres megoldásához. Érdekes változások a Gizella Gőzmalom vezetésében (Az ő tudósítójától.) Az elmúlt napokban igazgatósági ülést tartott a Gizella Gőzmalom, amelynek eredményeként a cégbíróságnál bejelentették, hogy az igazgatóságiés felügyelőbizottsági tagok jórésze lemond. Leköszönt tisztségéről BánJózsef elnök, dr. Sreck Lajos, dr. Voraender József, Katona Zsigmond és Katona István, a vállalat vezérigazgatója, aki hír szerint az év végével nyugalomba is vonul. A felügyelő bizottság lemondott tagjai: Basch Rudolf, Ungár Tibor és Vukovári Tivadar. Mihelyt a cégbíróság ezeket a lemondásokat tudomásul veszi, a Gizella Malom rendkívüli közgyűlést hív össze, amelyen új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat választanak. Szakkörökben elterjedt hírek szerint a vállalat vezetőségébe a következők kerülnek be: a részvénytársaság elnöke Tátits Árpád nyugalmazott államtitkár lesz. Alelnöknek dr. Watkó Lóránt, a Leszámítolóbank vezérigazgató-helyettese és vitéz Vargha Vilmos, a Gizella Malom ügyvezető alelnöke, van kiszemelve. Új igazgatósági tagok lesznek gróf Pongrácz Vilmos, Holt Egon, Matkovics Béla és dr. Szalay Sándor. A felügyelőbizottság tagjai — hír szerint— Ancsing Pál, Bányai Béla és dr. Stefanics Pál lesznek. A Gizella Malom új vezetősége nagyarányú rekonstrukciós tervet készít elő, amelynek következményei nemcsak a szakköröket, de a nagyközönséget is érdeklik majd. Kétszázezer pengő alaptőkével megalakult a Tartánykocsi és Borforgalmi R. T. Az S3 tudósítójától.) Beszámoltunk már arról, hogy a Kereskedelmi Bank égisze alatt a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete, a Mezőgazdák Szövetkezete, valamint a Mezőgazdasági Közraktárak R. T. bevonásával nagyszabású vállalat van alakulóban. Mint értesülünk, ez a vállalat, a Tartánykocsi és Borforgalmi R. T. a napokban alakult meg 200.000 pengő alaptőkével. Az új vállalat kötelezi magát, hogy 200 darab 30.000 hektoliter befogadóképességű vasúti tartánykocsit épít és tart üzemben. Azonkívül mustsüritó telepeket létesítenek. A borfogyasztótelepek és egyéb, a hazai bortermelés és értékesítés érdekeit fogja az új vállalat előmozdítani. Nagy érdemei vannak a vállalat megalakulása körül gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszternek, továbbá dr. Küky Károly miniszteri osztálytanácsosnak, valamint Kullmann László vezérigazgatónak is. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az új igazgatóságot. Igazgatósági elnök lett vitéz Mérey László ny. altábornagy, alelnökök lettek Conrad Ottó, a Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója és dr. gróf Somssich Gyula. Igazgatósági tagok lettek: Bugyi Antal kormányfőtanácsos, a Mezőgazdasági Közraktárak R. T. igazgatója, Csegő János, a Kereskedelmi Bank aligazgatója, Gráf Ferenc bornagykereskedő, dr. Hitel Dénes, dr. Imrédy Dezső földművelésügyi miniszteri titkár, Kullmann László kormányfőtanácsos, a Maszolosz ügyvezető igazgatója, dr. Mezey Lajos kormány főtanácsos, országgyűlési képviselő, Falugyay Ferenc kormány főtanácsos,a bornagykereskedő, dr. Podovszky József, a Kereskedelmi Bank igazgatója, dr. Zlinszky György gazdasági főtanácsos. Az igazgatóság megválasztotta a végrehajtóbizottság tagjait. Tagok lettek a földművelésügyi minisztérium részéről dr. Imrédy Dezső, a Mezőgazdák részéről dr. gróf Savissieh Gyula, a Maszolosz részéről Kulimaim László, a Mezőgazdasági Közraktárakat pedig dr. Podovszky József és Bugyi Antal képviselik a végrehajtóbizottságban. Az új vállalat hivatott a belföldi és az exportkereskedelem gyors és zavartalan lebenyilázáshoz a hazai szállítóeszközöket rendelkezésre bocsátani. mi miadMEI IUT. BUDAPEST, VII., KÁROLY KIRÁLY-UTC/« Négyezer szövőgép fokozatos üzembehelyezésére készül a textilipar Posztógyárat is akarnak alapítani Erdélyben (Az S tudósítójától.) A magyar textilipar tulajdonképpen a háború befejezése után kezdett erőteljes fejlődésbe és akkor vált az ország egyik legjelentékenyebb iparágává. A textilipar természetesen és fokozatosan fejlődött, még napjainkban is állandóan újabb és újabb gépeket helyeznek üzembe. A magyar textilipar gyártmányai az egész világon ismeretessé váltak, sőt keresett cikkekké lettek. A háború kitörése és az ország területének szerencsés megnagyobbodása folytán az iparnak elsőrendű feladatává lett a belföldi szükséglet kielégítése. Szakszerű számítás szerint — a normális fogyasztást figyelembe véve — közel 3 ezer szövőgép fokozatos üzembeállítására van szükség, természetesen a megfelelő fonó- és előkészítő gépek figyelembe vételével. A textilipar vezetői már erre vonatkozólag terveket is készítettek, annak az elvnek alapján, hogy a mai idők igen alkalmasak beruházások eszközlésére. Felvetődött azonban az az eszme: nem lenne-e helyes a kormánynak egy régebbi intencióját követve, az ipar decentralizálására törekedni és az újonnan felállítandó gépeket az ország másmás részeiben helyezni el, különös tekintettel arra, hogy Kelet-Magyarország és Erdély egy része visszatért és esetleg itt lehetne új gyárakat létesíteni, üzembehelyezni. A textilgyárosok természetesen az iparügyi miniszterrel egyetértőleg kívánják ezeket a bővítéseket, illetve gyáralapításokat véghezvinni. A textilipar szempontjából különösen Marosvásárhely és környéke jön számításba. Elsősorban azért, mert az ottani fejlett háziszövészet folytán rendkívül sok jó szakmunkást kaphatna az ipar és nem kellene új munkásokat betanítani. Az ipar a decentralizációival kapcsolatban inkább áldozatot hozna, mert hiszen a meglévő gyáraknak a kibővítése jelentékenyen kisebb költséggel járna, mint más helyen új gyárak létesítése, továbbá tetemes fuvarköltség, is terhelné a gyárakat, mert hiszen a nyersanyagot feldolgozás céljából az új munkahelyre kell küldeni. Tekintettel arra a körülményre, hogy a kikészítő gyárak úgy,szólván kivétel nélkül Budapesten van* nak, a megszövött árut nemesítés célja* ból újra vissza kellene hozni Budapestre. A gyárosok ezt a termelési költségtöbbletet és a nagyobb munkát is szívesen vállalják. Az iparügyi minisztérium ezirányú előterjesztésüket elfogadja. Természetesen vannak magasabbrendű szempontok is, amelyeket a kormány tudhat csak és így elsősorban az iparügyi kormány döntésétől függ, hogy a tervezett szövőgépek felállítására hol kerül sor. A gyárak bővítését elsősorban a Goldberger-konszern határozta el, amely 400 szövőgépet helyezne üzembe, ugyancsak ilyen mértékben növelné üzemét a Magyar Pamutipar K. T. és a Kispesti Tixtfitgyár is. Sok tőkés is foglalkozik azzal a tervvel, hogy Erdélyben posztógyárat létesítenének. A napokban magántőkésekből álló konzorcium úgy határozott, hogy mihelyt az időpont kedvezővé válik, hajlandó többmillió pengős invesztícióval posztógyárat létesíteni. A csonka ország gyarapodása erőteljes fejlődést nyújt nemcsak a textiliparnak, hanem az ország többi iparágának is. Oroszország kereskedelmi képviseletet állít fel Budapesten (Az 9 tudósítójától.) Hivatalosan is közzétették a magyar—orosz kereskedelmi szerződés szövegét, amely — mint ismeretes — egész sereg exportcikket állapít meg orosz viszonylatban a magyar ipar részére. Értesülésünk szerint néhány napon belül az érdekeit vállalatok elküldik ajánlataikat az oroszoknak vascső, turbinák, Dieselmotorok, elektromotorok stb. szállítására vonatkozóan Tárgyalások folynak magyar részről Oroszországnak szállítandó hajók dolgában is. Rövidesen sor kerül úgy Oroszországban a magyar, mint Budapesten az orosz kereskedelmi képviseletek felállítására. Ezek vezetőiről most folynak tárgyalások. Kraszner Lajos szövet, posztó, bélésem és szabókellékek nagyaktája A szabóiparosok és tietaitisták legolcsóbb bevásárlási forrása. Budapest, V., Deák Ferenc tér 2.