Magyar Közgazdaság, 1940 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1940-10-10 / 36. szám

Uudapest, 1940 október 10.) Változatlan Rima-osztalékra számítanak (Az 9 tudósítójától.) Értesülésünk szerint a Rima október végén, legké­sőbb november elején tartja közgyűlé­sét. A vállalat elmúlt üzletéve igen ked­vezően alakult, az igazgatóság azonban a közgyűlésnek azt javasolja, hogy a nyereség jelentős részét tartalékolásra fordítsák. Tőzsdei becslések szerint a Rima igazgatósága változatlan osztalékot jut­tat részvényeseinek. Erdély és a magyar idegenforgalom írta: Dr. Farkós Béla, Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója Erdély egy részének Magyarországhoz való örvendetes visszatérése megbecsülhe­tetlen új értékeket s komoly reménységeket jelent a magyar idegenforgalom számára is. Kolozsvár és a többi visszacsatolt város ősi magyar kultúrája, a számtalan kisebb-na­­gyobb gyógyfüdrő természeti kincsei s a magaslati üdülőhelyek egész sora méltán fognak hatalmas belső idegenforgalmat megindítani e felé a gyönyörű országrész felé, ahova eddig is oly szívesen zarándo­kolt volna el minden magyar ember. Ez a már most is érezhető s a jövőben minden­kor csak fokozódó általános idegenforgalmi érdeklődés indította arra az Országos Ide­genforgalmi Bizottságot, hogy Karafiáth Jenő m. k. t. t., főpolgármester vezetésé­vel tanulmányút keretében járja be azokat a vidékeket, amelyek idegenforgalmi szem­pontból leginkább számbajöhetnek —­ gon­dosan tanulmányozva a lehetőségeket, s mérlegelve azokat az intézkedéseket, ame­lyeknek az idegenforgalom megindulását meg kell előzniök. A tanulmányút Nagyváradon, Kolozsvá­ron keresztül Szamosfú­jvár, Dés, Beszterce és Szászrégen érintésével Marosvásárhelyre, majd Szovátára vezetett, hogy azután Fa­­rajd, Sófalva, Korond, Székelyudvarhely, Csíkszereda érintésével Csikország kerüljön sorra, a megkapó környezetben fekvő Tus­­nád-fürdővel s Gyergyószentmiklós vidéke a gyönyörű Borszék-fürdővel. Amilyen lelkesedéssel töltötték el a ta­nulmányút résztvevőit a magyar múlt tör­ténelmi emlékei, s amilyen gyönyörűséggel szemlélték a vidék szépségeit s vették számba a természet adta csudálatos kincsek gazdag sorát, olyan szomorúan kellett megállapítani, hogy azok, akik ezt a nagy­­rahivatott országrészt huszonkét esztendőn keresztül bitorolták, ez alatt az idő alatt idegenforgalmi kultúrában semmit sem ad­tak hozzá ahhoz, amit a történelem vagy a természet erői teremtettek meg számunkra. Még ott is, ahol bizonyos újabb szálloda­­építkezések történtek, sok kívánnivaló van a vendégfogadás, szállodavezetés szellemé­ben, nem is szólva arról, hogy a legszebb helyek megközelítését az utak elhanyagolt állapota és a vasúti közlekedés szinte meg­oldhatatlannak látszó nehézségei nehezítik meg a turista számára. A mai magyar színvonalnak megfelelő szállodakultúra, valamint út- és kölekedési kultúra megteremtéséért kell tehát küz­denie minden idegenforgalmi szakembernek akkor, amikor a most visszacsatolt ország­részek idegenforgalmát akarja megterem­teni s bármennyire nehéznek is látszik, gyökeres és sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a tavasszal Erdély felé meginduló nagy magyar idegenjárás nyomán közönségünk minden szeretete és minden lelkesedése mellett ne tá­madjon némi csalódás is. Minden reménység megvan arra, hogy azok az értékes tapasztalatok, amelyeket az Or­szágos Idegenforgalmi Bizottság tagjai, mos­tani tanulmányútjuk során gyűjtöttek, nagy mértékben hozzá fognak járulni e nehéz problémák sikeres megoldásához. Érdekes változások a Gizella Gőzmalom vezetésében (Az ő tudósítójától.) Az elmúlt napok­ban igazgatósági ülést tartott a Gizella Gőz­malom, amelynek eredményeként a cég­bíróságnál bejelentették, hogy az igazgató­­sági­­és felügyelőbizottsági tagok jórésze le­mond. Leköszönt tisztségéről Bán­­József el­nök, dr. Sreck Lajos, dr. Voraender József, Katona Zsigmond és Katona István, a vál­lalat vezérigazgatója, aki hír szerint az év végével nyugalomba is vonul. A felügyelő bizottság lemondott tagjai: Basch Rudolf, Ungár Tibor és Vukovári Tivadar. Mihelyt­ a cégbíróság ezeket a lemondáso­kat tudomásul veszi, a Gizella Malom rend­kívüli közgyűlést hív össze, amelyen új igazgatósági és felü­gyelőbizottsági tagokat választanak. Szakkörökben elterjedt hírek szerint a vállalat vezetőségébe a követke­zők kerülnek be: a részvénytársaság elnöke Tátits Árpád nyugalmazott állam­titkár lesz. Alelnöknek dr. Watkó Lóránt, a Leszámítolóbank vezérigazgató-helyettese és vitéz Vargha Vilmos, a Gizella Malom ügyvezető alelnöke, van kiszemelve. Új igazgatósági tagok lesznek gróf Pongrácz Vilmos, Holt Egon, Matkovics Béla és dr. Szalay Sándor. A felügyelőbizottság tagjai — hír szerint­­— Ancsing Pál, Bányai Béla és dr. Stefanics Pál lesznek. A Gizella Malom új vezetősége nagyará­nyú rekonstrukciós tervet készít elő, amely­nek következményei nemcsak a szakkörö­ket, de a nagyközönséget is érdeklik majd. Kétszázezer pengő alaptőkével megalakult a Tartánykocsi és Borforgalmi R. T. Az S3 tudósítójától.) Beszámoltunk már arról, hogy a Kereskedelmi Bank égisze alatt a Magyar Szőlősgazdák Országos Bor­­értékesítő Szövetkezete, a Mezőgazdák Szö­vetkezete, valamint a Mezőgazdasági Köz­raktárak R. T. bevonásával nagyszabású vállalat van alakulóban. Mint értesülünk, ez a vállalat, a Tartánykocsi és Borforgalmi R. T. a napokban alakult meg 200.000 pengő alaptőkével. Az új vállalat kötelezi magát, hogy 200 darab 30.000 hektoliter befogadó­képességű vasúti tartánykocsit épít és tart üzemben. Azonkívül mustsüritó telepeket létesítenek. A borf­ogyasztótelepek és egyéb, a hazai bortermelés és értékesítés érdekeit fogja az új vállalat előmozdítani. Nagy érdemei vannak a vállalat megala­kulása körül gróf Teleki Mihály földmíve­­lésügyi miniszternek, továbbá dr. Kük­y Ká­roly miniszteri osztálytanácsosnak, valamint Kullmann László vezérigazgatónak is. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az új igazgatóságot. Igazgatósági elnök lett vitéz Mérey László ny. altábornagy, alelnö­­kök lettek Conrad Ottó, a Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója és dr. gróf Soms­­sich Gyula. Igazgatósági tagok lettek: Bugyi Antal kormány­főtanácsos, a Mezőgazdasági Közraktárak R. T. igazgatója, Csegő János, a Kereskedelmi Bank aligazgatója, Gráf Fe­renc born­­agy­kereskedő, dr. Hitel Dénes, dr. Imrédy Dezső földművelésügyi miniszteri titkár, Kullmann László kormányfőtanácsos, a Maszolosz ügyvezető igazgatója, dr. Mezey Lajos kormány főtanácsos, országgyűlési képviselő, Falugyay Ferenc kormány főta­nácsos,a bornagykereskedő, dr. Podovszky József, a Kereskedelmi Bank igazgatója, dr. Zlinszky György gazdasági főtanácsos. Az igazgatóság megválasztotta a végre­hajtóbizottság tagjait. Tagok lettek a föld­művelésügyi minisztérium részéről dr. Im­rédy Dezső, a Mezőgazdák részéről dr. gróf Savissieh Gyula, a Maszolosz részéről Kuli­­maim László, a Mezőgazdasági Közraktára­kat pedig dr. Podovszky József és Bugyi Antal képviselik a végrehaj­tóbizottságban. Az új vállalat hivatott a belföldi és az exportkereskedelem gyors és zavartalan le­­benyilázáshoz a hazai szállítóeszközöket rendelkezésre bocsátani. mi miad­MEI IUT. BUDAPEST, VII., KÁROLY KIRÁLY-UT­C/« Négyezer szövőgép fokozatos üzembehelyezésére készül a textilipar Posztógyárat is akarnak alapítani Erdélyben (Az S tudósítójától.) A magyar tex­tilipar tulajdonképpen a háború befeje­zése után kezdett erőteljes fejlődésbe és akkor vált az ország egyik legjelenté­kenyebb iparágává. A textilipar termé­szetesen­­ és fokozatosan fejlődött, még napjainkban is állandóan újabb és újabb gépeket­ helyeznek üzembe. A magyar textilipar gyártmányai az egész világon ismeretessé váltak, sőt keresett cik­kekké lettek. A háború kitörése és az ország területének szerencsés megna­gyobbodása folytán az iparnak első­rendű feladatává lett a belföldi szük­séglet kielégítése. Szakszerű számítás szerint — a normális fogyasztást figye­­lembe véve — közel 3 ezer szövőgép fokozatos üzembeállítására van szükség, természetesen a megfelelő fonó- és elő­készítő gépek figyelembe vételével. A textilipar vezetői már erre vonatkozó­lag terveket is készítettek, annak az elvnek alapján, hogy a mai idők igen alkalmasak beruházások eszközlésére. Felvetődött azonban az az eszme: nem lenne-e helyes a kormánynak egy régebbi intencióját követve, az ipar de­centralizálására törekedni és az újon­nan felállítandó gépeket az ország más­más részeiben helyezni el, különös te­kintettel arra, hogy Kelet-Magyarország és Erdély egy része visszatért és esetleg itt lehetne új gyárakat létesíteni, üzem­behelyezni. A textilgyárosok természe­tesen az iparügyi miniszterrel egyetértő­­leg kívánják ezeket a bővítéseket, illetve gyáralapításokat véghezvinni. A textil­ipar szempontjából különösen Maros­­vásárhely és környéke jön számításba. Elsősorban azért, mert az ottani fejlett háziszövészet folytán rendkívül sok jó szakmunkást kaphatna az ipar és nem kellene új munkásokat betanítani. Az ipar a decentralizációival kapcsolatban inkább áldozatot hozna, mert hiszen a meglévő gyáraknak a kibővítése jelen­tékenyen kisebb költséggel járna, mint más helyen új gyárak létesítése, to­vábbá tetemes fuvarköltség, is terhelné a gyárakat, mert hiszen a nyersanyagot feldolgozás céljából az új munkahelyre kell küldeni. Tekintettel arra a körül­ményre, hogy a kikészítő gyárak úgy,­szólván kivétel nélkül Budapesten van* nak, a megszövött árut nemesítés célja* ból újra vissza kellene hozni Budapestre. A gyárosok ezt a termelési költség­többletet és a nagy­obb munkát is szívesen vállalják. Az iparügyi minisztérium ezirányú elő­terjesztésüket elfogadja. Természetesen vannak magasabbrendű szempontok is, amelyeket a kormány tudhat csak és így­ elsősorban az iparügyi kormány döntésétől függ, hogy a tervezett szövőgépek felállítására hol kerül sor. A gyárak bővítését elsősorban a Gold­­berger-konszern határozta el, amely 400 szövőgépet helyezne üzembe, ugyancsak ilyen mértékben növelné üzemét a Ma­gyar Pamutipar K. T. és a Kispesti Tixt­fitgyár is. Sok tőkés is foglalkozik azzal a terv­vel, hogy Erdélyben posztógyárat létesítené­nek. A napokban magántőkésekből álló kon­zorcium úgy határozott, hogy mihelyt az időpont kedvezővé válik, hajlandó többmillió pengős invesz­tícióval posztógyárat létesíteni. A csonka ország gyarapodása erőteljes fejlődést nyújt nemcsak a textiliparnak, hanem az ország többi iparágának is.­ ­ Oroszország kereskedelmi képviseletet állít fel Budapesten (Az 9 tudósítójától.) Hivatalosan is közzétették a magyar—orosz kereskedelmi szerződés szövegét, amely — mint ismere­tes — egész sereg exportcikket állapít meg orosz viszonylatban a magyar ipar részére. Értesülésünk szerint néhány napon belül az érdekeit vállalatok elküldik ajánlataikat az oroszoknak vascső, turbinák, Diesel­­motorok, elektromotorok stb. szállítására vonatkozóan Tárgyalások folynak ma­gyar részről Oroszországnak szállítandó hajók dolgában is. Rövidesen sor kerül úgy Oroszországban a magyar, mint Buda­pesten az orosz kereskedelmi képviseletek felállítására. Ezek vezetőiről most folynak tárgyalások. Kraszner Lajos szövet, posztó, bélésem és szabókellékek nagyaktája A szabóiparosok és tietaitisták legolcsóbb bevásá­rlási forrása. Budapest, V., Deák Ferenc­ tér 2.

Next