Magyar Posta, 1929 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1929-01-01 / 1. szám
Dimény Mózes: A nemzetközi rádiójog bölcsője. A magyar nemzeti bizottságnak megalakulását, illetőleg megalakítását annál is inkább szükségesnek tartom, mert a körülöttünk lévő államok (Csehország, Jugoszlávia és Románia) is már megalakították az övéiket. Az egyes nemzeti bizottságok tagjainak száma nagyon különböző. Legtöbb tagja van természetesen a francia bizottságnak, azután a belgáknak, hollandusoknak és svájciaknak. A bizottságok tagjai főkép jogi tanárokból, ügyvédekből, bírákból és a rádióval foglalkozó magasabb rangú adminisztratív tisztviselőkből kerülnek ki. A Comiténak vannak tiszteletbeli tagjai is, ezek nagyobb részben szintén franciák, de képviselve vannak: Csehország (Benes), az Egyesült Államok, Lengyelország, Monaco, Argentina, Belgium, Norvégia és Hollandia is. A Comitéhoz érdekeiknek védelme céljából természetesen csatlakozott több más alakulat is, nevezetesen az írók, művészek, egyéb szellemi munkások, a rádió-amatőrök, a rádióhírszórók, stb. egyesületei, illetőleg társaságai, ily módon megszervezve működik a Comité az említett idő óta. Tevékenységéről az 1924. évben a Comité főelőadója, Homburg, párisi ügyvéd által alapított és fentebb már említett „Revue Juridique Internationale de la Radio-Electricité“-ben számol be. Ugyancsak ebben a folyóiratban teszi közzé mindazokat az értékes és szükséges tudnivalókat is, melyeket az egyes országok a rádióra vonatkozólag vele közölnek. Természetesen a szóban lévő folyóirat nem szűkölködik a rádióra vonatkozó értékes jogi fejtegetések közlésében sem. A már említett nemzeti bizottságok a párisi Comiténak szerves részei. Ezek tehát a rádióra vonatkozó jogi kérdéseket a Comitéval együtt, illetőleg ennek irányításával tárgyalják meg. Az így meghánytvetett kérdések megfelelő indokolással a Comité által rendezett kongresszus elé kerülnek, hol azokat rendesen a kongresszust rendező államból kijelölt előadók kimerítő megvilágítása után, az egyes államok delegátusai újra megvitatják és mint határozatokat elfogadják. Miután a kongresszusokat a szóban lévő Comité, tehát magánalakulat hívja össze, azoknak határozatai természetesen nem bírnak kötelező erővel, sőt azokat maguk a kongresszusok is csak kívánságoknak nevezik. Ezek a kívánságok azonban olyan elvek, melyeknek a törvényhozás útján való megvalósítása minden államra erkölcsileg kötelező azért, hogy ily módon a rádió jogi kérdések nemzetközileg olyan megoldást nyerjenek, hogy egyfelől a rádió elterjedésének ne álljon semmi útjában, másfelől pedig ebből az elterjedésből és a használatból az érdekek kölcsönös védelme mellett, lehetőleg senkire nézve ne származzék kár és hátrány. Ez a célja a rádióra vonatkozó jogi kérdések kongresszusi megvitatásának. Vázlatosan a fentiekben ismertettem a rádiójog bölcsőjét s talán nem lesz érdektelen annak három szülöttét az alábbiakban bemutatni. A Comité eddig három kongresszust rendezett, az első 1925-ben Párisban, a második 1927-ben Genfben, a harmadik a folyó évben Rómában volt. Magyarország e három kongresszus közül csak a rómain vett részt és azon csekélységemmel képviseltette magát. Megbízatásomból kifolyólag természetesen az előző kongresszus