Általános Mérnök, 1946-1948 (1. évfolyam, 1-3. szám - 2. évfolyam. 1. szám - 3. évfolyam, 1-10. szám)

1946-10-01 / 1. szám

A Magyar Államvasutak hídjai a háború után DÉNES EMIL I. A pusztítás. A hidak az elmúlt háború rombolásának gyújtó­pontjában állottak. Magyarországon már az 1944. évi nagy légitámadások is súlyos és sokszor csak heteken keresztül gyógyítható sebeket ütöttek egy-egy létfontosságú vonal nagy hídjain, s ami­kor 1944 második felében és 1945 elején a háborús Az I. táblázatba az egyes hídfajtákat nagysá­guk (nyílásaik, hosszúságok) sorrendjében vettük fel. Az 1. tétel „apróságaidnál a rombolás %-a cse­kély, jelezvén, hogy a robbantók ügyet sem ve­tettek ezekre. A pusztítási­g a hidak nagyságával emelkedik, hogy a legnagyobb műtárgyaknál, a 4/b. tételbeli Duna- és Tiszahidaknál 100%-os, tel­jes kiirtásban csúcsosodjék ki. A pusztítás külső képének szemléltetésére szol­gáljon az 1. ábra, melyen egy jellemző felső és alsó tiszai híd rajzát mutatjuk be, feltüntetvén az eredeti és a robbantot állapotot. A pusztítás eta­­tisztikáját rajzban a 2■ ábra szemlélteti. Ez utób­bin az egyes körök teljes területei az egyes híd­­fajták 1944 eleji folyóméter hosszával arányosak. A pusztítást minden egyes hídfajtánál az egy­­irányban és keresztben vonalkázott körcikkek együttesen mutatják, az épen hagyott hidakat pe­dig fekete körcikk jelzi. A rombolás fm-ben kifejezett mértéke azonban nem teljes jellemzője a hidak értékében bekövet­kezett kárnak, ugyanis a kis vízfolyások fölötti egyes hidak, úgyszintén a kis hídnyílásokból álló, bár hosszabb hidak fm. értéke sokkal kisebb, mint a nagy folyókat áthidaló 100 m körüli nyílásokból álló hidaké, nem is szólva a kétvágányú nagy hi­dak fm. értékéről. A teljes kár­­-ára vonatkozó front is végigvonult az országon, a hátráló csapa­tok Magyarországon a keleti határoktól a nyuga­tiakig szinte kiirtottak minden feltűnőbb vasúti hidat. A front pusztítása — sajnos — messze fe­lülmúlta a légitámadások okozta rongálásokat. Az okozott kár méreteiről beszéljenek az 1. táb­lázatban feltüntetett számok, általános tájékozódás végett a következő becslé­seken alapuló megállapításokat tehetjük. A híd­­fajták 1 fm­ét átlagban 1.-nél 1, 2­-nél 2, 3a-nál 3, 3/b-nél 4, 4/a-nál 7, végül 4/bnél 10-re becsült szor­zóval értékelvén, kiszámítjuk a pusztítás folytán az eredeti híd-állag értékében bekövetkezett %-os kárt. Az így kapott eredményt 3. ábrán tüntettük fel; eszerint a pusztítás folytán a hidak építési költségében bekövetkezett kár 54% lenne. A kár valójában ennél kisebb, mert tekintetbe kell venni még azt is, hogy egyes hidaknál a robbantás után bizonyos töredékhosszban a szerkezet épen meg­maradt, vagy csak kevéssé sérült meg. Hasonló­képpen le kell vonni a kárból a robbantott híd esetleg épen maradt falazatrészeinek (pl pillér­alaptest) értékét, viszont hozzá kell számítani azt a több költséget, mely főként nagy folyami hidak­nál igen jelentős, a mederbe zuhant roncsok ki­emelésének költségét. Ezeknek a tényezőknek be­tudása után — most már csak érzékelés útján — megállapíthatjuk, hogy a vasúti hidakban a pusz­títás során bekövetkezett értékkár 50% körül van. II. A helyreállítás feladatai. A rombolás méreteinek bemutatása után sorra vesszük azokat a teendőket, melyeknek elvégzése, vagy megkezdése a rombolás után szükségessé vált I. TÁBLÁZAT. A PUSZTÍTÁS STATISZTIKÁJA *) A hidak szabad nyílásainak összege. Kétvágányú hídnál csak az esetben és csak arra a szakaszra számít kétszeresen, ahol két db. egyvágányú híd (két önálló szerkezet)volt. H­í­d f­a­j t­a A mai Magyarország területén 1944 elején volt 1944-ben és 1945 elején felrobbantva égésien­t vagy részlegesen , ... .,, Pusztítási százalék hídnyílá- hídnyílá­ , hídnyílás híd 8ok,ra TM . híd 8°íra e8l ? hí,rt sokra eső "1U szerkezetek I1IU szerkezetek darab­ 0.-rtezetet hossza*) hossza*) számot hos­zán(fm7) db fm db fm tekintve 1. A vasúti vonal legkisebb hídjai (cső-, nyilt áteresz, fahíd stb.). Nyílás kb. 2 m-ig .................................. 4.990 4.758 77 73 1.5 10 2. Boltozott átereszek kavicságyas hidak. Leggyakoribb nyílás kb. 2—8 m........................................... . . . , 3.577 18.193 237 1.346 6.6 7.4 3. Vaslemezes (vasg.) hid. a­ nyílás kb. 4—15 m-ig............................................ , 1.433 21.230 342 4.488 23.9 21.1 b) nyílás nagyobb 15 m-nél........................................... 68 2.716 47 2.091 69.1 76.8 együtt: 1.501 23.946 389 6.579 4. Rácsos vashidak. (nyíl. nagyobb 15 m) a) Duna- és Tiszahídak kivételével.............................. 136 7.309 114 5.810 83.8 79.5 b) Duna- és Tiszahidak: a vasúti vonal legnagyobb hídjai, egyenként 210—870 m hosszúak.................. 13 5.569 13 5.569 100.0 100.0 együtt: 149 12.878 127 11.379

Next