Magyar Textiltechnika, 1947-1948 (1. évfolyam, 1-2. szám - 2. évfolyam, 1-9. szám)

1947-11-01 / 1. szám

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: FÜSTI PÁL, HÁRSKÚTI LÁSZLÓ, HERCEG FERENC, LÁZÁR GYÖRGY, ZILAHI MÁRTON TEXTILTECHNIKA A Magyar Mérnökök és Techni­­kusok Szabad Szakszervezete Textilipari Szakosztályának műszaki és gazdasági folyóirata A festékfixáció mechanizmusa és kémiája textilszínnyomásnál Dr. G­ORTVAI SÁNDOR* A textilszínyomás, — ahogyan azt röviden és és általában mondani szokták: — „helyi festés“, mert a textilanyagnak egy bizonyos minta, rajz szerint körülhatárolt területét festjük meg. A de­finíció alapján azt kellene gondolnunk, hogy a színnyomásnál a rost megfestése lényegében és legfőbb vonásaiban ugyanazon szabályok és tör­vényszerűségek szerint történik, mint a közönsé­ges, vizes oldószerben, az ú. n. flottában való fes­tésnél.­­ Különbséget lényegében a következő két motívum ad: 1. Színnyomás esetén a festék felvitele a rostra és annak a rostanyag által való megkötése, időben rendszerint határozottan elvá­lasztott két folyamat. 2. Színnyomásnál a festék rögzítése egy organikus és anorganikus anyago­kat igen nagy koncentrációban tartalmazó közeg­ből történik, míg festésnél a médium víz, mely a festéket magát (minimális, nedvesítő, vagy egyéb segédanyag mellett), igen kis koncentrációban tartalmazza. A valóság az, hogy a felnyomott festékmassza,­­ amelyet a felületes néző csak egy többé-kevésbbé színezett, esetleg egyáltalá­ban nem színezett foltnak lát, midőn az áru a nyo­mógépükből kikerült,­­ valójában egy titkos mű­hely, amelyben már minden előkészület meg­van arra, hogy a csodálatosabbnál csodálatosabb vegyi reakciók és hatások egymással tusakodva, vagy egymásnak segítve végül is azt eredményezzék, hogy a minta szerint, pompás vörös, türkiz, sárga, zöld, vagy kék stb. színek jelenjenek meg az anya­gon. THE CHEMISTRY AND MECHANISM OF THE DYESTUFF-FIXATION BY TEXTILE-PRINTING This article comprises a part, of the authors detailed study in which he deals with he circum­stances of the fixation of the dystuff, which have been printed locally on the fabric by way of prin­ting process. He also examine those processes which are encountered whereby. In the first part he studies the structure of the most important basic fibre, that of cellulose. An'a­­lizing it he points out in its hollow structure those surfaces, where the actual dyeing takes plase as a physical-chemical process between the molecules of the cellulose fibre and those of the dyestuff. The next part deals with those processes, which take place on the cellulose fibre, whilst it is being exposed to hot steam for reasons of fixation. How does the swelling of the cellulose fibres occur? How and why do the capillary cavities become communicating channels through which the diffu­sion of the dyestuffs to the fibres takes place? The third part examins the properties of the thickening medium and its reactions whilst sub­jected to live steam. The capillary-cavities of the thickening medium also turn into channels, which communicate with those of the cellulose fibre. The thickening medium can respond to its various tasks owing to its macromolleculor characteristics. These tasks of the thickening medium are absolu­tely vital for the success of colour printing as they comprise: 1. owing to its plasticity, it gives a clean reproduction of the pattern on the fabric, 2. it is inside the thickening medium, that those physical-chemical processes take place, which re­sult colour-fastness during the fixation. A sűrítő anyag a nyomott felületet mint fal veszi körül, szinte elzárja a külvilágtól, belsejé­ben a fixáció folyamatának megkezdésével kémiai folyamatok indulnak meg. Ezek nemcsak a nyo­másnál rávitt festékanyag kémiai és fizikai meg­változásai, hanem a nyomófestékben lévő vegy­szerek és nem utolsó sorban a sűrítő anyag, a festék és a megfestendő cellulóz vagy más anyag­nak egymással való kölcsönhatásaiból adódnak. A vegyi folyamatok, lényegében egy divariáns rendszerben, azaz a rendszerint óriás molekulájú festék és a szintén óriás molekulájú textilanyag között játszódnak le. A felnyomott vegyszerek és a sűrítő anyag, (ezt a szakirodalom színyomások esetében rendszerint mint „közvetítő médiumot“ szereti tárgyalni), szintén résztvesznek a festés *) Részlet a szerző készülő könyvéből.

Next