Magyar textílipar, 1912 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-01 / 1. szám
I. ÉVFOLYAM I. SZ. 1912. JANUÁR 1. MAGTÁR TEXTILIPAR FOLYÓIRAT. UNGARISGIE TEXTILINDUSTRIE ', FACHZEITSCHRIFT. A PAMUT-, GYAPJÚ-, SELYEM-, LEN-, KENDER- ÉS JUTA IPARI ÉS KERESKEDELMI KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. LAPINK KÖZLEMÉNYEI CSAKIS A FORRÁS TELJES MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, I - - V. Maria Valeria-u. 12. == és ÚJVIDÉK. Felelős szerkesztő: DEUTSCH KÁLMÁN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre . 12 K. — Fél évre . 6 K. ABONNEMENTS PRESSE: Innland . . ......................................12 K. Im Ausland..............................................18 . Egyes példány ára 50 fillér. A lapot a szerkesztőség adja ki. fi magyar csipke jelene és jövője. " Elékirat a Magyar Iparművészeti Társulat számára. Irta Színik Antal, igazgató-mérnök. A mélyen tisztelt Társulati Elnökségtől, s, évi májius hó 3-án, 261. szám alatt, azon megtisztelő felszólítást kaptam, miszerint a magyar csipke iparművészeti fejlesztése céljából megindítandó vállalkozásában az előadói tisztséget elvállaljam, s az erre vonatkozó nézeteimet és javaslataimat terjeszszem elő. Ezen kiváló megbízást köszönettel fogadván, bátor vagyok teljes tisztelettel az alábbiakban lehetőleg részletesen és kimerítően válaszolni a feltett kérdésekre, és tisztelettel kérem azoknak szíves figyelembe vételét. Mindenekelőtt azonban meg kell jegyeznem, miszerin a magyar csipkére vonatkozó ismereteink ez idő szerint még nagyon hézagosak és fogyatékosak. Rendszeres kutatás hiányában csak egyes helyekről bírunk adatokkal a csipke múltjára vonatkozólag, melyekből azonban összefoglaló, tiszta képet magunknak nem alkothatunk, és éppen olyan hiányosak az ismereteink a magyar csipke jelenéről is, mert nem tudjuk kimerítő pontossággal megmondani, hogy jelenleg hol mindenütt készítenek nálunk csipkét. A legelső teendő tehát egy csipkekataszter összeállítása volna, melyben gondos kutatás, gyűjtés és tanulmányozás után kimerítően megállapíttatnék, hogy hazánkban úgy a múltban, mint a jelenben hol készítenek, vagy készítettek csipkét ? S az milyen volt? Ez volna az a történeti alap, melyen a magyar csipke jövő fejlődése épülne. Áttérve az egyes feltett kérdések taglalásába, bátorkodom megjegyezni, miszerint a könnyebb áttekinthetőség kedvéért külön-külön foglalkozom a varrott csipkével, a vert csipkével, a horgolt csipkével, s végül a gyári csipkével, s egyenként fejtem ki a nézeteimet és javaslataimat minden kérdésre. 1. Varrott csipke. Ez idő szerint nincs tudomásunk arról, hogy hazánkban régen varrott csipke készítésével foglalkoztak volna, s így teljesen új mesgyét vágott négy év előtt Dékáni Árpád halasi főgymnáziumi tanár, midőn a halasi csipke néven forgalomba hozott magyar varrott csipkét megalkotta. Azon alapeszmék, a melyek Dékáni Árpád ezen becses iparművészeti kezdeményezésnél vezérelték, oly oly tiszteletre méltóak voltak, hogy a halasi csipke a közönség körében hamar népszerűvé vált. Az a négy esztendő, mely a halasi csipkék első megjelenése óta eltelt, sokkal kevesebb idő arra nézve hogysem egy ilyen iparművészeti foglalkozás teljesen önállóvá kialakulhasson, és mély gyökeret verhessen. Itt a fejlődés gyermekévei egykét évtizedig is eltartanak. A halasi csipke jövőjét illetőleg, nagyon kívánatos volna azt fejleszteni úgy a mintában, mint a technikában, s az alkalmazásban. Ami a mintát illeti, az eddigi secessiós irányú, bizonytalan, sokszor szegletes és kifejezés-