Magyar Üveg- és Agyagujság, 1904 (4. évfolyam, 1/72-24/95. szám)

1904-01-01 / 1. (72.) szám

4 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGÚJSÁG 1. (72.) szám. Jómagam meg mindazon töprengtem, vájjon nem-e volna lehetséges, hogy szakmabeli kereskedőink és iparosaink egy nagyobb közös akc­iót kezdeményeznének az iránt, hogy hazai agyagáruinknak a külföldön élénkebb piac­ot teremtsenek. Bizonyos, hogy a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság már­is hasznos tevékenységet teljesít ezen a téren. De ez a társaság sem nem akarja monopoli­zálni ezt a kereskedelmet, de még nem is lehet abban a helyzetben, hogy sokféle üzletei közben olyan eredmé­nyeket érjen el, mintha maguk a szakmabeli kereskedők tömörülnének erre a munkára. Nagyobb, erősebb anyagi eszközöket, teljes szak­ismeretet és közvetlen érdekeltséget biztosítanának agyag­­áru-kereskedőink, iparosaink ezzel ennek az ügynek, melynek sikerében feltétlenül bízni lehet. És — engedjék meg­­— ez az, amihez eddig úgy látszik nem értettek azok, akiket illet. Ismétlem — nem azok, akik legfénye­sebb eredményeikkel éppen azt igazolták, hogy kitartó buzgósággal megfelelő kereskedelmi és némi áldozattal hatalmas sikereket érhetünk el ebben a szakmában — hanem azok, kik nem is ismerve talán a szakmájukban rejlő nagy kincset, eddig még nem éltek az alkalommal és nem is kísérlettek meg semmit. Szeretném, ha ennek a derék lapnak a hasábjain foglalkoznánk ez eszmével, hogy tisztázva, ami tisztá­zandó — a tömörülés hatalmas fegyverével biztosíta­nánk egy olyan mozgalomnak a sikerét, mely siker valósággal korszakalkotóvá válhatnék a magyar agyag­áruk kereskedelmére nézve. És akkor bebizonyulna, hogy ennek a tervnek kiviteléhez is értünk — csak akarni kell. Haladás a portlandczementgyártásban. Közli: Neufeld Ármin, hites szabadalmi ügyvivő. Az eddig képlékeny állapotba nem hozható silikatok u. m. lösz, vulkanikus salak, kohósalak előzetes őrlés, iszapolás és formálás nélkül a portlandczement gyártására hasznavehetetlenek voltak, ezen nyers­anyagoknak az ége­tés előtti szárítása, őrlése, iszapolása és formálása pedig hosszadalmas és költséges. Néhai Hauenschild János berlini tanár és Neufeld Ármin budapesti hites szabadalmi ügyvivő és volt cze­­menttechnikus oly eljárást találtak fel, mely szerint egy parlagon heverő és eddig nem értékesíthető kötőanyaggal ezen silikátok összeköthetők és előzetes őrlés, iszapolás és formálás mellőzésével a kemenczében égethetők, anél­kül, hogy ezen anyag égetés közben széjjelomlana. Ismeretes, hogy a czukorgyártásnál feldolgozott répaanyagnak körülbelül 10°/o-át teszik azok a hulladékok, melyekben a czukor mellett más szerves anyagok is vannak, különösen az úgynevezett pektinanyagok, melyek azon tulajdonsággal bírnak, hogy nagymennyiségű vizet részint mechanikailag, részint vegyileg visszatartanak és mézgához hasonlóan ragadnak. A czukorgyártási hulladékok, például az úgynevezett saturatiós iszap (Scheideschlamm) mindig szénsavas meszet is tartalmaz és ennélfogva is a portlandczement nyers­anyagának alkatrészéül felhasználható. Mivel pedig ekkor a mészalkatrész maga is képlékeny és szárítás által szi­lárd testté lesz, nem szükséges, hogy maga a silikát­­alkatrész is képlékeny legyen, következőleg olyan silikát­­vegyülékek is használhatók a portlandclement gyártáshoz, melyek eddig nem képlékeny voltuk miatt egyáltalában nem voltak alkalmazhatók. A czukorhulladék víztartalmának csak felét távo­lit­juk el szárítás által és a nyers kövek még mintegy 12°/o víztartalommal álló kemenczékbe tehetők, anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy hevités közben szét­hullanak. E mellett mindig vízgáz képződik, melylyel, mint igen energikus hatású égőanyaggal, nagymennyiségű tüzelőanyagot takaríthatunk meg, anélkül, hogy a víz­­tartalom-maradékot mesterséges szárítás útján kellene eltávolítani, mint az eddig a portlandczement gyártás­nál történt. Ezen új kötő- és pótlóanyag alkalmazása mellett a portlandczementgyártás a következő módon történik: A czukorgyártásnál visszamaradó iszapszerű, nem szárított, úgynevezett saturatiós anyagot keverőkben a már előbb felaprózott agyag- és silikátalkatrészekkel, melyeket nem szükséges megszárítanunk, a portlandczement nyers­anyaga helyes összetételének megfelelő arányban összekeverjük, így az egész nyers őrlés, valamint a portlandczement gyártás nedves eljárásánál szükséges isza­polás fölöslegessé válik. Az így keletkező kemény pép az­tán téglákká vagy gömbalakú testekké alakítható, melyeket vagy a levegőn, vagy mesterséges után 100° C-on aluli hőnél szárítunk. A megszárított köveket ismert módon periodikus vagy folytonosan működő kemenczékben réte­­genkint kokszszal keverve egészen üvegkeménységig éget­jük. Ezen égetett anyagnak őrlése és szitálása után olcsó és kitűnő minőségű portlandczementet kapunk. Minthogy a czukorgyárakban az eddig értékesít­hetetlen saturatiós iszap elfuvarozása igen költséges, taná­csosaa czukorgyáraink ezen iszapot mesterséges portland­czement gyártására értékesítenék. F­orgó és Társa • -------ÜVEGNAGYKERESKEDÉSE ... . BUDAPEST, V., VÁCZI-KÖRUT 6. SZ. • MINDENFÉLE TÁBLAÜVEG, TÜKÖR­­ÜVEG, ÖNTÖTT ÜVEGEK ÉS MINTÁ­­ZOTT TÁBLÁK GYÁRI RAKTÁRA.­ Alapittatott 1854.Telefon 13—24.

Next