Magyar Üveg- és Agyagujság, 1904 (4. évfolyam, 1/72-24/95. szám)
1904-01-01 / 1. (72.) szám
4 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGÚJSÁG 1. (72.) szám. Jómagam meg mindazon töprengtem, vájjon nem-e volna lehetséges, hogy szakmabeli kereskedőink és iparosaink egy nagyobb közös akciót kezdeményeznének az iránt, hogy hazai agyagáruinknak a külföldön élénkebb piacot teremtsenek. Bizonyos, hogy a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság máris hasznos tevékenységet teljesít ezen a téren. De ez a társaság sem nem akarja monopolizálni ezt a kereskedelmet, de még nem is lehet abban a helyzetben, hogy sokféle üzletei közben olyan eredményeket érjen el, mintha maguk a szakmabeli kereskedők tömörülnének erre a munkára. Nagyobb, erősebb anyagi eszközöket, teljes szakismeretet és közvetlen érdekeltséget biztosítanának agyagáru-kereskedőink, iparosaink ezzel ennek az ügynek, melynek sikerében feltétlenül bízni lehet. És — engedjék meg— ez az, amihez eddig úgy látszik nem értettek azok, akiket illet. Ismétlem — nem azok, akik legfényesebb eredményeikkel éppen azt igazolták, hogy kitartó buzgósággal megfelelő kereskedelmi és némi áldozattal hatalmas sikereket érhetünk el ebben a szakmában — hanem azok, kik nem is ismerve talán a szakmájukban rejlő nagy kincset, eddig még nem éltek az alkalommal és nem is kísérlettek meg semmit. Szeretném, ha ennek a derék lapnak a hasábjain foglalkoznánk ez eszmével, hogy tisztázva, ami tisztázandó — a tömörülés hatalmas fegyverével biztosítanánk egy olyan mozgalomnak a sikerét, mely siker valósággal korszakalkotóvá válhatnék a magyar agyagáruk kereskedelmére nézve. És akkor bebizonyulna, hogy ennek a tervnek kiviteléhez is értünk — csak akarni kell. Haladás a portlandczementgyártásban. Közli: Neufeld Ármin, hites szabadalmi ügyvivő. Az eddig képlékeny állapotba nem hozható silikatok u. m. lösz, vulkanikus salak, kohósalak előzetes őrlés, iszapolás és formálás nélkül a portlandczement gyártására hasznavehetetlenek voltak, ezen nyersanyagoknak az égetés előtti szárítása, őrlése, iszapolása és formálása pedig hosszadalmas és költséges. Néhai Hauenschild János berlini tanár és Neufeld Ármin budapesti hites szabadalmi ügyvivő és volt czementtechnikus oly eljárást találtak fel, mely szerint egy parlagon heverő és eddig nem értékesíthető kötőanyaggal ezen silikátok összeköthetők és előzetes őrlés, iszapolás és formálás mellőzésével a kemenczében égethetők, anélkül, hogy ezen anyag égetés közben széjjelomlana. Ismeretes, hogy a czukorgyártásnál feldolgozott répaanyagnak körülbelül 10°/o-át teszik azok a hulladékok, melyekben a czukor mellett más szerves anyagok is vannak, különösen az úgynevezett pektinanyagok, melyek azon tulajdonsággal bírnak, hogy nagymennyiségű vizet részint mechanikailag, részint vegyileg visszatartanak és mézgához hasonlóan ragadnak. A czukorgyártási hulladékok, például az úgynevezett saturatiós iszap (Scheideschlamm) mindig szénsavas meszet is tartalmaz és ennélfogva is a portlandczement nyersanyagának alkatrészéül felhasználható. Mivel pedig ekkor a mészalkatrész maga is képlékeny és szárítás által szilárd testté lesz, nem szükséges, hogy maga a silikátalkatrész is képlékeny legyen, következőleg olyan silikátvegyülékek is használhatók a portlandclement gyártáshoz, melyek eddig nem képlékeny voltuk miatt egyáltalában nem voltak alkalmazhatók. A czukorhulladék víztartalmának csak felét távolitjuk el szárítás által és a nyers kövek még mintegy 12°/o víztartalommal álló kemenczékbe tehetők, anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy hevités közben széthullanak. E mellett mindig vízgáz képződik, melylyel, mint igen energikus hatású égőanyaggal, nagymennyiségű tüzelőanyagot takaríthatunk meg, anélkül, hogy a víztartalom-maradékot mesterséges szárítás útján kellene eltávolítani, mint az eddig a portlandczement gyártásnál történt. Ezen új kötő- és pótlóanyag alkalmazása mellett a portlandczementgyártás a következő módon történik: A czukorgyártásnál visszamaradó iszapszerű, nem szárított, úgynevezett saturatiós anyagot keverőkben a már előbb felaprózott agyag- és silikátalkatrészekkel, melyeket nem szükséges megszárítanunk, a portlandczement nyersanyaga helyes összetételének megfelelő arányban összekeverjük, így az egész nyers őrlés, valamint a portlandczement gyártás nedves eljárásánál szükséges iszapolás fölöslegessé válik. Az így keletkező kemény pép aztán téglákká vagy gömbalakú testekké alakítható, melyeket vagy a levegőn, vagy mesterséges után 100° C-on aluli hőnél szárítunk. A megszárított köveket ismert módon periodikus vagy folytonosan működő kemenczékben rétegenkint kokszszal keverve egészen üvegkeménységig égetjük. Ezen égetett anyagnak őrlése és szitálása után olcsó és kitűnő minőségű portlandczementet kapunk. Minthogy a czukorgyárakban az eddig értékesíthetetlen saturatiós iszap elfuvarozása igen költséges, tanácsosaa czukorgyáraink ezen iszapot mesterséges portlandczement gyártására értékesítenék. Forgó és Társa • -------ÜVEGNAGYKERESKEDÉSE ... . BUDAPEST, V., VÁCZI-KÖRUT 6. SZ. • MINDENFÉLE TÁBLAÜVEG, TÜKÖRÜVEG, ÖNTÖTT ÜVEGEK ÉS MINTÁZOTT TÁBLÁK GYÁRI RAKTÁRA. Alapittatott 1854.Telefon 13—24.