Magyar Üveg- és Agyagujság, 1936 (37. évfolyam, 1/759-12/770. szám)

1936-01-01 / 1. (759.) szám

4 A síküvegüzlet 1935-ben. Irta: Forgó István mérnök, a Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestületének díszelnöke. A gazdasági virágzás és az arra következő válsá­gok váltógazdaságában előrelátható és várható volt, hogy az 1935 ös esztendő a válságból kivezető úton fekszik és általános javulást fog hozni. Ez a reménységünk beteljesedett és hatásait az építkezés terén szakmánkban is kedvezően éreztük. Az építkezés az év elején ugyan még gyöngén látszott indulni, de ez csak annak a bi­zonytalanságnak volt a következménye, amelyet az épít­kezési és tatarozási adórendeletek késedelmes rende­zése okozott. Mihelyt azonban ezek a kérdések az is­mert rendeletek útján megoldást nyertek, úgy az épít­kezési, mint a tatarozási akció lendületes módon indult meg, amelyek szakmánknak is szép munkaalkalmat nyúj­tottak. Bár a végleges statisztikai adatok ma még nem állanak rendelkezésre, a síküvegnemekben a fogyasztás emelkedése kb. 15%-ra tehető. Ha az üvegfogyasztás múlt évi emelkedését is figyelembe vesszük, úgy joggal állapíthatjuk meg, hogy szakmánk évről-évre tényleg lényegesen jobban volt foglalkoztatva és több munka­­alkalmat nyújtott az üvegesiparosoknak. Sajnos, hogy a nagyobb munkalehetőséget szakmánkban általánosan nem használták fel arra, hogy az adódó munkákat a megfelelő tisztességes kereset mellett vállalják, bár két­ségtelen, hogy egyes kirívó esetektől eltekintve, az év második felében a munkákat már helyesebb és indo­koltabb árakon vállalták. Még egy kedvező körülményt állapíthatunk meg az üvegesszakmát illetőleg. Míg tíz-húsz évvel ezelőtt a modern stílusú épületeket a közönség nagy része bizo­nyos idegenkedéssel szemlélte, addig ma már az új architektúrát nemcsak megszoktuk, de meg is kívánjuk és a régi történelmi stílusokban jóformán ma nem épül sem magánépület, sem középület. Ezeket ma már, mond­hatjuk, teljesen kiszorította a modern stílus egyszerű, díszítés nélkül való, nagy falfelületekkel dolgozó har­monikus konstrukciója, amelynek legjellegzetesebb díszí­tője és élénkítője: a nagyméretű, az épületet vízszinte­sen tagozó ablaksor és benne a modern, sima táblaüveg, speciálüveg vagy esetleg tükörüveg. A modern épületnek nemcsak a legfőbb díszítő eleme az üveg, hanem mindig szélesebben kerül alkalmazásra, úgyhogy a modern fel­fogásban épített üzlet- és irodaházak, de a lakóház falfelületének is majdnem a fele nem más, mint tábla­­üveg. Ez az irány a modern építészetnél mindinkább kifejezésre jut, mindenki tudja, hogy a haladás az üveg irányában történik és ez miránk, üvegesekre minden­képpen jó, mert míg azelőtt az üveges munkája a többi iparosokéhoz képest alárendelt jelentőségű volt, addig a nagyméretű ablakok alkalmazásával, de másrészt a legkülönbözőbb modern üvegnemek felhasználása mel­lett az üveg szerepe minden épületen elsőrendű fontos­ságúvá válik. Hogy ez valóban így van, azt nemcsak az újonnan emelt épületek hosszú sora igazolja, de bizonyítja a hazai üvegipar fejlődése is. A hazai táblaüveggyártás nem­csak mennyiségileg látta el a belföldi szükségletet bő­ségesen, hanem a legmesszebbmenő minőségi követel­ményeknek is megfelelt, ezzel szemben a többi síküveg­­nemeket külföldről kellett behoznunk. Ennek az álla­potnak a megszüntetését jelentette az 1935. év elején Miskolcon üzembehelyezett öntöttüveggyár, amely a táblaüvegen kívül további legfontosabb síküvegnemek gyártását, tehát ornament-katedrál, recés és drótüveg készítését kezdette meg. Ez a gyár kizárólag hazai tő­kével alakult és kizárólag hazai szakerők és munká­sokkal indította meg a gyártást, annál inkább elismerésre méltó, hogy ezen nehéz gyártási ágazatban egy aránylag rövid kezdeti üzemidőtől eltekintve, igen jó minőségű árut hozott forgalomba, amely az idáig külföldről be­hozott árukat minden tekintetben pótolja. Tudjuk, hogy az öntöttüvegneműek közül a drótüveg gyártása a leg­nehezebb, mert hiszen abban két teljesen különböző tulajdonságú anyagot, a vasat és üveget kell izzó álla­potban egyesíteni, de az új gyárnak sikerült mindezeket a nehézségeket leküzdeni és mint pld. az Államvasutak szigorú átvevői megállapították, a belföldi gyártmány 1. (759.) szám.E­RDMAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGÚJSÁG 3 tükör 100­0/ minőség csiszoltüveg márványüveg mintásüveg Fisé­­­vegcsiszoló- és tükörgyár részvénytársaság Budapest, VIII., Koszorú­ utca 30 Telefon: 38-8-40 újszerűség / 0 megelégedés üzleteredmény

Next