Magyar Vaskereskedő, 1910. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-02 / 1. szám

A védegylet erre a feladatra minden egyes szakmában teljességgel képtelen. Nem is kerülne ez a műszaki és vaskereskedők nagy anyagi áldozatába. Egy csekély évi hozzájárulás mentesítené őket a nagy gondoktól, mert megnyugod­hatnának abban a tudatban, hogy létezik egy külön, erre a czélra szolgáló szervezet, amely érdekeiket állan­dóan és éberen szemmel tartja. Tekintettel arra, hogy az alapítandó védegylet iránt az érdekelt szakmákban nagy érdeklődés mutat­kozik, a Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete, amelytől a mozgalom kiindult, az alakulás előkészí­tésére legközelebb értekezletet fog egybehívni, amely­nek helyét és idejét a lapokban közölni fogjuk. ELFER DEZSŐ Budapest, VII., Dohány­ utca 39. Telefon 10-71. (Interurban). i­ Villamos felszerelési­­ csikkek nagykereskedése. Szén- és fémfonalas lámpák gyári raktára. A Conradty-féle „Korona" és,Joris" Jegyi ivlámpaszenek fjelárusitója és Kirting & Mathiesen r. t. Ivlámpásnak I­ képviselete és gyári raktári. II Viszonteladóknak nagy árengedmény II Bosznia vasipara. Lehet-e arról beszélni, ami nincs? Magyarorszá­gon sok tekintetben olyan tájékozatlanság uralkodik az annektált tartományok viszonyait illetőleg, hogy bizonyára lesznek, akik a czím láttára ezt a kérdést fogják felvetni, pedig ennek az erősen modernizálódó országnak az utolsó két évtized folyamán igazán szép vasipara fejlődött ki, amelyet annál is inkább érdemes megismerni, mert ennek a vasiparnak, illetve vaster­melésnek nagyrészben mi is fogyasztói vagyunk. Az 1908. év statisztikai adatai szerint pl. Boszniából 145.928 mm. nyersvasat és 28.501­ mm. feldolgozott vasárut hoztak be Magyarországba. Bosznia azonban nemcsak ezen behozatal, hanem a kartel révén is olyan szoros összeköttetésben van a magyar vállalatokkal, hogy a bosnyák vasipari vállalatok szinte beletartoz­nak gazdasági életünk szerves összefüggésébe. A históriai vonatkozások, amelyek a bosnyák vas­ipar múltjára vonatkoznak, kétség kívül érdekesek lehetnek, de nagyon csekély mértékben érdeklik a modern közgazdaság emberét és ismertetésük alig tartozik ebbe a keretbe. Történelmileg bebizonyított tudomásunk van róla, hogy egyes bosnyák vasbányá­kat már a rómaiak műveitek és hogy Boszniának a középkor folyamán és az újkor elején a török uralom alatt igen szép vasipara volt, amelynek termékei messze, nemcsak a Balkánra, hanem Kisázsiába és Egyptomba is elkerültek. Ennek a régi bosnyák vas­iparnak Vares, Fojnica, és Stari Majdan voltak a közép­pontjai, ahol száz meg száz kisiparos foglalkozott különböző apróbb vasáruknak és fegyvereknek a készí­tésével. A bosnyák fegyverkovácsok munkái híresek voltak és a bosnyák fegyvereknek és lószerszámoknak Konstantinápoly volt az egyik legjobb piacza. A 19. század elején azonban, mint minden más téren, itt is hanyatlás állott be. Bosznia, a török biro­dalomnak távoleső tartománya, ahova a központi hata­lomnak ereje nem terjedt ki, állandó lázadásoknak, felkeléseknek lett a színhelye, amelyek mindent elpusz­títottak. A keleti piaczokkal való összeköttetés meg­szakadt, nyugatra a bosnyák kisiparosok a dolog ter­mészeténél fogva nem exportálhatnak, nem volt tehát fogyasztó piacz, amely a minőségileg is egyre romló termékeket felvehette volna és igy teljes pusztulás állott be az egész vonalon. Erre jött az okkupáczió, amely békét, nyugalmat teremtve, új fellendülést adott a gazdasági életnek. Az ennek nyomán fejlődött új vasipar azonban már lénye­gesen különbözött az előbbitől. Határozott nyugati és nagyipari jellegű fejlődés indult meg, amely néhány nagyszabású vállalat megalakulásában csúcsosodott ki. Ezek a vállalatok azok, amelyeknek jelentősége túl megy Bosznia határain és amelyek már bizonyos mér­tékig beletartoznak az internaczionális nagyipar körébe. Ezzel parallel haladt azonban a régi kisipar felélesz­tése is, mintaműhelyek felállítása, segélynyújtás, ter­melő szövetkezetek alapítása révén. Ezeknek jelentő­sége természetesen inkább lokális, az ország gazdasági életében azonban minden esetre igen jelentékeny szerepük van. Mindkettőnél, az újonnan kifejlődött nagyiparnál és a fölélesztett kisiparnál van azonban egy közös forrás, az, hogy egyaránt az országos kormány, illetve a közös pénzügyminisztérium közbenjárásával jött létre azon c­élzattal, hogy a nyomorgó lakosságnak vala­melyes kenyeret biztosítson. Ma természetesen, külö­nösen ami a nagyipart illeti, már messze túl van ezen Magyar Vaskereskedő 1910. 55551Wj w £ang6ein-3>fanfíauser-WerüewKJ mmm kj KJ WIEN, XIII/4 und LEIPZIGS.9 KJ mmm g Budapesti képviselet KJ KJ KJ KJ n M­ezey Nándor Budapest, VI., Gyár­ utcza 17. KJ KJ rjV KJ Speciális gyár: Electrikus lemezelés és fémcsiszolás részére.­­rU KJ KJ Nickelh­ozó, rezető, ezüstöző és aranyozó telepek berendezése. KJ WF

Next