Magyar Vasut és Közlekedés, 1944 (32. évfolyam, 1-3. szám)
1944-01-20 / 1. szám
MA flekt, motorral felszerelt gördülő-áramszedő kocsit szerkesztett, amely a kocsi motorjával parallel működött és ugyancsak mozgékony kábellel volt összeköttetésben a kocsival. Szerkezetét a Páris melletti Vincenesben két benzinmotoros autóbuszból átalakított villanymotorral felszerelt kocsin próbálta ki és ez már haladást jelentett. Azonban még igen kezdetleges formában volt az akkori „trolleybusz“ s bár néhány helyen még kísérleteztek erre, az 1914—1918. évi nagy háború megakadályozta a trolleybusz kifejlődését. Új szerkezeti formájában Angliában alakult ki és indult meg az 1920-as évek elején a trolleybusz, ahol egyes városokban a leromlott villamosvágányok és kocsik miatt annak nagy befektetést igénylő felújítása és a nagy autóbuszforgalom ráterelte a figyelmet a közbenső megoldásra, a meglevő villamosvezeték felhasználásával, a villamos-autóbuszra, vagyis a trolleybuszra. Ugyan 1923-ban Sanghaiban már közlekedett I—III. osztályú kínai trolleybusz, ténylegesen már trolleyáramszedővel. Franciaországban 1928-ban Aubagne és Gemenos közt indult meg az első trolleybusz. Németországban az új modern formájú trolleybusz 1930-ban Düsseldorfban indult meg, azután rohamosan sok városban és környékén vezették be a trolleybusz-közlekedést. Antwerpenben 1930-ban több vonalon már szintén közlekedett a trolleybusz. VÁGÁNYMEGSZAKÍTÁS NÉLKÜLI HÍDMÉRLEG KÉTFÉLE NYOMTÁVRA írta: BALKAN LÁSZLÓ oki. gépészmérnök. Azokat a régebbi típusú vágányhídmérlegeket, amelyeknél a sínek a mérleghíd széleinél megszakadtak, majd a hídon folytatódtak, lassan ki fogják szorítani az úgynevezett vágánymegszakítás nélküli hídmérlegek. Ezeknél a sínek a mérleggödör alapfalain, illetve ezeken nyugvó vaskereten, mint hosszaljzaton, megszakítás nélkül haladnak, a mérleghíd pedig a sínek között van elrendezve, így a mérleg felett elhaladó kocsik egyáltalán nem érintkeznek a mérleggel. Mérlegelés céljából a mérleghidat megfelelő kézi vagy villamos hajtású emelőszerkezettel felemeljük, miközben ez f. alulról érintkezésbe kerül a felette álló kocsi kerekeinek nyomkarimáival, majd tovább emelkedve a kocsit .A sínekről felemeli annyira, hogy ez most már teljesegészében a mérleghídra nehezedik, ipar- és bányatelepeken stb. gyakori, hogy a normális nyomtávolságú vágánnyal bizonyos szakaszon keskeny nyomtávolságú iparvasúti vágány halad együtt. Az ilyen vágányvezetés előnyei ismeretesek. (Közös alépítmény, talpfák stb., kisebb helyszükséglet, vegyesen kapcsolható kocsik, vontatás bármelyik nyomtávú mozdonnyal stb.) Szokás a kétféle nyomtávolságot közös középvonallal, négy sínszállal elrendezni, vagy pedig három sínszállal úgy, hogy az egyik szélső sínen mind a normális, mind a keskeny nyomtávolságú kocsik kerekei gördülnek. Az első esetben a mérleget a normális nyomtávolságra nézve lehet vágánymegszakítás-nélkülire készíteni, a keskeny nyomtávolságú síneket azonban közvetlenül a hídra erősítik és természetesen a híd két végén megszakítják. Ujkép az áthaladó keskeny nyomtávolságú járművek, így a mérleg mérőképességénél nehezebb mozdonyok is, akkor is a mérleghídon gördülnek, ha mérlegelés nem történik. A teherviselő alkatrészeket erre a nagy terhelésre kell méretezni. Három sínszálú vágány esetén azonban a mérleget eddig a normális nyomtávolságra nézve is vágánymegszakításos rendszerűre készítették. A következőkben egy olyan vasúti hídmérleget ismertetünk, amely három sínszálú vágányrendszerhez való és mind a két nyomtávolságra nézve vágánymeg- szakítás nélküli. Az ábra a mérleg különleges részeit mutatja keresztmetszetben. Az alapgödör oldalfalain nyugvó, illetve ezekbe részben befalazott I-tartókból készült I kerethez, mint hosszallathoz vannak a normális nyomtávolságú 2 sínek erősítve. A sínek között van a mérleghíd, melynek 3 főtartóit 4 kereszttartók kötik össze. A 3 főtartók egy-egy oldalt kiálló 5 laposvasat hordanak, mely a híd felemelkedésekor a mérlegelendő jármű kerekeinek nyomkarimáival érintkezésbe kerül, majd a járművet felemeli a sínekről. A 3 főtartók kéttámaszú tartók, melyek a súlyerőket alátámasztási pontjaikon a mérleg nem ábrázolt emeltyűire adják át. A keskeny nyomtávolságú vágány 6 sínszálja ugyancsak I-tartóból készült 7 hosszaljazaton nyugszik, e hosszaljzat pedig a megfelelő, különleges kialakítású mérlegszerkezet alkatrészei között helyenként felnyúló falpilléreken. Míg tehát a normális nyomtávolságú vágány sínszálainak hosszaljzata mindenütt felfekszik az oldalfalakra, addig a keskeny nyomtávolságú vágány sínszáláé többtámaszú tartó, amelynél az egymás között különböző támaszközök számát és hosszát a mérlegszerkezet, illetve az alkatrészek kikerülése szabja meg. Az e sínszálon gördülő kerekek nyomkarimái a híd felemelt helyzetében a 9 laposvason nyugszanak, amely a 10 hossztartóhoz van szegecselve. A 10 hossztartó a hídnak a 7 hosszaljzat alatt átvezetett 4 kereszl- 3