Malomujság, 1936 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1. szám
II. évfolyam, 1. szám Előfizetési árak : FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Császár Ferenc SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, II., Margit-körút 26. Telefon: 51 432 Budapest, 1931. január 1. Egész évre ... ............................12 pengő Félévre ............................ ........... 6 pengő R. T. Ф B. T. • K. F. T. cégek részére egy évre 24 pengő. Megjelenik havonta kétszer postatakarékpénztári csekkszámla sz.: 32.275. Hirdetési árak: Egy hasábos (60%, széles) milimétersor 30 fül. Egy hasábos (40% széles) milimétersor 20 fill. Apróhirdetések szavankint ............ 10 fül. Vastagbetűből ..................... ... ... 20 fill Tissi a bort a pohárba! Meg kell végre történnie. Az új eszendőnek mélyreható változásokat kell hoznia az Országos Malomszövetség életbe. Mert ez az élet súlyosan beteg, ehetetlenné tesz minden komoly munkát. Pedig az Országos Malomszövetség komoly munkájára sohasem volt még olyan szüksége a magyar molnárságnak, mint most. Sorsdöntő időket élünk. Az állami beavatkozások rendje mind mélyebben fog belenyúlni a magángazdálkodások szabadságába, merőben új helyzetek előtt áll a malomipar, melyekben csak akkor tudja majd megvédeni érdekeit, ha egészséges, erős, munkára képes szervezete lesz. Nincs még két esztendeje, hogy a Szövetség nehéz belső válságokon ment át. Akkor jöttek létre új alapszabályai, akkor szerzett magának önálló új helyiséget, akkor vált független pénzkezelésű szervezetté. Termékeny, új élet kezdetét reméltük akkor. Dőre remény volt, nem lett termékeny az új élet. Buján nőtt belső betegségek sorvasztják, szabad kifejlődésében akadályozzák. Hiába tették az új alapszabályok a molnárközélet gerincévé a vármegyei malomszövetségeket, maradtak sorvadó, vérszegény, tehetetlenül vergődő nyúlványok. Hiába fektettük le az új alapszabályokban egy, csak a magyar malomipar érdekeiért harcoló szövetség minden lehetőségét, lappangó belső okok megbénították és megbénítják a munkát. Csupán egy ennyire beteg szövetségi élet mellett történhetett meg, hogy az idei termésrendelet előzetes minisztériumi megtárgyalásában egyetlen molnár sem vett részt, sőt még a Szövetség országos elnöke sem. Az látja ennek az előttem még ma is érthetetlen ténynek a jelentőségét, aki a saját kárán érzi az új rendelet szinte jóvá nem tehető hatását éppen azoknak a malmoknak a területén, melyek az Országos Malomszövetségben vannak tömörülve. Ebben a pillanatban nem célom a meddő szövetségi élet belső okainak feltárása és fejtegetése. Néhányan szívesen keresnék az okok egyikét abban, hogy az Országos Malomszövetségben kis- és nagymalmok egyesültek, holott érdekük ellentétes. Szeretnék megbontani a Szövetséget. Óva intek mindenkit ettől az eltévelyedéstől. Kisebb és nagyobb, de vámőrléssel foglalkozó malmok közt érdekellentét végeredményben nincs. Ha látszólag akad, azt kölcsönös megértéssel és okossággal játszva ki lehet egyenlíteni. Szövetségünknek megbonthatatlan egységben kell magát belső válságán átküzdenie. Ha beteg, meg kell gyógyítanunk. Ma, amikor a racionalizálás, talán a kényszertársítás előtt állunk, amikor a 48 órás munkahét s a legkisebb munkabérek üzemi életünk alapjában való átalakulását fogják elkerülhetetlenné tenni, amikor a darálómalmok és cseretelepek szaporodása létében fenyegeti iparunkat: erőteljes, egészséges, egységes szövetségi életre van szükségünk. Elérkezett a végső ideje annak, hogy az Országos Malomszövetség intézőbizottsága tisztázza a Szövetség munkaképtelenségének igazi okait s hogy kiküszöbölje magából a betegség csíráit. Kötelessége ez, mert a magyar molnárság azért küldte oda színét-javát, hogy sorsára vigyázzon, hogy az ő érdekeiért dolgozzék, minden más érdekkel szemben. Ha pedig ezt a kötelességét teljesíteni -sem tudná, akkor fel kell tárni a betegségeket a molnárság színe előtt, döntsön az összesség saját sorsa felett. De tovább tűrni a lappangó bajokat, látni a nyilvánvaló munkaképtelenséget s beletörődni abba: ez bűn volnaa magyar malomipar ellen. Tiszta bort kell önteni az újévi pohárba. Tudom, hogy a mai szövetségi élettel elégedetlenek egy része, megunva az örök meddőséget, ki akar lépni a Szövetségből, másik részük pedig be sem akar lépni. Új egyesülések alapítását pedzik. Határtalanul helytelen álláspont. A nagy mammutmalmokat kivéve, minden magyar malomnak az Országos Malomszövetségben van a helye. Aki benn van, az maradjon ott, aki még nincs benne, az siessen belépni. Hogy együtt legyünk mindnyájan, elégedettek és elégedetlenek. Együtt keressük meg szövetségi életünk tehetetlenségének okait s együttes akarattal hárítsuk el azokat utunkról. Ha ezt nem tudjuk megtenni, nem érdemeljük meg a boldogabb ési éveket s a jobb jövőt. Hajdúnánás, 1935. dec. 26. Csiha Győző karcsonyi számunkhoz mellékelt csekklapon kérjük a „Malomújság 11 előfizetési díját beküldeni a 32.275. sz. postatakarék”. számlánkra Kishirdetéseink a 18. és 19. oldalon találhatók.