Malomujság, 1936 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

1936. január 1. Az új egyenlősítési rendelet Végre hosszas várakozás után közöl­hetjük a harminchármas bizottság által december 19-én elfogadott úgynevezett egyenlősítési rendeletet, amely szerint a tisztán kereskedelmi malmok is 1936. január 1-étől kezdve a vegyesőrlésű mal­mok mintájára, nem csupán a keres­kedelemben felőrölt gabona mennyisége szerint adóznak q-ként 4,50, illetve rozs után 3 P-vel, hanem kiőrlésüknek meg­felelően az egyes lisztfajtákra megál­lapított kulcsok szerint. A rendelet szószerinti szövege a kö­vetkező : »A m. kir. minisztérium 9.800/1935. M. E. számú rendelete a mezőgazdaságnak az 1934/35. évre nyújtandó kedvezmé­nyek tárgyában kiadott és a 6.400/1935. M. E. számú rendelettel az 1935/36. gazdasági évre hatályban tartott 5.600/ 1934. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában. A m. kir. minisztérium az egyes ga­­bonaneműek értékesítése érdekében szük­séges intézkedésekről szóló 1930:XXII. t.-c. 1. §-ának (6) bekezdésében, vala­mint a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. t.-c. 2—1 4. §-aiban kapott és az 1935 :IX. t.-ei­kel meghosszabbított felhatalmazások alapján a következőket rendeli : 1. §. A mezőgazdaságnak az 1934/35. gaz­dasági évre nyújtandó kedvezmények tár­gyában kiadott és a 6.400/1935. M. E. számú rendelettel az 1935/33. gazdasági évre hatályban tartott 5.600/1934. M. E. számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép­nek: (1) Az 1936. évi január hó 1. napjától az 1936. évi június hó 30-ig terjedő időre a lisztforgalmiadóváltság a kereskedelmi őrlésre kerülő búza és kétszeres minden métermázsája után 4 P 50 f, a rozs min­den métermázsája után pedig 3 P, ami azonban 100 kg búzalisztre átszámítva, a 0—3-as számjelzésű után 6 P 70 fillér­nél, a 4—6-os szám­jelzésű után 5 P 40 fillérnél, a 7—73/4-es számjelzésű után 3 P 30 fillérnél, továbbá 100 kg rozs­lisztre átszámítva az I-es számjelzésűig bezárólag 4 P 20 fillérnél és az I-es számjelzésűnél magasabb számjelzésűek után a takarmányliszt kivételével 2 P 90 fillérnél kevesebb nem lehet. 2. §. Ez a rendelet 1936. évi január hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1935. évi december 20. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök.« A tisztán kereskedelmi és vegyesmal­mok között fennállott eddigi különbsé­gek tehát megszül­tek. Az ismeretes, hogy a kormány a 38, 34 és 40/6-os kiőrlést vette alapul a 4,50 pengő kulcsok szerint való szét­osztásnál. Amelyik vegyesmalom többet őröl ki, vagy a jobb minőségű lisztekből termel többet a fenti kiőrlési százalé­koknál, az túlfizette a 4,50 pengőt. Ezenkívül nincs jelentősége a ve­gyesmalmoknál a két automatikus mér­leg közötti súlykülönbözetnek sem, mert erre is meg kell fizetni a váltságot, sőt a gabona nedvesítése, kondicionálása ré­vén elért súlytöbblet után is. A tisztán kereskedelmi malmoknál ez eddig nem így volt. Egyszerűen meg­fizették a felőrölt mennyiség után a 4 , 50 fillér váltságot s el volt intézve az egész adózási kérdés. Sőt még az utólagos lisztkeverések sem okoztak ed­dig semmi gondot, mert nem vonták maguk után a­ váltságfizetést. Ezek a kedvezmények, mivel a lehető legtöké­letesebb berendezésű malmokról volt szó, amelyek kiőrlése a maximális volt, még a hasonlóan modern berendezésű vegyes­malmokkal szemben is 30—40 filléres előnyt jelentettek. Ez aztán behozha­tatlan előnye volt a kereskedelmi mal­moknak, mely valósággal megsemmisí­­tőleg hatott a vidéki vegyestípusú mal­mokra. Ez a súlyos hatás a pesti piacon különösen érezhető volt s megnyilvá­nult abban, hogy a vidéki jó vegyes­malmok egymásután maradoztak le a fővárosi piacról. Egyik-másik vidéki ve­gyesmalom úgy igyekezett a bajon se­gíteni, hogy átalakult tisztán kereske­delmi malommá, ami viszont valóságos csapásként érte a környékebeli vegyes­malmokat, mert kereskedelmi őrlésük­nek búcsút mondhattak s megmaradt számukra a sovány vámőrlés. Ezeket a kiáltó egyenlőtlenségeket megszünteti a fent küzölt kormányren­delet. Igazságosabb rendelet régóta nem látott napvilágot. Csak az a baj, hogy nem egy napon született a 2001/935. sz. rendelettel és négy hónapig kellett rá várni, amely idő éppen elég volt ahhoz, hogy a vidéki vegyesmalmoknak helyre­hozhatatlan károkat okozzon. De nem csupán a malmok vallják kárát ennek a késedelemnek, hanem maga az állam­kincstár is, amely elesett attól a be­vételtől, amelyet a fővárosi tisztán ke­reskedelmi malmok fizettek volna az egyenlő adóztatással. Hisszük, hogy a kormány nem fog vonakodni a vegyesmalmokat némikép kártalanítani arra az időre, amíg hát­rányban voltak a kereskedelmi mal­mokkal szemben. * A 33-as bizottság december 19-i ülé­sén az egyenlősítési rendelet körül vá­ratlanul igen élénk vita indult meg. A fővárosi malmok a GyOSz útján meg­kísérelték a régi rendeletben éhezett előnyöket a maguk részére legalább az idei évre is tovább fenntartani, azonban ezirányú törekvéseik hiábavalónak bi­zonyultak. Ami főként az Országos Ma­lomszövetség kiváló elnökének, dr. Te­­mesváry Imre országgyűlési képviselő­nek, aki a 33-as bizottságnak is tagja, köszönhető, aki a kérdésről helyesen és szakszerűen felvilágosította a bizottsá­­got, hogy a kiadandó rendelettel egy ál­lami érdekből is megszüntetendő kirívó igazságtalanságot fognak jóvátenni. Dr. Temesvár­y Imre ezzel akkora szol­gálatot tett a malomiparnak, különö­sen a vidéki malomiparnak s az igaz­ságtalan helyzet megismertetésével és kiküszöbölésével az állami közérdeknek, melyet a malomipar meghálálni talán soha sem lesz képes s amely ügyszeretete és tisztánlátása egyenesen predesztinál­ják arra a méltóságra, amelyet az or­szág törvényhozásában betölt. * Lapunk zárta után megjelent a végrehaj­tási utasítás, amelyet teljes szövegében a 13. oldalon közlünk.* Felhívjuk­­. olvasóink figyelmét, hogy leghelyesebben teszik, ha ezen új rende­letet lapunkból kivágják és »A malmok adóváltsága és forgalmi adója« c. ajándék-könyvecskébe beragasztják, hogy ha kell, kéznél legyen, másrészt, hogy el ne kallódjék. Eredeti svájci Dufour szitaselyem legelőnyösebb beszerzési forrása : Kálmán és László műszaki és gépüzlet Budapest, VI, Vilmos császár-út 61 Táviratcím: Petkus Telefon: 11-2-74 MALOMÚJSÁG BOLDOG ÚJÉVET kívánunk jó barátainknak és igen tisztelt vevőinknek KÁLMÁN és LÁSZLÓ műszaki áruk, malom-, mezőgazda­­sági és iparüzemi anyagok üzlete Budapest, VI., Vilmos császár-út 61 Telefonszám: 11—2—74 8. MALOMKŐ minden őrlési és darálási célra garanciával legolcsóbban Kálmán és László műszaki és gépüzlet Budapest, VI, Vilmos császár-út 61 Táviratcím: Petkus Telefon: 11-2-74

Next