Malomujság, 1937 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-15 / 2. szám
Í937. január 15. MAL0MUJ8ÄG nájából is, és végül vegyesen is. Tehát csak meglevő gabonát lehet őrlés alá venni. b) Az ezt kívánó őrletüket a malom a folyó malter őrleményeiből elégíti ki úgy, hogy zsákjaikat a csövekre akasztja. c) A könyvelése ennek az őrlésmódnak igen erősen leegyszerűsödik. Semmi szükség nincsen a jelentős csere eddig vezetett külön malter-, külön vámcsere- és külön gabona- és őrleményraktárkönyveire. Minden malter saját őrlete lévén, kiadásra kerül a gabonaraktárkönyvből és beírásra kerül a malterkönyvbe még őrlés előtt s termékei elszámolásra kerülnek az őrleményraktár könyvben. A folyó malterból történt kiszolgálás, illetve kiszolgálások ezen az egyszerű renden mit sem változtatnak, az nem maltermegszakítás és semmi mást nem kell tenni, mint a szállítóbárcás vámcserekönyvbe a kiszolgálást beírni. Nem kötelező, de tanácsos a kombinált vámcserekönyv harmadik lapján, azaz a tulajdonképeni vámcserekönyvben a jegyzet rovatban valamilyen jellel megjelölni a folyó malterból kiszolgált tételeket.* Azt már tisztáztuk is a minisztériumnak is eldöntött álláspontja, hogy naponta akárhány önálló őrletet kezdhet és fejezhet be a malom. Most szögezzük le folytatásként azt is, hogy egyszerre végezhet a malom sok jó malterból való cserét is és raklasi cserét is. Ha tehát a napi cserélő felek közül az első három jelentős cserét kíván, akkor azokat kiszolgálja a malom a folyó őrletből, az utána következő két őrlető raktári cserével beéri, akkor azokat kielégíti raktári cserével. A hajdú-bihari területen ezzel is baj van, holott nem vitás, hogy ezt a jogot félreérthetetlenül biztosítja maga a rendelet (2001—1935. P. M. rendelet 10. §-a), amely szerint a folyó malterból való kielégítésre engedélyt nyert malmok vagy egész vámőrlésüket, vagy annak egy részét jogosultak jelentős cserével végezni. Nem is lehet másként, mert vannak malmok, amelyek a rozsot is a búzamalmon őrlik, ennélfogva rozsból csak raktári cserét folytathatnak, ugyanakkor a közönség szempontjából sokkal fontosabb búzából a felek nagy része ragaszkodhatik »saját búzá«-hoz. Lehet tehát jogszerűen olyan malom is, amely a rozsot csak raktári cserével, a búzát részint felöntéses, részint raktári cserével bonyolítja le. * Arra is láttunk eseteket, amelyekben a pénzügyi hatóság a kereskedelmi őrlés csekély mennyiségére tekintettel a malmot arra utasította, hogy kizárólag vámmalom legyen, a csekély kereskedelmi őrlést bonyolítsa le idegen kereskedelmi őrlés alakjában. Ilyen intézkedés teljességgel jogtalan. A rendelet szerint minden malom kizárólag önmaga szabja meg típusát és ha cserél, akkor már kereskedelmi őrlést végez. A jelenlegi rendszerben ugyanis a felőrlés pillanatában minden őrlés kereskedelmi őrlés és csak később, a kicseréléskor, illetve az után dől el véglegesen a sorsa. Sőt véglegesen még akkor sem. Hiszen számtalan esetben a hó végén megejtett elszámolás szerint marad a malomnak kereskedelmi forgalomba hozható, tehát a havi bevallásban váltság alá bevallott őrleménye s aztán a főtengely eltörik vagy bármi okból a malom — esetleg önként — leáll s meglevő kereskedelmi lisztjét az utolsó grammig kicseréli. Ezt az egyszer már leadózott, tehát nyilván kereskedelmi őrleményt a legközelebbi bevallásban, vagy a következő havi bevallások során a malom váltságmentesíti. De különben is akármilyen csekély kereskedelmi őrlés már megállapítja a vegyesmalmi jelleget. * A pénzügyminisztérium hozzájárult ahhoz, hogy ha a malom megfellebbezi a pénzügyigazgatóság jelentéses cserét megvonó határozatát, akkor miniszteri döntésig a régi módszer folytatható. Vagyis: a fellebbezés birtokon belüli. * Végül: a pénzügyminisztérium, ha kívánatosnak mondja is, de nem okvetlenül erőszakolja a modernizált jelentős cserét. A folyó őrletből való kiszolgálással akarja ugyan helyettesíteni, ahol csak lehet, de elismeri, hogy vannak körülmények, amelyek miatt a jelentős csere régi alakját meg kell hagyni továbbra is. * Ez a nagy elkeseredést megmozdító eset tanulság lehet arra nézve, hogy miként lehet és kell igazán okosan s eredményesen elintézni felvetődő problémákat. Helyi jelenségről lévén szó, a kezdeményezért, kidolgozást a megyei szövetségnek kell kézbe venni, a végleges rendezést azonban igazán eredményes befejezés céljából az országos érdekképviseletnek kell kierőszakolnia. 3. A balesetbiztosítási járulék rendezése Az Országos Malomszövetség intézőbizottságának októberi gyűléséről szaklapunkban közreadott beszámoló bejelentette, hogy a Szövetség kézbe vette a balesetbiztosítási díjak mérséklésének kérdését, kapcsolatosan azzal, hogy január 1-től új veszélyességi tábláizat lép életbe. A malmok baleseti biztosítása terén sok és nagy a sérelem. Mindenekelőtt abban, hogy összesen két csoport van: 1. műmalmok és 2. malmok. Hogy melyik üzem melyik csoportba tartozik, arra nézve semminemű tájékozás, még kevésbbé jogszabály nincsen. Tehát ötletszerűen ment eddig a besorozás. Pedig a fizetendő díj szempontjából ez a besorozás igen fontos volt, mert a műmalom veszélyességi arányalm a 27, a »malom«-é pedig 40 volt. Ez azt jelenti, hogy a»műmalom« ugyanolyan KÁLMÁN-MEDICAGO egyetemes őrlő-és zúzógép KÁLMÁN » JÓZSEF UTCA 14 MŰSZAKI- ÉS GÉPKERESKEDŐ * ‘ ' ..V . . - -: # / 1. TELEFON : 1-140-06