Molnárok Lapja, 1904 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1904-01-02 / 1. szám
Budapest, 1904. január 2. MOLNÁROK LAPJA 11 E rendelet szerint általános czéh-gyülés évente csak kétszer volt tartható: Szent-István és Karácsony napján, az isteni tisztelet után, amikor is a malomipart érintő ügyekben tanácskozhattak. A molnárok czéhének zöld-pecsét használatát engedélyezte s ezt a pecsétet a tanoncz-, segéd- és mesterlevelekre kellett használni. (A pecsét-használat kivételes jog volt ebben a korban, azt csak a király adományozhatta s a felségjogok közé tartozott.) A várfalakon lévő egyes tornyokban a különböző ezédek soros őrszolgálatot teljesítettek, erre nézve rendeli, hogy a fegyverek a toronyban tartandók s azokat csak az őrszolgálat idejére használhatják, de összejöveteleken, vagy őrszolgálaton kivil tilos a fegyverviselés. Tiltva volt a malmokba idegen egyént (értsd: kurucz-bujdosót) éjjeli vagy nappali szállásra befogadni; aki ez ellen vétett, elvesztette malomtartási jogát. Ha egy molnársegéd mester akart, lenni, akkorannak az összes szakdolgokban való jártasságáról vizsgázni kellett. Az inasi vizsgálat a következőkből állt: malomkő megvágása, a garat különféle beállítása, vízimalmoknál a lapátok leszerelése és újakkal ■való ellátása. Úgy az inast, mint a segédet visszavethette a vizsgálóbizottság egy évi gyakorlatra, ha nem bírt elég jártassággal. A mesterré avatáshoz megkivántatott, hogymint legény legalább négy évig működött legyen száraz- vagy vízimalomban. Ha mesterré lett s nőtlen volt, egy éven belül meg kellett nősülnie ; ha a malom aszszonyra maradt s az özvegy volt, férjhez kellett mennie; ha nem akart, akkor a széhmester egy gyámot nevezett ki, aki a malomra felügyelt. A liszt-árakat a ezéh állapította meg s más áron árulni tilos volt a lisztet. Ha egy molnárnak több malma volt, minden malmába kellett egy-egy mestert alkalmazni, akinek a ezéh előtt kötött szerződés szerinti rész járt. A kolostorok és nemesi malmok is hasonlókép tartoztak molnármestert alkalmazni s ezek a mesterek, segédek és inasok is kötelesek voltak a ezekbe beiratkozni. Az inasi idő tartama legalább három év volt s ha ezt az időt jól eltöltötte s a vizsgát letette, felszabadult, amikor a mestertől egy ünneplő és egy hétköznapi ruhát kapott. A segédnek legalább két esztendeig annál a mesternél kellett maradni, ahol felszabadult. Az inasokat a segédeknek kellett kioktatni, a fiatal molnársegédek mellett azonban nem lehetett több kettőnél, három inas csak az öreg segédnek járt. A molnármester engedélye nélkül a malmot nem volt szabad elhagyniok: épp úgy tilos volt éjjelezni, korcsmázni; ha a segéd ilyesmire oktatta az inasokat, ki lett a czéhből közösítve ; épp úgy az is, aki ha munkát ajánltak nem akart dolgozni, vagy ha más segédeket a munkáról lebeszélt. A czéhből való kiközösítést vont—úgy látszik— maga után az is, ha egy segéd előbbi mesterének titkait kifecsegte. Ezt a paszust azonban töröltette a felső-ausztriai kamara — amelyhez akkor a magyarországi iparügyek is, mint felső fórumhoz tartoztak ami nem csodálható, hisz Bécs a följelentéseket lett légyen az való, vagy koholt — mindenkor szívesen fogadta s illő jutalomban részesítette. A felvonók. Irta : Lode Stexsit kér. iparfelügyelő Budapesten. — A gyári helyiségben, ha egy emeletről a fölötte lévő emeletekre terheket akarunk szállitani, úgy ezt legczélszerűbben az úgynevezett felvonókkal eszközölhetjük. Az összes emeleteken végig egy függélyes aknát létesítünk és abban egy bizonyos mechanizmussal egy szekrényt, kosarat stb. fel és lejáratunk. Ezen felvonókon többnyire munkások is szállíttatnak. Noha a felvonók csaknem minden emeletesen épített gyárhelyiségben alkalmaztatnak, a balesetstatisztika nem mutat számszerűleg sok balesetet ki, azonban a kimutatott balesetek azután csaknem mind a legsúlyosabbak közé tartoznak. Az előforduló felvonóbaleseteknek csaknem 50 n/6-a halálos kimenetelű. Ez okból munkásvédelmi szempontból különös figyelmet kell fordítani a gyári felvonókra. Az alábbiakban vázlatosan foglalkozni fogunk azon okok kikutatásával, amelyek balesetre, szerencsétlenségre vezethetnek, továbbá ismertetni fogunk néhány oly módot, amelylyel ezen balesetek elkerülhetők, vagy azok hatása legalább is csökkenthető. A felvonó által okozott balesetek két részre oszthatók és pedig : 1. Olyanokra, amelyeknél a szerencsétlenül járt egyén ugyanaz, aki a felvonón rajta van és 2. olyanokra, amelyeknél a felvonó azon kívül álló egyéneket sért meg. Ezek szerint természetesen a védelem is két csoportra osztandó. Az első csoportbeli balesetek a következők : a) A felvonó a megengedett szállítóképességnél túlterheltetik, így a szerkezetben törések, szakadások állanak be, mely miatt a szán lezuhanhat. b) A felvonó kötele, láncra, hevedere elszakadhat és így a szán a rajta lévő egyénnel leesik. c) A szánon lévő egyén a felvonó működése alkalmával a szánról leeshetik és szétzúzhatja magát. d) A szán oly erővel vágódhatik a földszinten a padozathoz, hogy abból az azon lévő egyén kidobatik. e) Végre felülről eshetik valami teher a szánon lévő egyénre és azt megsértheti. A 2. csoportba eső balesetek főleg a következők: a) A munkás a felvonó aknájába bezuhanhat és összetöri magát. b) A lejövő szán az akna mellett álló munkást elkaphatja és annak karját, lábát mint egy olló összezúzhatja. c) A földszinten, ha véletlenül egy egyéni szán alatt áll a lejövő szán őt összenyomhatja. d) Végre ha a munkás az akna szélén állva, az indító kötéllel a szántkormányozni akarja és ha ezen kötél felül elszakad, a munkás az aknába esik és összezúzza magát Az I. csoportbeli balesetek elkerülése czéljábóla következők a teendőink: A túlterhelés folytán beállható veszélyt elkerülhetjük egyfelől azáltal, hogy meghatározzuk a felvonó legnagyobb szállítóképességét, másfelől a felvonó kiszolgálását csak kellőleg kitanított, vizsgázott és fegyelmezett egyénekre bízzuk. A felvonó szállítóképessége többnyire már az azt szállító gyárban lesz megállapítva , és a vevővel közölve. Ha ezen adat nem áll rendelkezésre, avagy a felvonón a gyárban szerkezeti változtatások eszközöltetnek, ezen szállítóképesség esetről-esetre meghatározandó. A felvonók szerkezetileg két csoportra oszthatók és ezek legnagyobb szállítóképességének meghatározása is két módon történhetik. Azon felvonóknál, melyeknél az adhaesio vagy functio nem szerepel, a szánt hordó kötél, láncz, heveder szilárdsága a mérvadó. Ezen felvonóknál kenderkötél vagy hevedernél cm2-re 800 100 kgrin, vassodronyoknál 200 kilogramm, öntött aczélsodronyoknál 400 klgrin, láncznál 600 700 kilogramm legnagyobb megterhelés veendő számításba. Természetesen ezen megterhelésbe a kötél, láncz, heveder és a szán saját súlya is beszámítandó. Ha tehát például a heveder keresztmetszetéből kitűnik, hogy annak teherképessége 800 klgrm, ebből levonjuk a heveder önsúlyát (2 emeletes épületet véve számításba) körülbelül 10 kgr., a szán önsúlyát : körülbelül 200 klgrm, úgy ez esetben a legnagyobb szállítási képesség 500 klgrm, vagyis egy munkás és 5 méter mázsa teher. Oly esetekben, midőn a felvonóknál az adhaesió vagy functio szerepel a legnagyobb szállítási képesség kiszámításánál, nemcsak a kötél, láncz, heveder legnagyobb teherképessége veendő figyelembe, hanem még az is, hogy vájjon mely terhelés az, mely az adhaesio, illetve functio működését még egyáltalán megengedi. Az adhaesios felvonók azok, ahol a láncz, kötél, heveder stb. dobok közötti súrlódás folytán emeltetik a teher. Hogy ezen súrlódásnak ne kelljen még a láncz stb. saját súlyát és a szán súlyát is ellensúlyozni, ezen felvonóknál úgynevezett ellensúlyokat alkalmazunk, amelyek ezen súlyokat kiegyenlítik, úgy, hogy a szerkezet csak a tényleges súlyt kénytelen emelni. Ív esetekben is mindenekelőtt kiszámíthatjuk a lánc, kötél stb. teherképességét. Ezután megterheljük a szánt a megfelelő súlyokkal, mire megindítja a felvonó mechanizmusát. Ha látjuk, hogy a mechanizmus adhaesiója nem elégséges ezen teher felemelésére, a szán próbaterhelését csökkentjük mindaddig, míg az adhaesió folytán a felvonó kifogástalanul működik és ez a legnagyobb szállítási képesség. Ha azonban ez esetben a láncz, kötél stb. teherképességének határain belül oly kis szállítási képességet kapunk, hogy avval a gyáros megelégedve nincsen, úgy az adhaesiót növelhetjük vagy azáltal, hogy nagyobb átmérőjű lánct stb. dobot iktatunk be, vagy egyszerűbben úgy, hogy az ellensúlyt növeljük. Ez utóbbi eljárás azonban csak szűk határok között eszközölhető, mert ha az ellensúlyt nagyon növeljük, a szán és ellensúly között egyaránt megbolygatják és a szán üres állapotban, valamint a hajtómechanizmus szünetelése alkalmával is felemelkedik, mi sok balesetnek lehet okozója. Mielőtt ezen adhaesios felvonóknál a teherpróbát eszközölnék, előbb megállapítandó, hogy az ellensúly és az üres szán egyensúlyban van-e ? Ha azt látjuk, hogy az egyensúly igen nagy, úgy a szán állandó súlyát növeljük vagy fordítva, az ellensúlyt szaporítjuk. A functiós /ewiid-gépeknél (malom-felvonók, zsákfelvonók) a teher és szán felfelé egy többnyire a transmissió által hajtott mechanizmussal emeltetik, lefelé járásnál ezen hajtómechanizmus kikapcsoltatik és a szán saját súlyánál fogva esik le. Ezen esés szabályozására szolgál a hajtó mechanizmus fékberendezése, mely nem engedi meg azt, hogy a szán ,a szabad esés törvényei szerint folyton gyorsuló mozgással zuhanjon le. Ezen felvonók legnagyobb szállítási képességének kiszámításánál hasonlóan ala-S bár a denuncziálást, mint érdemet akarta az osztrák föltüntetni, mikor ..dicsőségesí tettnek jelezte, ha egy segéd, inas, avagy mester feljelentette társát vagy mesterét, aki a bujdosó „lázadókkal" (értsd: kuruczczal) érintkezett, mégsem igen akadt áruló, sőt a felsőmagyarországi molnárok mindig jobban voltak értesülve úgy a törökországi bujdosók, mint a reménybeli szabaditó, a Bécsben lakó fejedelemfi, Rákóczi Ferencz sorsáról. (M. Nemz. Muzeum , folio143.) S amint megharsant Munkács alatt az ifjú fejedelem tárogatója, vigabban kelepeltek a malmok, a molnárok pedig elkezdték dúdolni az addig tiltott édes-bus és pattogó tüzü kurucznótákat s csapatostól ajánlták föl szolgálataikat. Különösen kitűnt egy vízimolnár, ki a kurucz-korban Bercsényi fővezér közvetlen közelében volt állandóan s kinek tanácsa nélkül a fővezér egy ütközetet sem kezdett, mig az osztrák ki nem végezte az önfeláldozó molnárt, akinek életrajzát egy későbbi számunkban fogjuk olvasóinkkal ismertetni. KANN és HELLER műszaki BUDAPEST, V., üzlet Váczi körút 62. Malom-, mezőgazdasági, gépészeti, ipari, műszaki szükségleti czikkek, gépalkatrészek, szerszámok, szerszámgépek és eszközökről szóló újonnan megjelent nagy árjegyzékét kívánatra ingyen és bérmentve megküldi. Szállít teljes malom-, villám világítási és erőátviteli berendezéseket. — Malomkőgyára szállít ered. franczia La Ferté anyagból készült, továbbá sárospataki és termés-malomköveket minden czélnak megfelelőleg a minőség teljes szavatossága mellett.