Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-07 / 1. szám

Budapest, 1905. január 7. MOLNÁROK LAPJA aránya, mely megfelel ama mennyiségnek, me­lyet a liszt oldható állapotban tartalmaz. E végből kétféle liszt-mintát választottam és meghatároztam az oldható nitrogéntartalmú anyagokat azon módszerrel, melyről fentiekben (I. fejezetben) behatóan szólottam, csakhogy ezúttal közönséges vizet használtam, melynek hőmérséklete 16° volt. Mellesleg megjegyzem, hogy a nyert számadatok megfelelnek azoknak, melyeket jeges víz alkalmazása által kaptam. Ezek után, miként már említek, a sikér extra­hálásához fogtam. A mosó vizet 1 literre kiegé­szítettem, jól felráztam és egy bizonyos részét elvéve, ennek nitrogénjét a Kjeldahl-féle mód­szerrel meghatározván, a nitrogéntartalmú anya­got 6.25 koefficiens segélyével kiszámítottam. Ekkor a következő eredményt kaptam : Oldható nitrogéntartalmú anyag , Közönséges Gyúrás m­ű­eljárással segélyével 1 .......... ........................ 1.07 0.95 2 _____________ ... ... 1.06 1.17 Ezen számok azt mutatják, hogy az ezen tárgyhoz fűzhető véleménynyel ellentétben, a tésztát kimosó vízben nem található az oldható nitrogéntartalmú anyagnak oly aránya, mely sokkalta fölötte volna azon aránynak, mely a lisztben normális viszonyok mellett előfordul, hogy tehát a sikér az extrahálás közben nem csökken jelentékeny módon és hogy az arány­­meghatározásnak jelenleg használatos mechanikai eljárás tényleg raczionális eredményekhez vezet. Vizsgáljuk a második esetet. Nyilvánvaló, hogy ha a mészsóknak meg­van az a tulajdonságuk, hogy a siker egy részét feloldani képesek, azoknak kell, hogy 1. a száraz kivonat és az oldható nitrogén­­tartalmú anyag azon arányát növeljük, melyet a közönséges eljárás segélyével valamely lisztből elrahálhatunk, és 2. a gyúrás alkalmával lemosott víz az ösz­­szes nitrogéntartalmú anyagnak arányát az old­ható nitrogéntartalmú normális aránya szerint tartalmazza. A két mennyiség közötti különbség pontosan jelzi a mechanikai után magával raga­dott sikér pontos mennyiségét. Az ezen megfigyelések alapján eszközölt kísér­letek eredményei a következők: A kivonatban Száraz levő nitrogén­kivonat tartalmú anyag Közönséges viz.............................314 .... 1­07 Desztillált viz, mely lit.-ként 0‘300 gr. CaCh-t tart. 346 .... 1­27 „ „ 0-500 „ CaSOi-et „ 3’90 .... 131 „ „ 0-500 „ NaCl-t „ 3­ 75 .... 131 Ezen számadatok már azt mutatják, hogy a mészsók és a konyhasó az oldható nitrogén­tartalmú anyag arányát növelik. A másodszori megfigyelésnek megfelelő ered­mények még világosabbak. Ezeket — miként előbb — akként nyertük, hogy a tészta mosása alkalmával lefolyó vizekhez nitrogéntartalmú anyagot adagoltunk, mely vizek közönséges víz­ből és Ca Ck-öt, Ca A'Or-et és Ka Cl-t tartalmazó desztillált vízből állottak. Oldható nitro­géntartalmú anyag Külömbség Közönséges viz.............................1'07 .... Desztillált viz, mely lit.-ként 0-300 gr. CaCh-t tart. 1’50 .... 0'43 „ „ 0-500 „ CaSOi-et „ 1’58 .... 0'51 „ „ 0-500 „ NaCl-t „ 1-38 .... 0‘31 A Nádor-csatornán levő molnárokról. — Az egykori okmányok alapján. — 1843-iki október 8-án, Nagyságos Faschó Josef császári kir. tanácsos, arany sarkantyus vitéz és váltó törvényszéki ülnök urnak elnök-­ lete alatt, méltóságos boros-jenei Atzél Josef cs. kir. kamarás, mint részvényes, T. Kovács Ágoston ns. Arad vmegye e.­alispánja, Sanka Lajos Aradvmegye főpénztárnoka és táblabirája, Spech Imre Aradmegyei főszbiró, Kádas Ferentz eskütt, Hermann Keresztély kis-jenei uradalmi prefectus, Beszédes Josef igazgató vizmérnök, Biró Adalbert tbiró, mint a kis-jenei és algyesti, Balázs Adalbert­­biró, mint a monyorói, bok­­szegi és gyula-varsándi, Jankó Josef táblabiró, mint a f.-varsándi, Vörös Pál ügyvéd, mint a Szőllős buttyini uradalmak képviselőinek, Habinay Josef gy.-varsándi uradalmi tiszttartó, Zay Antal berzai uradalmi tiszttartó, Heim Domonkos aradi polgár, Bernáth Antal társasági pénztárnok, Lehr Lajos társasági mérnök és Kádas Josef, gyüle­kezeti jegyző uraknak jelenlétökben és hozzá­járulásukkal, a fehér körösi malom csatornás részvényes társaság részéről Kis-Jenőbe tartatott gyülekezeti tanácskozás alkalmával. Elnök úr a gyülekezethez gyakorlott szokása szerint ékes üdvözlő beszédet tartván, előadá­siképen a társasági tagoknak molnárai számára felsőbb helyen kért kegyes szabadalom kegyel­­messen megadatván, a részvényesek óhajtva várt köz örömére az már valóságosan emitten a társaságnak tulajdonába létezik ahhoz képpest, hogy a csatornás molnárok ezen kegyes privi­légium kedvezményeivel mint a malomcsatornai czéhbeli molnármesterek élhessenek, megkíván­­tató és szükségesnek találta, hogy valamennyi csatornás molnárok hiteles bizonyság jelenlété­ben remeket készíthessen, melynek megvizsgá­lására az aradi molnár czéhnek három elöljá­róit: n­évszerint Auer Josef, Fridrich Konrád és Geltz Márton molnármestereket és itt jelenlévő­ket a mai napra meg is hivatta, ezek után Demi Josef nagypéli, Joó István siklói, Zámbó János székudvari, Bejczi János nadabi, Jankó Antal f.-varsándi, Bors István algyesti, Radits János bükszegi malom csatornái molnárok, részint ván­dorlásaiknál, részint felszabadításaikról szólló könyveiket, és hiteles leveleiket bemutatván, elnök úr mindezen bizonyítványokat, a jelenlévő fent nevezett három aradi czéhbeli elöljáró mol­nár mestereknek, azon felszólítással adta által, hogy azokat divatozó szabállyaik szerint meg­­visgálják, és egyben vessék, egyszersmind pedig a társasági molnárok által hiteles bizonyság jelen­létében, remeklésre őrlött és pecsét alatt lévő lisztet szemlélnék és szigorúan visgálnák meg. A nyert felszóllítás következésében az aradi fent itt remekeltető molnár mesterek a csatornás molnárok által remeklésre készített lisztnek meg­tekintése végett, a gyülekezet helyérül egy más terembe által mentek, holott is számossabb jelen­lévők előtt, a péli, siklói, székudvari, nadabi, varsándi, lejenői, bükszegi, algyesti, monyorói és berzai csatornás molnárok előmutatván az áltatok megőrlött lisztet, gris és gerslit és azt a meghivott molnárok mesterileg megvisgálván, egyhangúlag kimondották, hogy valamennyi meg­nevezett csatornás malmokban őrlött liszt hiba nélkül tökélletessen legyen elkészítve, annálfogva Demi Josef péli, Joó István siklói, Zámbó János székudvari, Bejzzi János nadabi, Jankó Antal varsándi, Kadits János bokszegi, Bors István algyesti molnárokat, azonnal valóságos molnár­mestereknek elfogadták és kinevezték, egyszers­mind ezek részére szokott mesteri levelet ki­szolgáltatták. A többi szinte helyessen remekelt molnároknak u. m. Kontsek Mihály borosjenei, Sztanko János monyorói és Faulvetter János ber­­zainak, a megérdemelt mesteri levelet csak azért nem adták meg, mivel mesterségük űzésérül szólló könyveiket és felszabadító leveleiket ma­gukkal el nem hozták. Ezeknek folytában minekutána a társasági gyülekezet és remekelési liszt visgálásának ered­ményéről az elősoroltak értelmében tudósíttatott volna. Elnök úr a kegyelmes privilégium felolvasta­­tása előtt ily értelemben nyilatkozott, kimagya­­rázhatatlan nagy örömét úgymond, sokszorossan még az is neveli, hogy a társaság részére kiesz­­közlött s a csatornás molnárczéhnek szabállyal szálló privilégiumot, mély hódolattal tisztelt ö cs. kir. főhertzegségének uradalmába vagyon szerentséje a társaságnak kihirdetni s életbe léptetni, s boldognak érzi magát azt alkalmilag, új­ból is megemlíthetni, hogy a részvényesek nagy­szerű vállalatának ily szép eredménnyel sikerült végrehajtását sok küzdések és nehézségek legyő­zésével főleg a császári királyi főherczegsége k egyes pártfogásának kelletik köszönni, el nem mulaszthattja továbbá kinyilványítani azt is, hogy a most már kézen forgó kegyes privilégiumért felterjesztett kérelmük, Herman Keresztély kis­­jenei főherczegi uradalmi kormányozó úr volt, ne csak első indítója, hanem bizonyos tudománnya szerint annak tanúja is egyszersmind, hogy az ő gondoskodása és nem szűnő fáradozásai által eszközöltetett annak megnyerése, azért ebbeli szives eljárását és fáradozásait méltányolván ön­maga és a társaság nevében köszönettel veszi. — Végre valamint azt a társaság jegyzőkönyvei több helyen tanusittyák, Beszédes Josef igazgató vizmérnök urnak is nagy érdemeit velős rövid szavakkal magasztalván és a társasági csator­nának létesítéséért technikai nagy tudományát, bő tapasztalását, páratlan munkásságát, szilárd lelkességét, a haza virágzását eszközlő buzgó­­ságát forró köszönettel megemlítvén, ezen kíván­ságát jelenté ki: adja Isten, hogy több ilyen munkát készithessen, — ha ilyen munkák létet­nének, virágzó lenne a haza, Isten őtet éltesse. Ezek utána felolvastatott és kihirdettetett ő cs. királyi felsége által e­z. évi augustus napján a fehér körösi malom csatornái részvényes társa­ság molnárainak kiadott kegyelmes privilégium. Ebből láthatjuk, hogy a nitrogéntartalmú anyag nem csupán a tészta mosó­vizében található fel, fölös mennyiségben, amelyről megejtett kí­sérletek a II. fejezetben tárgyaltattak, és a­mely­nek jelenlétét sejteni okunk van, hanem hogy ezen fölösleg a „külömbség“­rovatában teljes­ségben feltalálható. Ezek alapján az előzőkben a mész-chlorót, mész-szulfát és konyhasó hatá­sára vonatkozó következtetések beigazolást nyertek. (Folyt. köv.) 11 Eredeti benzin- és szlvógríz­­átor teljes erőkifejtésnél _­­­ mi. óra és lóerőnkint bei­ütés nélkül . . . Oberursel motorgyár részv.-társaság ““na'“nk*r,ELil,ftf Iroda, raktár és miely, Bécs, VIL, K­indengasse 33. sz.

Next