Molnárok Lapja, 1918 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-05 / 1. szám

XXV. év Budapest, 1918. január 5. vjf 1. szám 15 °/0-os vámörlés. Az 1918. évnek ez lesz a programmja a 63 megyei molnárszövetségben. A 10%-os vámkereset a mai viszonyok között meg­haladott álláspont, azért ma már dol­gozni nem lehet. A Baranyamegyei Mol­nárszövetség kezdeményezésére fölhívjuk a szövetségek tisztikarát, hogy ilyen irányú agitácziót kezdjenek meg. Ezzel nemcsak a molnárság anyagi helyzetén lesz segítve, hanem 5%-kal több jut az ellátatlanok részére, úgy, hogy a vámkereset elég lesz az ország élelmezésére, ha a Teremtő valamelyes terméssel áld meg bennünket. A mi álláspontunkat a legfelsőbb ható­ságoknak is rokonszenvvel kell kisérniök, olyan érvekkel tudjuk azt megtámogatni. És mi lesz azzal a két vármegyével, ahol 10 %-nál kisebb még ma is a vám ? (Pest­megye 9 %, Békésmegye 8 %). Hát a meg­oldás igen egyszerű: a malmok nem fog­nak tudni tovább dolgozni, ha csak az illető megyék törvényhatóságai valamely nemzeti alapból nem fedezik a ráfizeté­seiket. A Hadi Termény rt.-gal szerződéses viszonyban levő malmok (központi mal­mok) őrlési dijai sem maradhatnak meg a mostani alapokon, mert a körülmények parancsoló szüksége fogja azok emelését kikényszeríteni. — A vámőrléssel is fog­lalkozó malmok jelszava tehát 1918-ban: tizenöt perczent a vám! Békósmsgyei Molnárszövetség. Jegyzőkönyv, fel- -------------------------------------vétetett Békéscsa­bán 1917. évi deczember hó 9-én. A megnyi­táskor jelen voltak: Áchim László elnök, Dr. Székely Lajos ügyész, Kovács Mihály, Böhm Pál, Dén József, Botyánszky János, Szikora András, Dörflinger Béla, Braun Béla, Melega János, Malya György, Bencsik Mihály, Pipis András, ;fj. Pusztay Lajos, Sutóczky György, Hajdú Sándor. 1. Áchim László elnök a tagok üdvözlésével megnyitja az ülést s közli, hogy a gyűlést fő­leg azon okból hivta össze, mert az Országos Központi Hitelszövetkezet kérte a tengericsirát- lanitás kérdésében s arra képviselőjét le is küldi. Minthogy a vonatkésések folytán való­színűleg csak később jelenhet meg a hitelszö­vetkezet képviselője, a csírátlanítás kérdésének tárgyalását elnök utoljára hagyja. 2. Elnök felkéri Dr. Székely Lajos ügyészt az Orszá­gos Molnáregyesület bizalmas leiratának ismertetésére, melyek legnagyobb része ma már tárgytalanná váltaz idő­múlás következtében, miután a kérdéses rendeletek már mind megjelentek. A leirat intelmeit és felhíváséit a szövetségi tagok megszivlelésére ajánlja az elnökség és pedig a Szurmay-alapra való adakozás tekinteté­ben is. 3. Melega János indítványozza, hogy fordul­jon a szövetség a vármegye közgyűléséhez a sérelmesen 8°/o-ban megállapított vámtétel fel­emelése végett, miután a bekövetkezett óriási anyag- és munkabérdrágulás lehetetlené teszi a 8%-os vámdij mellett való őrlést. Indítvá­nyára megbízza a szövetség az ügyészt, hogy készítse el kellően megindokolt beadványt a törvényhatósági bizottsághoz. 4. Elnök bemutatja és felolvastatja a hitelszövetkezet átíratát a csírátlanítás kérdésében, minthogy azonban 3 órai késést jeleztek az állomásról, felfüggeszti az ülést a kiküldött megérkezéséig. Minthogy azonban a déli vonat esti V2 7-ig sem érkezett meg, elnök a tagok türelmetlensége folytán berekeszti a gyűlést, máskorra hagyva ugyané tárgyban az ülés összehívását. így nem lehet dolgozni! A Nógrádmegyei Molnárszövetség titkára (Rózsa Jenő oki. gépészmérnök, Balassagyarmat) Írja szerkesztőnknek az alábbi sorokat: Kedves Főszerkesztő Ur! A decz. 23-ára összehívott gyűlésről szerettem volna a referádát elhallgatni, de minthogy b. lapjában a meg­hívót közölte, kötelességemnek tartom, hogy a gyűlésről az eredményt közöljem. A gyűlést nem lehetett megtartani, mert a meghívott 70 tag közül csale négy jelent meg és sem elnök, sem alelnök nem volt, pedig eltekintve a sok fáradságtól, ilyen gyűlés előkészítése ma elég költséges is (bélyeg, nyom­tatvány, teremfütés stb.) és a tisztelt kartársak még annyira sem érdemesítettek, hogy kimen­tették volna magukat. Ilyen társasággal dolgozni és pláne eredményt elérni képtelenség és ne tessék csodálkozni, ha a legközelebbi alkalommal én is magukra ha­gyom a molnár urakat. Azt hiszem igen helyén­való volna, ha kedves Szerkesztő ur megemlí­tené a lapjában az esetet és megüzenné az illetőknek, hogy a sült galamb még senkinek sem repült a szájába. Szerkesztő urnák vagyok készséges hive, szívélyes üdvözlettel... A fönti levélhez hozzátenni valóm nin­csen. A szétzüllés az illető érdekeltek baja lesz. Hiszem azonban, hogy ilyen szégyenletes eset Nógrádban többet elő nem fordul. — Jutassy Ödön. Termények és ezek (A m. kir. minisztérium őrleményeinek háti- fetdM' E' SZ™“ sági igénybevétele. i. §. Áz Országos Köz- élelelmezési Hivatalt vezető miniszter a közszükségleti czélokra szükséges hatósági igénybevételt (rekvirálást), tekintet néb kül a megállapított korlátozásokra, elrendelheti mindazon terményeknek és ezek őrleményeinek (liszt, köleskása, árpagyöngy stb.) akár a ter­melőnél, akár a nem termelőnél található kész­leteire, amelyek emberi élelmezésre használha­tók. E rendelkezés kiterjed az abraktakarmány igénybevételére is. Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter a szükséghez képest a fennálló, akár a minisztérium, akár az egyes szakminiszterek által kibocsátott rendeletekben megállapított rendelkezésektől éltéröleg állapíthatja meg a házi és gazdasági szükségletre felhasználható mennyiséget. A jelen rendelet alapján elrendelt rekvirálásnál térí­tésül az illető terményre vagy őrleményre a rekvirálás elrendelésének időpontjában érvényben álló hatóságilag megszabott legmagasabb árt kell fizetni. Indokolt eset­ben a térítést az Országos Közélelmezési Hivatalt ve­zető miniszter a fennálló rendelkezésektől eltérőleg is megállapíthatja. 2. §. Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter a jelen rendeletben neki biztosított hatáskört a törvényhatóság első tisztviselőjére vagy az általa kiküldött hatósági megbízottra átruházhatja. 3. §. Büntető rendelkezések. 4. §. Aki a jelen rendelet alapján közszükségleti czélokra igénybevett termény- vagy őrleménykészletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti vagy a közszük­séglet kielégítése elöl egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője a fél meghall­gatása után az 1916. IV. t.-cz. 2. §-a értelmében a köz­szükséglet kielégítése elől elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártéritő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen közlésétől 15 nap alatt fel­lebbezésnek van helye az Országos Közélelmezési Hi­vatalt vezető miniszterhez. A kártéritő összeg kiszabása a cselekmény elkövetői­nek büntetőjogi felelősségét nem érinti. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1917. évi deczember hó 21. napján. Wekerle Sándor s. k. m. kir. miniszterelnök. Mezőssy bukása. Mint legmérvadóbb helyről ~ ' ~ értesülünk, Mezőssy Béla földmivelésügyi miniszter végleg megbukott. Most már minden illetékes tényező megelégelte azt a mindenáron a gazdáknak kedvezni akaró, az ország nagy általános gazdasági érdekeit semmibe sem vevő politikát, amelyet Mezőssy hozott a nyakunkra. Miniszterségének első per- czétől fogva Mezőssy a legnagyobb veszedel­meket zúdította az ország nyakába. Neki „kö­szönhető“, hogy a termelők kényelmesen fel­etették, elpocsékolhatták gabonájukat úgy, hogy most a legnagyobb zavar fenyeget a közélel­mezés terén. Mezőssy távozása most már leg­rövidebb időn belül bekövetkezik, bár úgy volna rendjén, hogy ez a távozás ne legyen egyszerű minisztercsere, hanem megbélyegzése azon hihetetlenül könnyelmű és fejetlen gaz­dálkodásnak, amelyet Mezőssy megcselekedett az ország 1917-es gabonatermésével. Tanácstalanul várják a Jövőt. Olyan tényezőktől, amelyek felelősségük tudatában in­tézik jelenleg az ország közélelmezési ügyeit, hallottuk, hogy mily tanácstalanul állanak szemben a jelenlegi helyzettel a közélelmezést ellátó intézmények. Igazán kétségbeejtő helyzetbe kerültek mindazok, akikre a gabonafelosztás nehéz munkája hárul. Jelenleg elenyésző csekély mennyiségű gabona érkezik be, ezzel szemben mindenfelől óriási szükséglet mutatkozik. A kormány úgy segített magán, hogy egy kontingenst vetett ki min­den megyében, amelyet onnan a legszigorúbb rekvi­rálás révén be kell szolgáltatni. Ámde a kontingenst oly magasan kellett megállapítani, hogy sok megyében alig bíznak abban, hogy sikerülni fog előteremteni az előirt mennyiséget. így tudunk olyan megyét, ahol 400.000 Mm. búza rekvirálását Írták elő. Innen — ha jól megy — legfeljebb 150.000 Mm. búza előterem­tését remélik. Sok olyan hang is hallható, hegy Mezőssy Bélát, aki ezt a rettenetes galibát okozta, most nem szabadna állásából elbocsátani, hanem kényszeríteni kellene arra, hogy most már végigcsinálja ezt a zűr­zavart, amelyet ő okozott. A kézidaráiók azonnali betiltása volna még az ' egyetlen kis se­gítség, amelyet a kormánynak meg kellene ra­gadni közélelmezésünk csődjének elkerülése érdekében. Megkérdeztük a kézidarálók ügyé­f Szerkesztőség én kladőhiraUl: BUDAPEST, V., Cs&ky-utcza 12. TELEFOS : 66—00. »■­...... ^--------- ■ ----C PO LETI KAI SZAKLAP Előfizetést árak: agy évre 16 K, — féSévra 8 K MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON

Next

/
Thumbnails
Contents