Molnárok Lapja, 1937 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-02 / 1. szám
XXXXIV évfolyam Budapest, 1937.január,2.1. szám BELFÖLDI ELŰ FIZETÉSI ÁRAK: 16 P, rrfEJSrE 5*%, NEGYEDÉVRE 4 PKOL* ö JD 1 ESÉSI ÁRAK EGY«m 20 PENojD, ftUYRE 10 PENGŐ Ke négy efyévvelíllP^RI nem fizethető SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VL. PODMANICZKY UTCA 31 TELEFONSZÁM: 1-266-66. Sürgönyeim ! MOLNÁRSAF Magyar királyi postakarékpénztári csekkszámla száma: 43.153 Jugoszláv királyi postatakarékpénztári csekkszámla: Zagreb 41.579* c. Csehszlovák postatakarékpénztári csekkszámla száma : Praha 79.344 MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON .GÉPÉSZEK LEL KÉAPJA“ melléklettel Aki a lapot az előfizetés lej&fippellit, a hétfőt Kassjain nem mondja fel, annak megrendelése meghosszabítottnak tekintetik 43 esztendeje szolgálja híven és részrehajlatlanul a Molnárok Lapja az általános malomipari érdekeket. Ez a lap agy és szíve az inteliigiens molnárságnak, tanítója és vezére több molnár-nemzedéknek. ,,Hetenkint bekopogtató jóbarát“-nak nevezték el a molnárok a szaklapot azokban a boldog időkben, amikor Magyarország határai nem a maiak voltak. A lap hétről-hétre többet adott és ad olvasóinak, mint az előfizetési összegi sokszoros értéke. A Molnárok Lapja több mint négy évtizedes pályája alatt soha nem hajlott jobbra vagy balra, nyílegyenesen ment előre, a magyar malomiparnak megbecsülést, tiszteletet, komolyságában való hitet szerezve. Fenntartotta és ápolta a szükséges kapcsolatokat és számtalanszor bebizonyította rátermettségét és áldozatkészségét, amikor jogos követeléseket kellett érvényesítenie. Évtizedeken át saját költségén szervezte meg a molnárokat, a háború alatt és a közélelmezési minisztérium idején úgy összekovácsolta őket érdekeik védelmében, amire nincs példa a hatalmi szóval csoportosított külföldi malomipar terén sem. Egytől óvakodott: a túlzásoktól. Vigyázott a molnárság nehezen megszerzett tekintélyének fenntartásán. A malomiparosok anyagi megerősödésének gondolata vezette és ha mindenkor az első sorbanharcoló szerkesztőségnek bevált gyakorata a mások felfogását tisztelő tárgyalások alkalmával eredményekre vezettek, aminthogy sokszor a várakozásnál többet ért el, abból kizárólag a molnárságnak volt haszna. A Molnárok Lapja nincsen semmiféle irányban lelötve vagy elkötelezve. Évtizedeken keresztül megírtuk, hogy semmiféle látható vagy láthattlan érdekcsoportot nem szolgál a lap. Sem a kis-, sem a közép-, sem a nagymalmot, de miden malmot egyaránt kötelességének tart kpviselni, az ellentéteket elsimítani és a közös boldogulásra megteremteni a barátságos hangzatok . Mű szaklap úgynevezett programmja, célkitűzve? Marad, ami eddig volt: jó lapszámokat írt az olvasók kezébe, amiben legyen igazi hasznos tartalom. Egyet kerül: a hiábavaló, tartalomnélküli fecsegéseket. Nem jövend és nem henceg. A szaklap a szakma megozdulásaira és kívánságaira figyel, egyben rányítani és figyelmeztetni is feladata, hiszi olyan gyökeres technikai, kereskedelmi és loiális átalakulás előtt áll a malomipar, akig józan és tapasztalt elméket is próbára tesz Ellentétek és súrlódások vannak a molnár között? Ez természetes, nincs is olyan sfoghozási ág, amiben nem lenne. Sőt, bizony csokig ezek a harcok edzik meg, teszik talékonnyá és mozgékonyabbakká a szakmát. ígyvenhárom év alatt a szaklap a legütenebben megismerte a magyar malomipar műeit, kívánságaikat, gondolkozásmódjukat nem szabad mindig panaszkodni és a sors megvitását az időtől várni. Mi sem panaszkoak, sőt köszönjük azt a méltánylást és eltérést, amivel olvasóink nagy része önként aok a Molnárok Lapjának. Ennek az iparág, (amelynek az ideges világ dacára ennyi hígít és meggondolt embere van) élni és a jéjen virágoznia kell. A külföldi piacok réeni elvesztése, a pénzügyi megszorítások, anövekedett közterhek és megkurtított hasz a malmok egymás közti elkeseredett verse dacára bízni kell a fellendülésben. A be lisztfogyasztás emelkedése, a sok gond égts mellett a gabonaárai, nemzetközi fölssengése örvendetes jelenségek , olvasóinkat az évforduló alkalmával csak a’kérjük, hogy kiérdemelt bizalmukkal és iizetükkel továbbra is tüntessék ki, a szakit. Előfizetési ár egy évre 16, félévre 8, ijedévre 4 (vagyis naponta 4 fillér). Molnárok Lapja A hosszantartó esős ősz, nemkülönben a szokatlanul korán beköszöntött tél miatt igen sok gazdaságban az őszi búza vetése félben maradt és ezért sokkal kevesebb őszi búzavetésünk van, mint más esztendőkben. Talán nem mondok sokat, ha a szokásos őszi búzavetéseknek egyötöd részében állapítom meg a hiányt, mely a kedvezőtlen időjárás következtében az őszi búza vetésterületében mutatkozik. Ez kataszteri holdakban kifejezve, körülbelül 580.000 holdat jelent. Ha az utolsó 5 évnek (1930— 1935. évnek) országos termésátlagát, 7,5 Mm-át vesszük számításunk alapjául, akkor 4 millió q-val kevesebb őszibuzattermésre számíthatunk. Úgy szoktuk mondani, hogy nagy átlagban 6 milió q búzatermésfölöslegünk szokott évente teremni, mely külföldi kivitelre szorul. Ha ez így van, akkor ennek csak egyharmad mennyiségére számíthatunk. De félnünk kell attól is, hogy még ennél is kevesebb lesz a jövő évi búzatermés-fölöslegünk, hogy csak a belföldi szükségletet fogja fedezni, ha tekintetbe vesszük az elvetett őszi búzavetések gyenge állapotát. Hiányzó őszi búzavetéseink pótlására két mód közül választhatunk. Az egyik az, hogy vetünk őszi búzát még ezután is, december—január hónapban is (feltéve, hogy ezt a talaj állapota és az időjárás megengedi). A másik mód az, hogy tavaszi búzát vetünk és ezzel pótoljuk az őszi búza területét. • őszi búzát lehet vetni ezután is, mindaddig, amíg megduzzadt magját a földben fagy éri. Ennélfogva a jellegzetes őszi búza még február havában is vethető, ha földbehozott magja fagyot kap. Ebben az esetben számíthaunk arra, hogy az őszi búza szárba fog menni. Ellenkező esetben — tehát fagy nélkül — az őszi búza csak levelet hajt, csak bokrosodik, de szárba nem megy, kalászt, magtermést hozni nem fog. Más lapra tartozik annak megválaszolása, hogy érdemes-e őszi búzát ilyen későn vetni? Mert nemcsak az a fontos, hogy a búza szárba menjen, kalászt hozzon, hanem az is, hogy termései úgy menynyiségre, mint minőségre megfeleljen. Minél későbben vetjük az őszi búzát, annál nagyobb lesz a kockázat, annál inkább számíthatunk a késői érésre és az ennek nyomában járó megszorulásra. Az bizonyos, hogy aki vállalja az ezutáni vetés kockázatát, az csak koránérő búzafajtát vessen ilyen későn, mert ha nem ilyent vet, akkor valószínűleg csak ocsut fog aratni. * Sokkal biztosabb és minőségre megfelelőbb búzaterméshez juthatunk, ha nem az ezutáni őszi búzavetéshez folyamodunk, hanem a tavaszi búza vetéséhez. Hazánkban nem több, mint 45.000 kát. hold tavaszi búzát szoktak elvetni. Ez nem sok, aminek magyarázatát adhatnám. Valószínűleg jövő tavaszszal jóval nagyobb terület jut a tavaszi búzának. Erre kényszerít bennünket az őszi búza vetésterületének tetemes csökkenése. Nem lesz tehát haszontalan dolog, ha a tavaszi búza termesztésének legfontosabb szabályait egynéhány mondatban leírom. Legfontosabb szabály a tavaszi búza termesztésénél az, hogy valóban tavaszi búzavetőmag álljon a rendelkezésünkre. Akinek valóban vásárolni kell ezt a vetőmagot, az csak megbízható helyről vegye meg, még ha drágább is lenne az. Mert a búzamag külleméről megállapítani nem lehet azt, hogy őszi búza vagy tavaszi búza az, így könnyen becsaphatnak bennünket, őszi búzát sózhatnak nyakunkba tavaszi búzavetőmag helyett, mely elvétve nem fog szárba menni, termést hozni. Aztán hiába pereskedünk éveken át, búzánk mégsem lett, újból kell tehát vennünk, ha szükségletünket nem fedezi az őszi búza területe. Elsősorban megbízható beszerzési források a tavaszi búzavetőmagra a növénynemesítő üzemek. Tudtommal négy uradalom foglalkozik hazánkban tavaszi búza nemesítésével, illetve annak elszaporításával. Tehát elsősorban ezekhez kell fordulnunk. Ha pedig mástól vesszük a tavaszi búzavetőmagot, akkor azt csak garanciával (szavatossággal) vegyük meg. Fontos a tavaszi búza termesztésénél az is, hogy koránérő fajta legyen. Ilyen például a 100 napos amerikai Garnet nevű, kis, toklásztalan kalászú, gyengén bokrosodó (s ezért sokat kell belőle holdanként venni), apró magvú és kiváló lisztminőségű búzafajta, melyet a Hatvani Növénynemesítő Uradalom is hoz forgalomba. A tavaszi búza sikerültének alapja az igen korai vetés. Csak ebben az esetben számíthatunk kielégítő termésre. Mivel pedig az igen korai vetést az őszi szántás biztosítja számunkra, ennélfogva csak őszi szántásba vessünk tavaszi búzát. Hogy a földnek jó trágyaerőben kell lennie, azt talán mondanom se kellene. Befejezésül megemlíthetem, hogy ha valamelyik gazdaságnak 11 vétlen szüksége van még búzavetés termetre, lem.em lehet ezután őszi búzát vetni, vagy nem tud megfelelő tavaszi búzavetőmagot beszerezni, akkor esetleg folyamodhatok az én magfagyasztási eljárásomhoz, mely kisegítő eljárás abból áll, hogy fagyos időben koránérő őszi búzafajta vetőmagját 24—48 óráig fagymentes helyen vízben áztatunk, hogy a mag jól megduzzadjon, de ki ne csírázzon. Ha ez megtörtént, akkor kitesszük a fagynak, elteregetjük kint a szabadban vékonyan ponyvákra, s ott hagyjuk zavartalanul mindaddig, amíg ez a nedves búzavetőmag csonttá össze nem fagy. Ha ez alaposan megtörtént, akkor felszedjük és fagymentes helyen (padláson, magtárban, stb.) elteregetjük — vékony rétegben, — ahol a csonttá fagyott búza felenged. Gyakran gereblyével forgatva, tavaszig megszárad, amikor az bezsákolható. Ilyen fagyasztott őszi búzavetőmagot kora tavaszszal, mint akár csak a tavaszi búzát vetjük el. Bár ez az eljárás nem biztosítja számunkra az őszi búza, vagy a tavaszi búza termésmennyiségét és minőségét, kisegítésképen ezt is megpróbálhatjuk. KÖZRAKTÁRI IPAR GYAKORLÁSA szabad ipar, az iparűzés általános feltételeinek igazolása esetében az iparigazolványt ki lehet adni. Ezt a tevékenységet azonban csak az kezdheti meg, aki az iparigazolvány megszerzésén kívül a közraktár nyitása tekintetében a kereskedelmi törvény 435. §-ában megállapított feltételeknek eleget tesz, tevékenységének folytatása tekintetében pedig kötve van az idézett törvény szakaszaiban foglalt korlátozó rendelkezésekhez. .(90.883/1924. Kereskedelmi Miniszter.) Hogyan pótoljuk az elmaradt őszibúza-vetéseket ? — Irta: Legány Ödön, a Magyar Növénynemesitők Orsz. Szövetségének igazgatója*) — *) A szaklap olvasói hasznos és hálás munkát végeznek, ha ennek a cikknek tartalmát a gazdákkal megismertetik. — Szerkesztő.