Molnárok Lapja, 1937 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-02 / 1. szám

XXXXIV évfolyam Budapest, 1937.­január,­2.­1. szám B­ELFÖ­L­D­I E­LŰ F­IZETÉSI ÁRAK: 16 P, rrfEJSrE 5*%, NEGYEDÉVRE 4 P­K­O­L* ö J­D 1 E­S­É­S­I ÁRAK EGY«m 2­0 PENojD, ftUYRE 10 PENGŐ K­e négy efyévv­e­líllP^RI nem fizethető SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VL. PODMANICZKY UTCA 31 TELEFONSZÁM: 1-266-66. Sürgönyeim ! MOLNÁRSAF Magyar királyi postakarékpénztári csekkszámla száma: 43.153 Jugoszláv királyi postatakarékpénztári csekkszámla: Zagreb 41.579* c. Csehszlovák postatakarékpénztári csekkszámla száma : Praha 79.344 MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON .GÉPÉSZEK LEL KÉAPJA“ melléklettel Aki a lapot az előfizetés lej&fipp­ellit, a hétfőt K­assjain nem mondja fel, annak megrendelése meghosszabítottnak­ tekintetik 43 esztendeje szolgálja híven és részrehajlatlanul a Molná­rok Lapja az általános malomipari érdekeket. Ez a lap agy és szíve az inteliigiens molnár­­ságnak, tanítója és vezére több molnár-nemze­déknek. ,,Hetenkint bekopogtató jóbarát“-nak nevezték el a molnárok a szaklapot azokban a boldog időkben, amikor Magyarország hatá­rai nem a maiak voltak. A lap hétről-hétre többet adott és ad olvasóinak, mint az előfize­tési összegi sokszoros értéke. A Molnárok Lapja több mint négy évtize­des pályája alatt soha nem hajlott jobbra vagy balra, nyílegyenesen ment előre, a magyar ma­lomiparnak megbecsülést, tiszteletet, komoly­ságában való hitet szerezve. Fenntartotta és ápolta a szükséges kapcsolatokat és számta­lanszor bebizonyította rátermettségét és áldo­zatkészségét, amikor jogos követeléseket kel­lett érvényesítenie. Évtizedeken át saját költ­ségén szervezte meg a molnárokat, a háború alatt és a közélelmezési minisztérium idején úgy összekovácsolta őket érdekeik védelmé­ben, amire nincs példa a hatalmi szóval cso­portosított külföldi malomipar terén sem. Egy­től óvakodott: a túlzásoktól. Vigyázott a mol­­nárság nehezen megszerzett tekintélyének fenn­tartásán. A malomiparosok anyagi megerő­södésének gondolata vezette és ha mindenkor az első sorban­­harcoló szerkesztőségnek bevált gyakorata a mások felfogását tisztelő tárgya­lások alkalmával eredményekre vezettek, aminthogy sokszor a várakozásnál többet ért el, abból kizárólag a molnárságnak volt haszna. A Molnárok Lapja nincsen semmiféle irány­ban lelötve vagy elkötelezve. Évtizedeken ke­resztül megírtuk, hogy semmiféle látható vagy láthattlan érdekcsoportot nem szolgál a lap. Sem a kis-, sem a közép-, sem a nagymalmot, de miden malmot egyaránt kötelességének tart kpviselni, az ellentéteket elsimítani és a közös boldogulásra megteremteni a barátságos hangzatok . Mű­ szaklap úgynevezett programmja, cél­­kitűzve? Marad, ami eddig volt: jó lapszámo­kat írt az olvasók kezébe, amiben legyen igazi hasznos tartalom. Egyet kerül: a hiába­való, tartalomnélküli fecsegések­et. Nem jö­vend és nem henceg. A szaklap a szakma megozdulásaira és kívánságaira figyel, egy­ben rányítani és figyelmeztetni­ is feladata, hiszi olyan gyökeres technikai, kereskedelmi és loiális átalakulás előtt áll a malomipar, akig­ józan és tapasztalt elméket is próbára tesz Ellentétek és súrlódások vannak a mol­nár­ között? Ez természetes, nincs is olyan sfoghozási ág, amiben nem lenne. Sőt, bizo­ny cs­okig ezek a harcok edzik meg, teszik talékonnyá és mozgékonyabbakká a szakmát. ígyvenh­­árom év alatt a szaklap a leg­ü­­tenebben megismerte a magyar malomipar műeit, kívánságaikat, gondolkozásmódju­­kat nem szabad mindig panaszkodni és a sors megvitását az időtől várni. Mi­ sem panasz­­koak, sőt köszönjük azt a méltánylást és eltérést, amivel olvasóink nagy része önként aok a Molnárok Lapjának. Ennek az ipar­ág­, (amelynek az ideges világ dacára ennyi hígít és meggondolt embere van) élni és a jéjen virágoznia kell. A külföldi piacok réeni elvesztése, a pénzü­gyi­ megszorítások, a­­növekedett közterhek és megkurtított ha­sz a malmok egymás közti elkeseredett ver­se dacára bízni kell a fellendülésben. A be lisztfogyasztás emelkedése, a sok gond égts mellett a gabonaárai, nemzetközi föl­­ssengése örvendetes jelenségek , olvasóinkat az évforduló alkalmával csak a’kérjük, hogy kiérdemelt bizalmukkal és iizetükkel továbbra is tüntessék ki, a szak­it. Előfizetési ár egy évre 16, félévre 8, ijedévre 4­­ (vagyis naponta 4 fillér). Molnárok Lapja A hosszantartó esős ősz, nemkülönben a szokatla­nul korán beköszöntött tél miatt igen sok gazda­ságban az őszi búza vetése félben maradt és ezért sokkal kevesebb őszi búzavetésünk van, mint más esztendőkben. Talán nem mondok sokat, ha a szo­kásos őszi búzavetéseknek egyötöd részében állapí­tom meg a hiányt, mely a kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében az őszi búza vetésterületében mutatko­zik. Ez kataszteri holdakban kifejezve, körülbelül 580.000 holdat jelent. Ha az utolsó 5 évnek (1930— 1935. évnek) országos termésátlagát, 7,5 Mm-át vesszük számításunk alapjául, akkor 4 millió q-val kevesebb őszibuzattermésre számíthatunk. Úgy szok­tuk mondani, hogy nagy átlagban 6 milió q búza­­termésfölöslegünk szokott évente teremni, mely kül­földi kivitelre szorul. Ha ez így van, akkor ennek csak egyharmad mennyiségére számíthatunk. De félnünk kell attól is, hogy még ennél is kevesebb lesz a jövő évi búzatermés-fölöslegünk, hogy csak a belföldi szükségletet fogja fedezni, ha tekintetbe vesszük az elvetett őszi búzavetések gyenge álla­potát. Hiányzó őszi búzavetéseink pótlására két mód közül választhatunk. Az egyik az, hogy vetünk őszi búzát még ezután is, december—január hónapban is (feltéve, hogy ezt a talaj állapota és az időjá­rás megengedi). A másik mód az, hogy tavaszi búzát vetünk és ezzel pótoljuk az őszi búza terü­letét. •­­ őszi búzát lehet vetni ezután is, mindaddig, amíg megduzzadt magját a földben fagy éri. Ennél­fogva a jellegzetes őszi búza még február havában is vethető, ha földbehozott magja fagyot kap. Eb­ben az esetben számíthaunk arra, hogy az őszi búza szárba fog menni. Ellenkező esetben — tehát fagy nélkül — az őszi búza csak levelet hajt, csak bokrosodik, de szárba nem megy, kalászt, magter­­mést hozni nem fog. Más lapra tartozik annak megválaszolása, hogy érdemes-e őszi búzát ilyen későn vetni? Mert nem­csak az a fontos, hogy a búza szárba menjen, ka­lászt hozzon, hanem az is, hogy termései úgy meny­­nyiségre, mint minőségre megfeleljen. Minél ké­sőbben vetjük az őszi búzát, annál nagyobb lesz a kockázat, annál inkább számíthatunk a késői érésre és az ennek nyomában járó megszorulásra. Az bizonyos, hogy aki vállalja az ezutáni vetés kockázatát, az csak koránérő búzafajtát vessen ilyen későn, mert ha nem ilyent vet, akkor való­színűleg csak ocsut fog aratni. * Sokkal biztosabb és minőségre megfelelőbb búza­terméshez juthatunk, ha nem az ezutáni őszi búza­­vetéshez folyamodunk, hanem a tavaszi búza veté­séhez. Hazánkban nem több, mint 45.000 kát. hold tavaszi búzát szoktak elvetni. Ez nem sok, aminek magyarázatát adhatnám. Valószínűleg jövő tavasz­­szal jóval nagyobb terület jut a tavaszi búzának. Erre kényszerít bennünket az őszi búza vetésterü­letének tetemes csökkenése. Nem lesz tehát haszon­talan dolog, ha a tavaszi búza termesztésének leg­fontosabb szabályait egynéhány mondatban leírom. Legfontosabb szabály a tavaszi búza termesztésé­nél az, hogy valóban tavaszi búzavetőmag álljon a rendelkezésünkre. Akinek valóban vásárolni kell ezt a vetőmagot, az csak megbízható helyről vegye meg, még ha drágább is lenne az. Mert a búzamag külleméről megállapítani nem lehet azt, hogy őszi búza vagy tavaszi búza az, így könnyen becsaphat­nak bennünket, őszi búzát sózhatnak nyakunkba tavaszi búzavetőmag helyett, mely elvétve nem fog szárba menni, termést hozni. Aztán hiába pereske­dünk éveken át, búzánk mégsem lett, újból kell tehát vennünk, ha szükségletünket nem fedezi az őszi búza területe. Elsősorban megbízható beszer­zési források a tavaszi búzavetőmagra a növény­nemesítő üzemek. Tudtommal négy uradalom fog­lalkozik hazánkban tavaszi búza nemesítésével, il­letve annak elszaporításával. Tehát elsősorban ezekhez kell fordulnunk. Ha pedig mástól vesszük a tavaszi búzavetőmagot, akkor azt csak garanciá­val (szavatossággal) vegyük meg. Fontos a tavaszi búza termesztésénél az is, hogy koránérő fajta legyen. Ilyen például a 100 napos amerikai Garnet­ nevű­, kis, toklásztalan kalászú, gyengén bokrosodó (s ezért sokat kell belőle hol­danként venni), apró magvú és kiváló lisztminőségű búzafajta, melyet a Hatvani Növénynemesítő Ura­dalom is hoz forgalomba. A tavaszi búza sikerültének alapja az igen korai vetés. Csak ebben az esetben számíthatunk kielé­gítő termésre. Mivel pedig az igen korai vetést az őszi szántás biztosítja számunkra, ennélfogva csak őszi szántásba vessünk tavaszi búzát. Hogy a földnek jó trágyaerőben kell lennie, azt talán mondanom se kellene. Befejezésül megemlíthetem, hogy ha valamelyik gazdaságnak 11 vétlen szüksége van még búzavetés termetre, le­m.em lehet ezután őszi búzát vetni, vagy nem tud megfelelő tavaszi búzavetőmagot be­­szerezni, ak­kor esetleg folyamodhatok az én mag­­fagyasztási eljárásomhoz, mely kisegítő eljárás ab­ból áll, hogy fagyos időben koránérő őszi búzafajta vetőmagját 24—48 óráig fagymentes helyen vízben áztatunk, hogy a mag jól megduzzadjon, de ki ne csírázzon. Ha ez megtörtént, akkor kitesszük a fagynak, elteregetjük kint a szabadban vékonyan ponyvákra, s ott hagyjuk zavartalanul mindaddig, amíg ez a nedves búzavetőmag csonttá össze nem fagy. Ha ez alaposan megtörtént, akkor felszedjük és fagymentes helyen (padláson, magtárban, stb.) elteregetjük — vékony rétegben, — ahol a csonttá fagyott búza felenged. Gyakran gereblyével for­gatva, tavaszig megszárad, amikor az bezsákolható. Ilyen fagyasztott őszi búzavetőmagot kora tavasz­­szal, mint akár csak a tavaszi búzát vetjük el. Bár ez az eljárás nem biztosítja számunkra az őszi búza, vagy a tavaszi búza termésmennyiségét és minőségét, kisegítésképen ezt is megpróbálhatjuk. KÖZRAKTÁRI IPAR GYAKORLÁSA szabad ipar, az iparűzés általános feltételeinek igazolása esetében az iparigazolványt ki lehet adni. Ezt a tevékeny­séget azonban csak az kezdheti meg, aki az ipar­igazolvány megszerzésén kívül a közraktár nyitása tekintetében a kereskedelmi törvény 435. §-ában megállapított feltételeknek eleget tesz, tevékenysé­gének folytatása tekintetében pedig kötve van az idézett törvény szakaszaiban foglalt korlátozó ren­delkezésekhez. .(90.883/1924. Kereskedelmi Minisz­ter.) Hogyan pótoljuk az elmaradt őszibúza-vetéseket ? — Irta: Legány Ödön, a Magyar Növénynemesitők Orsz. Szövetségének igazgatója*) — *) A szaklap olvasói hasznos és hálás munkát vé­geznek, ha ennek a cikknek tartalmát a gazdákkal megismertetik. — Szerkesztő.

Next