Műszaki Élet, 1963. január-június (18. évfolyam, 1-13. szám)

1963-01-03 / 1. szám

A tudományos egyesületek munkaterveiből Egymás után készülnek el a tudományos egyesületek munka­tervei. Ezeknek részletes ismer­tetése egész lapszámokat venne igénybe, ezért meg kell eléged­nünk azzal, hogy csak néhány érdekesebb és fontosabb rendez­vényre, előadásra, bizottsági munkára hívjuk fel a figyelmet, öt egyesület munkaterve van előttünk, ezekből idézünk. Magyar Kémikusok Egyesülete A Magyar Kémikusok Egye­sülete előreláthatóan májusban rendezi meg az V. biokémiai vándorgyűlést Balatonfüreden, melynek tematikája az alkalma­zott biokémia egyes problémáit foglalja magában. Az 1963-as vegyész konferencia Pécsett lesz, valószínűleg augusztusban, s a konferencia három napján a szerves kémia és a technológia problémáival foglalkoznak majd. Érdekesnek ígérkezik a vegyipari szervezéssel és irányítással fog­lalkozó kollokvium is. Az egye­sület — előreláthatólag szep­temberben —­ az Építőipari Tu­dományos Egyesülettel közösen konferenciát kíván rendezni a műanyagok építőipari felhasz­nálásáról is. Élénk munka várható az egyes bizottságokban is. A műszerbi­zottság — a MATE-val együtt­működve —, felülbírálja a hazai kémiai műszerkonstrukciókat és műszaki tanácsadást is végez; a polarográfiai szakcsoport fel­méri a hazai kutatást és kölcsö­nös segélynyújtást szervez a szakcsoportban tömörített szak­emberek körében. A filmreakto­­ros szakcsoport ennek az új technológiai ágnak a hazai ki­­fejlesztésével foglalkozik majd. A bitumen szakbizottság a töb­bi között foglalkozik majd a mi­nőségi és vizsgálati­­ szabványok folyamatos felülvizsgálatával az ipari kenőanyag szakbizottság pedig nyilvános munkaülést tör­­ténő anyagok távolá­­llításáról. A gumi­­m­ily gumiipari ankét­atározta el, a kor­­sztály üzemlátogat­ó, a műanyagipari paikosztály elsősorban a mű­anyagipar segédanyagaival kí­ván foglalkozni. Az egyesület ezenkívül természetesen jelen­tős oktatási programot dolgozott ki. Bőripari Tudományos Egyesület A Bőripari Tudományos Egye­sület munkatervében sok érde­kes előadást találunk, így a bőr­ipar legújabb fejlődéséről, a vulkanizálható felsőbőrökről, a mechanikai technológiai vizs­gálatokról, a felsőbőrök zsírozá­­sáról és fixálásáról. Beszámol­nak majd a különböző fedőfes­tékekkel végzett összehasonlít­ható vizsgálatokról is. Az egyesület minden bőr- és cipőipari üzemben előadásokat tervez, s ezeknek részletes fél­éves programja is elkészült már. Az oktatási­ bizottság műsza­ki továbbképző tanfolyamokat rendez, és új tanfolyamként meg­indul a cipő kikészítő tanfolyam. Elkészült a múzeumi főbizottság munkaterve is, amely igen sok érdekes témát tartalmaz, a többi között például összeállítják a ki­halóban levő kézművesipari technológiákat. Optikai, Akusztikai ás Filmtechnikai Egyesület Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület egyik legérdekesebb rendezvényének, az elektronikus zenéről tartandó ankét ígérkezik. Gazdag az egye­sület előadásprogramja is, a többi között a stúdió-ellenőrző hangszórókról, az ultrahang és szilárdtest fizikájáról, a rengeté­­si módszerek vizsgálatáról és a fogyasztói igényekről hangza­nak majd el előadások. Az egyesület két tanfolyamot rendez, az egyiket tavasszal a mágneses hangrögzítésről, a má­sikat ősszel az elektroakusztikai mérésekről és mérőműszerekről. Az egyesület tagjai megtekintik majd a Hanglemezgyár beren­dezéseit, a szegedi szabadtéri színpad hangosító berendezéseit és a Budapesti Film­stüdiót. r .­w. Építőipari Tudományos Egyesület Az Építőipari Tudományos Egyesület több érdekes rendez­vényt szervez 1903-ban. Feb­­ruárban-márciusban tartják meg az országos városrendezési tanácskozást valam­int a mező­­gazdasági építési ankétot, má­jusban konferencián vitatják meg az építőipari termelőerők összpontosításának elvi kérdé­seit, s az év második negyedé­ben kerül sor a szerkezet­terve­zési konferenciára is. Júliusban vibrációs konferencia lesz, októ­berben, mint már említettük, a MKE-vel együtt a műanyag építőipari alkalmazásával foglal­koznak. A vidéki­ csoportok kö­zül a debreceniek ankétot ren­deznek a város építési problé­máiról és értékelni kívánják a helyi építőipari eredményeket is. Igen gazdag az egyesület ta­nulmány­terve. Előreláthatólag 18 tanulmányutat szerveznek, amelyek közül egyet a győri, ket­tőt a nyíregyházi és ugyancsak kettőt a debreceni csoport rendezz. Magyarhoni Földtani Társulat A Magyarhoni Földtani Tár­sulat az első negyedév végén rendezi tisztújító közgyűlését. Az egyes hónapokban klubeste­ken, szaküléseken számolnak be a társaság tagjai eredményeikről, a külföldi tapasztalataikról. Változatos a társulat egyes vidéki csoportjainak terve is. A mecseki csoport például fog­lalkozik a Mecsek és környéke mélykutatásának összehangolá­sával, a közép-dunántúli csoport szimpoziont szervez a közép-du­nántúli nyersanyagbázis fej­lesztésének szükségességéről és lehetőségeiről, az észak-magyar­országi csoport egyik munkabi­zottsága a borsodi terület föld­tani kérdéseit tanulmányozza. Ismertetésünkben természete­sen távolról sem törekedhetünk részletességre. Néhány percre felsorolásával csak azt akartuk bemutatni, hogy milyen érde­kesnek és változatosnak ígérke­zik a tudományos egyesületek idei munkája. Kitüntetések az MTESZ-ben A Közlekedéstudományi Egye­sület december 15-én megtartott VI. küldött-közgyűlésén az egye­sületben végzett kiváló társadal­mi munkájukért többen részesül­tek kitüntetésben. A „Szocialista Munkáért Ér­demérem’­ kormánykitüntetést dr. Pásztor Pál, a miskolci területi szervezet elnöke, Sinkó Miklós, a KTE főtitkárhelyettese kapta; a „Munka Érdemérem” kormányki­tüntetést dr. Rózsa László, a KTE alagútépítési és mélyalapozási szakosztályának elnöke és Simon Miklós, a KTE útkorszerűsítési és útfenntartási szakosztályának tit­­­kára kapta. Ugyancsak a közgyűlésen osz­tották ki az egyesület „Jáky Jó­zsef’­ emlékérmeit. Az emlékérem I. fokozatát és az azzal járó 5000 forintot Rödönyi Károly, az egye­sület főtitkára, MÁV vezérigaz­gató helyettes, II. fokozatát és a vele járó 4000 forintot dr. Kézdy Árpád egyetemi tanár, valamint dr. Nánássy Béla nyugalmazott MÁV főigazgató­ III. fokozatát és a vele járó 3000 forintot dr. Papp Endre, az ATUKI osztályvezetője, dr. Kovácsházy Frigyes, a BFT Mélyépterv osztályvezetője és Dévényi István, a KTE szombat­­helyi területi szervezetének titká­ra kapta. Ezen kívül huszonnyolcan ré­szesültek elnöki dicséretben, és az azzal járó 400 forint pénzjutalom­ban. Az MTESZ vidéki intézőbizott­ságok vezetői részére december 17-én tapasztalatcsere értekezle­tet rendeztek. Az értekezleten dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára tartott bevezetőt, majd dr. Kuraly Antal, az MTESZ Szegedi Intéző­bizottságának titkára beszélt a vidéki helyi csoportok és az egye­sületi központok együttműködésé­ről. Somos Gyula, az MTESZ Győri Intézőbizottságának titkára a vidéki szervezetek feladatairól tartott előadást a propaganda munkával kapcsolatban. Az elő­adások megvitatása után adták át a kiváló munkát végző társa­dalmi aktivistáknak a kitünte­téseket. A „Szocialista Munkáért Ér­demérem” kitüntetést dr. Bod­­rossy Leó, az MTESZ Győri Inté­zőbizottságának tagja, a MITE győri csoportjának vezetőségi tagja, Oszetzky Egon, a Közleke­déstudományi Egyesület pécsi cso­portjának titkára, dr. Szelényi Fe­renc, az MTESZ Debreceni Inté­zőbizottságának­­elnöke, Themesz Vilmos, az MTESZ Szegedi Inté­zőbizottságának tagja, a MITE szegedi csoportjának titkára és Joó Oszkárné, az MTESZ vidéki titkára kapta. A „Munka Érdemérem” kitün­tetésben P. Nagy Sándorné, dr. Jónás Klára, az MTESZ Veszp­rém megyei Intézőbizottságának titká­ra és Szoyka Pál, az Építő­ipari Tudományos Egyesület pécsi csoportjának vezetőségi tagja ré­szesült. Az ,,Építőipar Kiváló Dolgozója’ Pálfi Budinszky Endre, a Közlekedés­­tudományi Egyesület szegedi csoport­jának vezetőségi tagja; Pesti Tibor, az Építőipari Tudományos Egyesület győri csoportjának titkára, a „Kohászat Kiváló Dolgozója” Bartha József, az MTESZ Borsod me­gyei Intéző Bizottsága és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci csoportjának tagja. Kincses István, az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület debreceni csoportjá­nak elnöke, Makai Kálmán, az Orszá­gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület győri csoportjának titkára; a „Gépipar Kiváló Dolgozója” Ju­hász László, a Gépipari Tudományos Egyesület debreceni csoportjának tit­kára; a „Nehézipar Kiváló Dolgozója” Zinauer Sándor, a Magyar Elektro­technikai Egyesület győri csoportjá­nak tagja; a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” Fodor György, az MTESZ Pécsi Inté­zőbizottságának titkára, Krausz Imre, az MTESZ Győri Intézőbizottságának elnöke, dr. Kuraly Antal, az MTESZ Szegedi Intézőbizottságának titkára, Schwartz Sándor, a Faipari Tudomá­nyos Egyesület szegedi csoportjának titkára; a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója” Török László, a Magyar Hidroló­­gai Társaság debreceni csoportjának titkára; az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgo­zója” Barkassy Béla, az MTESZ Bor­sod megyei Intéző Bizottságának tag­ja. Somos Gyula, az MTESZ Győri Intézőbizottságának titkára; a „Szocialista Kultúráért” kitünte­tést Batár Zoltán, a Bolyai János Ma­tematikai Társulat miskolci csoport­jának titkára és dr. Horvai Rezső, az MTESZ Szegedi Intézőbizottságának tagja, az Eötvös Lóránd Fizikai Tár­sulat szegedi csoportjának titkára kapta. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület december 18-án tartot­ta III. Küldött­közgyűlését, ahol kiosztották az egyesület „Lázár Deák” emlékérmét. A kitüntetést dr. Milasovszky Béla egyetemi ta­nár a földrajzi helymeghatározá­sok tárgykörében végzett vizsgá­lataiért, és dr. Rédey István egye­temi tanár a geodéziai oktatás és kutatás területén kifejtett négy évtizedes munkásságáért kapta. Lakásépítés a III. ötéves tervben Az Építőipari Tudományos Egyesület 1963. január 16-án a Technika Házában ankétot ren­dez, melynek célja a III. ötéves lakásépítési terv széleskörű meg­vitatása, az egyes problémák fel­tárása és azok megoldására ja­vaslatok kidolgozása. Dr. Szabó János miniszterhe­lyettes „A III. ötéves terv előké­szítése’­ címmel tart előadást. A lakásépítési terv regionális vonat­kozásaival Perczel Károly, dr. Princz Gyula pedig a III. ötéves terv budapesti lakásépítkezéseivel foglalkozik. A lakásépítési terv közmű kérdéseit Rajczi Kálmán, technológia problémáit Susánszky Károly, gazdaságossági kérdéseit pedig Kalata Gyula tárgyalja elő­adásában. A MÁV Vasúttervező Ü. V. szerepe a magyar vasúttervezés műszaki fejlődésében A fenti címmel kétnapos országos értekezletet rendez a Közlekedés­­tudományi Egyesület és a MÁV Vas­­úttervező U. V. 1963. január 30—31-én, a Technika Házában. Az elnöki megnyitót Rödönyi Ká­roly, a KTE főtitkára, MÁV vezérigaz­gató helyettes mondja el, majd Né­meth József, a MÁV Vasúttervező Ü. V. igazgatója „A MÁVTI szerepe a vasúti műszaki tervezések fejlődésé­ben” címmel, dr. Érti Róbert, a MÁV Vasúttervező U. V. főmérnöke pedig „A vasútállomások korszerűsítésének jelentősége” címmel tart előadást. Az előadásokhoz Harmati Sándor, a MÁV vezérigazgató helyettese, és dr. Vásárhelyi Boldizsár egyetemi tanár fog hozzászólni. A többi előadást — négy szakágazat — pályatervezési, épülettervező, bizto­­sítóberendezési és távközlési, vala­mint géptervezési szakágazat kereté­ben bonyolítják le. 2 MŰSZAKI ÉLET MEGOLDHATÓ PROBLÉMÁK: GUMIIPAR Nemcsak az autóforgalom nö­vekedése, hanem a gumi egyre szélesebb körű felhasználása is mindinkább a gumiipar felé for­dítja a közfigyelmet. Melyek hát ennek az iparágnak a legsürgő­sebben megoldandó problémái? A gumiköpenyek élettartama A gépkocsik gumiköpenyének élettartamát sok tényező hatá­rozza meg. Függ ez a nyers­anyagtól, a konstrukciótól, a gyártási technológiától, de termé­szetesen a gumi karbantartásától és az utak állapotától is. Iparunk az élettartamot illetően a közel­múltban jelentékeny sikereket ért el, hiszen 10 esztendő alatt 2,5- szeresére növekedett a köpenyek élettartama. A fő feladat mégis az, hogy az autók gumiabroncsai kétszer olyan hosszú ideig lehes­senek használatban, mint jelen­leg. Kezdjük talán a nyersanyaggal. Elsősorban kopásálló kemenceko­ronggal lehetne a minőséget javí­tani, ennek a bevezetése azonban egyelőre még problematikus. Nem elsősorban beszerzési gondokról van itt szó, hanem inkább arról, hogy teljesen át kell alakítani a receptúrát, sőt, a technológiát is. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra, s a szakemberek véle­ménye szerint — bár a kísérletek már folynak —, beletelik másfél­két esztendő a gyártás megkezdé­séig. Az új konstrukció tervei már elkészültek, kész a gyártási tech­nológia is és ismertek a nyers­anyagok, már csak azért is, mert ez az iparág szinte teljes mérték­ben importanyaggal dolgozik. De hiába van meg mindez, az új típusok kikísérletezése rendkívül lassan folyik, mivel sem a kuta­tóintézetnek, sem a gyárnak nin­csenek célkocsijai. Esetről esetre félig-meddig szívességből bocsáta­nak rendelkezésre egyes vállala­tok gépkocsikat, ezeknek útvi­szonyait persze nem lehet előírni, " nem "üv£­chill " sem -dicer, hogy az előírt kilométermennyi­séget a lehető leghamarabb te­gyék meg. A célgépkocsik üzem­ben tartása persze elég sokba ker­rül, kérdés azonban, hogy nem kerül-e többe a próbák elhúzó­dása miatt jelentkező késedelem. A gumik élettartamával kap­csolatban szóljunk néhány szót a karbantartásról is. Jelenleg az a helyzet, hogy a gépkocsik karban­tartása már egyre inkább az elő­írásoknak megfelelően folyik, azonban eléggé elhanyagolják a gumik karbantartását, sőt erre nincs is megfelelő kötelező ren­delkezés. Márpedig a gumiipari szakemberek véleménye szerint amíg ez nincs meg, addig lénye­ges javulásra nem lehet számí­tani. A forgalmi adó, mint fejlesztési akadály Ha az előbbi témánkhoz kap­csolódva a műszaki fejlesztést akadályozó körülményeket keres­sük, feltétlenül beszélnünk kell a forgalmi adóról is. Az egyes gu­miipari termékek árában ugyanis a nagy arányú önköltségcsökken­­­tés következtében ma igen részt tesz ki a forgalm Amennyiben a műszaki­­­tési tevékenység konstru alakítás révén jön létre,­­ több esetben az előállított önköltsége nő. Amennyit termékben a műszaki fej révén az önköltségnövelő nagyobb arányú minőség­ következik be, úgy népgazd­­ag ez a feljesztési tevék hasznos és feltétlenül ál­landó. A gumiipari termék­ nőségének nemzetközi szá­na állandóan növekszik, és magyar gumiiparnak is kell tartania. Feltétlenül é­gesnek látszik például a gépjármű-abroncs köpenye tartamának kb. 40—50 sz.­kal történő növelése. Ez szuper minőségű, teljesen új konstruk­ciójú gyártmány kialakításával érhető el. A jelenlegi magas fi­adók mellett az önköltségr­­éssel járó konstrukció-vi­tások a felhasználónál a önköltségnövekedésnek mi abszolút összegben jelent az ár megváltozása folytán letköltségként, hanem a fi adóval növelten, így péld­­ékszíjgyártmányoknál az légnövekedés a bruttó­­i árban 83 százalék forgam­ miatt hatszoros nagyság j­lentkezik, a gépjárműkét __ nél pedig kétszeres nagi Az árnak ilyen termés­­vekedése természetesen riasztja a felhasználókat, ezért helyes lenne még, hogy azoknál a cikkekné­lyek nem kerülnek köz­­rásra, miként lehetne ezt témát megoldani. A könnyűgum­i ciki Az eddigiekben általába miköpenyekről beszéltünk pedig az úgynevezett kei mi-cikkekről, vagyis azo árukról, amelyek jórészt­­ nálati cikkek. A problémt legtömörebben úgy lehet­ fogalmazni, hogy ez az , amelynek nincs gazdája, emiatt senki sem törődik szaki fejlesztéssel. Egyes ezt a profilt már leadtál, már készülnek a leadási sott pedig meg nem vettél a gyakorlatban persze lenti, hogy senki sem érzi felelősnek a fejlesztésért, azzal törődnek, hogy az­­ idő termelési terveit telj. Reméljük, hogy ezen a hí a közeljövőben már segí­tet és segíteni is fognak. Végül szóljunk néhány kutatásról is. Az intézet­­ kapacitása a magyar g jelenlegi méreteihez már ...is*, ezt bizonyítja a nemzetközi ösz­­szehasonlítás, de a legtöbb más magyar iparággal való összeha­sonlítás is. A fejlesztés legfőbb akadálya jelenleg az, hogy az in­tézet mostani helyén tovább ter­jeszkedni már nem tud, s ez lé­nyegében megszabja az intézet létszámát is. Tulajdonképpen te­hát a létszám és egyes műszerek hiánya jelenti a legfőbb akadályt.­Reméljük, hogy a cikkünkben említett problémák megoldása nem várat soká magára, hiszen legtöbbjét pusztán jóakarattal már ma is meg lehetne oldani.

Next