Műszaki Élet, 1968. január-június (23. évfolyam, 1-13. szám)

1968-01-11 / 1. szám

AUTOMATA ELŐHÍVÓGÉPEK (Folytatás az 1. oldalról) nyit. A ritmusok közben nitro­gén gázt fúvatnak 2—3 mp-ig az oldattankok aljába. A fölfelé tö­rekvő gáz az oldatot erőteljesen mozgatja, és ezzel biztosítja a film felületén az oldat cserélő­dését. Minden oldattankhoz egy temperáló tank tartozik, amely­hez szivattyú szívja át az olda­tot. Az abban elhelyezett mele­gítő és hűtőcső a vezérlőberen­dezés irányításának megfelelően hűti, illetve fűti az oldatot. A fixires és a vizes tankokba a víz és a fixir mozgatására leve­­gőbefúvást alkalmaznak. A színes fordítós filmek igen kényesek, ezért a másodmegvi­­lágítás állandó vízcsere közben, víz alatt történik. A keretekre 35 mm-es normál filmből 20, illetve 36 felvételesből 12 te­kercs feszíthető fel, 6x9-es roll­­filmből pedig 6 tekercs. Ezenkí­vül 2x8-as és 16 mm-es mozi­film, és 18x24 cm képméretig síkfilm is hívható. Az olasz OMAC gyártmányai közül az SVT/A típusú keretes hívógépet mutatjuk be. A gép fekete-fehér­jének kidolgozásá­ra alkalmas. Tankjai ultratur­­bulenciás rendszerűek. A keverő­tankokban biztosítják az oldat­­temperálást. Az utántöltés és az oldatregenerálás automatikus. Az egész gép egy elektromos ellenőrző asztalról vezérelhető és ellenőrizhető. Oldatmozgatás­ra nitrogén és levegő befúvást alkalmaznak, amelynek befúvási ideje és időtartama szabályoz­ható. A szállítási idő ritmusa 60 mp, de a nyugalmi idő változ­tatható, és ezzel beállítható a szükséges hívási idő. A hívógép teljesítménye óránként 440 te­kercs fekete-fehér 35 mm-es, 1­60 cm-es film, tehát 8 óra alatt 3520 tekercs filmet lehet vele kidolgozni. A düsseldorfi Hostert-cég hí­vógépei alapvető rendszerükben nem térnek el az előzőekben is­mertetett típusoktól. A különb­ség az, hogy a filmeket nem fe­szítik keretre, hanem csak fel­függesztik egy megfelelően ki­alakított fémlécre. A Hostert automaták külön­böző anyagok kidolgozására ké­szülnek. A fekete-fehér film hí­vásához az SWN 1—5 jelzésű, 120—240—340—600 tekercs/óra kapacitású hívógépeket gyárt­ják. A gépek szállítási ritmus­ideje is különböző: 5—2,5—1,75 —1 perc. Az Agfa-Color filmek kidolgozására az ACN—3­, ACN 3 és az ACN—4 típusok hasz­nálhatók. Ferraria Color film­hez az FCN—3 és 35 típu­sok a megfelelőek. Rit­musidejük 2,5 perc, 24 C fok hő­mérsékleten. Teljesítményük 144 és 288 tekercs/óra. A cég Kodacolor és Ektachrom filmekhez is szállít kidolgozó gépeket. A Kodacolor filmekhez készült KCN—2, —2­, —3 és 6-os jelzésűek teljesítménye 60, 100, 150, 300 tekercs/óra 6, 6, 4, 2 perc ritmusidőkkel. Az Ekta­c­rom típusú filmhez az ECU—2 jelzésű, 3,12 perc ritmusidejű, 185 tekercs/óra teljesítményű gépet készítik. Mindezeken kívül még az úgy­nevezett Bicolor automatát is gyártják, amely két különböző típusú anyag, az Agfa és a Ko­dak filmek előhívására készül. Ennek típusjele: BIK—5 A 3, teljesítménye 2x96 tekercs/óra, 2,5 perc ritmusidővel. A készülékeket automatikus temperáló- és regenerálóberen­dezéssel látták el. Érdekességük, hogy a felcsipeszett filmekkel együtt megy végig a vállalási tasak is, ami az azonosítás, a szortírozás munkáját nagyon le­egyszerűsíti. Az SWN típusú gépet hazánk­ban is használják az Ofotért Vállalatnál. Az automata filmkidolgozó gé­pek a nehéz fizikai munkát megkönnyítik, a termelékenysé­get igen nagy mértékben növe­lik, s ami a legfőbb: az emberi munka hibalehetőségeit szinte teljes mértékben kiküszöbölik. Köteles lajos A drezdai Laborban színes fordítós filmhívógépének felépítési vázlata. 1 — előhívó, 2 — m­agnéziumszulfát fürdő, 3, 4 — vizes átadó tank, 5, 6 — második megvilágítás víz alatt, 7 — színhívó, 8 — vízfürdő, 9 — ezüst­­telenítő fürdő, 10 — fixírfürdő, 11 — stabilizátor, 12 — mésztelenítő fürdő, 13 — csepptelenítő, 14 — hívó­­regeneráló berendezés, 15 — hőmérsékletszabályozó, 16 — hőmérséklettemperáló és oldatkeringető berendezés, 17 — kapcsoló- és vezérlőszekrény, 18 — hőmérséklet regisztráló íróberendezés, 19 kapcsoló és vezérlő a másodmegvilágításhoz, 20­0 hajtómotor 2 .TI­­SZ­AKI ÉLET -­KOZ V­SEMI»WV Tudományos tájékoztatás A tudományos tájékoztatás területén dolgozó szakemberek régi kívánsága egy olyan társaság megalakítása, amely a tájékoztatás elméletével és gyakorlati kérdé­sével foglalkozik, s a szakemberek között elősegíti a tapasztalatok cseréjét mind hazai, mind nemzetközi téren. Minthogy előkészületek folynak egy ilyen társaság megalakítására, röviden néhány problémát kívánunk ismertetni annak érdekében, hogy felkeltsük azok érdeklődését is, akik más úton a társaság megalakításának előkészítéséről nem értesülnek. A társaságban jelentős csoportot alkotnának a szakfordítással és referálással foglalkozó szakemberek E szakterületen dolgozók számos olyan nehézséggel találkoznak munkájukban (ter­minológiai állásfoglalások hiánya, továbbképzés biztosítása stb.), melyeknek meg­oldása közös erővel könnyebben lehetséges. E csoport nem foglalkozna érdek­­védelemmel (mert az a szakszervezetek feladata), de munkájának természetesen hatása lehetne a közvetlen érdekekre is. A társaság egy másik jelentős csoportja a tájékoztatással foglalkozó intézményekből állna. Az intézmények részvétele lehetővé tenné, hogy e csoport azokkal a problé­mákkal foglalkozzék, mely az intézménynek — mint egy jelentős információs rendszernek — a létéből következik (szervezeti szolgáltatási kérdések, tematikai határok megvonása stb.). E csoport munkájában tehát azok vennének részt — főként vezetők —, akik a kapcsolatokkal, az intézményi rendszer problémáival stb. foglalkoznak. A harmadik csoportot a vállalati tájékoztatási szervek alkotnák. Ez a — számbelileg is jelentős — csoport azokat foglalná magába, akik a műszaki-gazdasági tájékoztatás vállalati szerveiben dolgoznak. Jelenleg még a vállalati tájékoztatási irodák — talán nem túlzás ezt állítani — hőskorszakukat élik. Az új gazdasági mechanizmus sok olyan követelményt állít fel, amelynek megoldása éppen a vállalati tájékoztatási irodák feladata lenne. Ehhez azonban a személyzetre, elhelyezésre és felszerelésre vonatkozó igényeket ki kell elégíteni. Ez a vállalatokon belül strukturális átrendezést követel meg, amit csak azok a vezetők vállalnak, akik maguk is meggyőződtek a tájékoztatási irodák hatékony működéséről. Hogy mind több helyen jöjjenek létre tájékoztatási irodák és a meglevők mind­inkább megerősödjenek, ez a csoport a vezetők széles körében kíván felvilágosító munkát végezni. E félévben indul az első tanfolyam a vállalati tájékoztatási irodák működéséről azok számára, akik ilyen irodákban dolgoznak, akiknek feladatuk ilyen irodákat létrehozni (vállalati információs rendszert szervezni), meglevőket irányítani, vagy azokkal együttműködni. Az elmúlt év végén készített felmérés szerint az MTESZ központi rendezvé­nyeit látogatók közül minden második személy érdeklődik a tájékoztatás iránt. Ez az érdeklődés arra kötelezi a szervezőket, hogy kérdezzék meg az érdeklődőket: milyen igényeik vannak egy olyan társaság iránt, amely a tudományos tájékoztatás­sal — közvetve vagy közvetlenül a foglalkozókat tömörítené. Lehetséges, hogy a közvéleménykutatás feltárja a felvázolt szerkezeti struktúra módosításának igé­nyeit is. PHILIP MIKLÓS A Magyar Meteorológiai Társaság ja­nuár 25-én tartja meg XL. rendes köz­­ö­sbeszámolók és jelentések ■r a „Steiner Lajos-emlék­­klap” átadására, valamint a birodalmi fényképpályá­­inak ismertetésére. ’A Bányászati és Kohászati Egyesület január 26-án tanulmányúttal egybekötött ankétot rendez Kecskemé­ten, a Zománcipari Művek gyáregysé­gében. Az ankéton a kecskeméti egység rekonstrukciójáról tart előadást Szabó Lajos főmérnök, majd Lövegjártó Zol­tán a gépesített öntöde technológiájáról beszél. A hazai érc- és ásványelőkészítő mű­vek technológiai és gépészeti problé­máiról tart előadást január 19-én az OMBKE klubdélutánján Kun Béla, a Mátrai Ércbánya főmérnöke. A vitaindító előadáshoz Fekete Sándor, Kovács Lász­ló és Trimmel István szól hozzá. A Gépipari Tudományos Egyesület, a Gépipari Technológiai Intézet és a Cas­­tolin Schweissmaterial A. G. (Lausanne) cég 7 budapesti és vidéki vállalatnál be­mutatót rendez a hegesztési eljárások technológiai és gazdasági előnyeiről. r­ v A műszaki hetek sorában, amelyet az MTESZ az érintett egyesületekkel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve rendez, ezúttal a csehszlovák ipar és tudomány mutatkozik be a Technika Házában. Mint ol­vasóink előtt ismeretes, a múlt esztendőben angol, francia és belga műszaki hét volt, s most örömmel üdvözöljük csehszlovák barátainkat. Kiváló cseh­szlovák szakemberek 58 előadást tartanak, és ezzel lényegében az ipar és a tudomány úgyszólván minden ágazatát képviselik. S hogy az érdeklődök né­hány újdonságot a gyakorlatban is láthassanak, kiállításon mutatják be a csehszlovák ipar legkorszerűbb termékeit, és műszaki filmbemutatókon is láthatóvá válnak az új eljárások, az új gyártmányok. Úgy hisszük, a műszaki hetek a gyakorlatban már kiállták a próbát, bebizonyosodott, hogy egy-egy ország ipari és tudományos fejlődé­sének ilyen koncentrált bemutatása alkalmas arra, hogy az érdeklődő ma­gyar szakemberek egyrészt átfogó képet kapjanak, másrészt közelebbi felvi­lágosításokat is nyerhessenek az őket legjobban érdeklő ágazatban elért fejlődésről. Reméljük, ezt az átfogó információt segítik mellékleteink is, amelyekben azokkal a témákkal igyekszünk foglalkozni, amelyekről a műszaki hét keretében egyébként is szó esik. Ebben a számunkban a cseh­szlovák ipar fejlődéséről adunk képet, bízva abban, hogy ez is előreviszi a két ország közötti ipari, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttmű­ködést. A csehszlovák ipar és tudomány hagyományait nálunk nem kell külön is­­ hangsúlyozni, hiszen kapcsolataink északi szomszédunkkal elevenek. A műszaki hét, az előadások, a kiállítás, a műszaki filmek, és nem utolsósor­ban lapunk melléklete bizonyára segíteni fogja a lehetőségek további ki­használását. Az MTESZ és a CSVTS kapcsolatai A baráti országokban tevékenykedő műszaki tudományos szervezetek közül legrégebben a Csehszlovákiában műkö­dő CSVTS-sel alakult ki kétoldalú együttműködés. Bár szervezeti felépíté­sünk eltér egymástól, az együttműködés zavartalan. Az együttműködés szokásos formáin kívül (konferenciákon való kölcsönös részvétel, egyéni előadások tartása, ta­­pasztalatcsere-utak stb.) egyéni vonást ad­nak a csehszlovák szervezet tevékenységé­nek a brno­ nemzetközi vásárok alkalmá­ból szervezett szimpozionok. Ezeket szűk tárgykörben, kis létszámmal szervezik az adott téma nemzetközi tekintélyű szakembereinek részvételével. Azok a magyar szakemberek, akiknek lehetősé­gük volt az évek folyamán ezeken a szimpozionokon részt venni, nagy elis­meréssel nyilatkoztak az ott tapasztal­takról. Az utóbbi években eredményesen ala­kult ki az együttműködés újabb formá­ja, az úgynevezett „határmenti együtt­működés”, ami az azonos szakmai terü­letek problémáinak közös megoldását cé­lozza. Ennek megnyilvánulási formái a közösen rendezett konferenciák, komp­lex munkabizottságok, előadók cseréje stb. Ilyen együttműködés alakult ki az MTESZ győri területi elnöksége és a CSVTS bratislavai területi szervezete, a veszprémi és soproni elnökség, valamint a Zilinában és Banska Bistricán műkö­dő csehszlovák szervezetek és az esz­tergomi Technika Háza, valamint a bra­tislavai Technika Háza között. Ugyan­csak együttműködik, bár egyelőre kisebb aktivitással, miskolci szervezetünk a kosicei szervezettel. A CSVTS 1968-ban is mintegy 40 kon­ferenciát rendez külföldiek részvételével, és mint már a múltban is, ezeknek a konferenciáknak nagy részét nem Prá­gában tartják, hanem az ország külön­böző ipari centrumaiban, vagy a témá­nak megfelelő más helyen. Így szakem­bereinknek módjukban áll ismereteket szerezni az ország különböző részein fo­lyó munkáról. Kürschák József matematikai tanulóverseny A Bolyai János Matematikai Társulat múlt év októberében rendezte meg az 1967. évi Kürschák József matematikai tanulóversenyt. Az egyidejűleg 16 vá­rosban megrendezett versenynek 672 résztvevője volt, s közülük 521-en ad­tak be dolgozatot. A versenybizottság a beérkezett dol­gozatok alapos mérlegelése után úgy döntött, hogy a díj első fokozatát nem adja ki, mert mindhárom feladat meg­oldását egy beadott dolgozat sem tar­talmazta. A bizottság a díj második fokozatát megosztva Babai Lászlónak, Mérő Lász­lónak és Szeredi Péternek ítélte, és őket 500—500 forinttal jutalmazta. Dicséretet kapott: Surányi László, Grósz Tamás és Kóczy László.

Next