Műszaki Élet, 1968. július-december (23. évfolyam, 14-26. szám)

1968-07-12 / 14. szám

EEC­ 33 ^1^-Közetiz Mtnv A MAE és a MÉTE együttműködése A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület 1968. június 21-én együttes el­nökségi ülést tartott, ahol a két egyesület közös m­un­­káját és az együttműködés to­vábbi feladatait vitatták meg. A két egyesület elnökségében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezető szakemberei foglaltak helyet. Amint az egyesületi főtitkárok beszá­molójából is kitűnt, a MÉTE és a MAE együttműködésének jelentős hagyomá­nyai vannak, különösen a kertészet, a bo­rászat, a tejipar, a baromfitenyésztés, a dohányipar és a söripar területén. A két tudományos egyesület fennállása óta igye­kezett a mezőgazdasági és az élelmiszer­­ipari szakembereket egymáshoz közelebb hozni, és a két minisztérium egyesítését megelőzően hosszú éveken keresztül az egyetlen fórum volt, ahol e két fontos népgazdasági ágazat szakemberei össze­találkoztak, gondolataik kicseréléséhez fórumot kaptak. A két minisztérium egyesítése még inkább megteremtette a feltételeit annak, hogy mind a mezőgaz­daságban, mind az élelmiszeriparban dol­gozó szakemberek a hivatali keretektől függetlenül együttműködjenek. Az együttműködést értékelve az együt­tes elnökségi ülés megállapította, hogy a két tudományos egyesület mind az agrár­­tudományok, mind az élelmiszeripari tu­dományok területén céltudatos témavá­lasztással igyekszik segíteni az egész élelmiszergazdaságot. Az elkövetkezen­dő időben a két tudományos egyesület együttműködését még az eddiginél is szo­rosabbá és célratörőbbé kell tenni. A hatékony együttműködés érdekében az éves munkaprogramok irányelveit kö­zösen fogják kialakítani. Javasolta az el­nökség mindkét egyesület társaságainak, szakosztályainak és vidéki szervezeteinek, hogy kiemelten foglalkozzanak a fehérje­­ellátás problémáival (a mezőgazdasági termeléstől a takarmányozástól a lakos­ság ellátásáig), az élelmiszeripari üzemek melléktermékeinek ipari, mezőgazdasági, takarmányozási hasznosításával; a mező­­gazdasági üzemek élelmiszeripari tevé­kenységével (termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok élelmiszertermelési tevé­kenységével kapcsolatos higiéniás és szab­ványelőírások, ipartörvény stb.); ipari és mezőgazdasági üzemek termelési együtt­működésével, valamint szabványosítási problémákkal olyan területeken, ahol a mezőgazdasági termékek minősítése szo­rosan összefügg az ipar átvételi, minőségi előírásaival. Javasolta, hogy a két egyesület társasá­gai és szakosztályai, valamint a megyei és területi szervezetek a közös munka kialakítása és hatékonyabbá tétele érde­kében rendezvényeiket mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben szervezzék. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek munkájának, problémáinak megismerése mindkét egyesület tagsága számára hasz­nos lehet a modern élelmiszeripar-gazdál­kodási szemlélet kialakításában és az egyesületi célok megvalósításában. A jövőben mindkét egyesület vezető szervei azokon az üléseken, amelyeken egymást érintő témákat vitatnak meg, képviseltetik magukat, továbbá évenként értékelik a közösen végzett munkát, és iránymutatást adnak a további feladatok megszabásához. GYÖRGY KÁROLY Útépítési bemutatót rendez a Közleke­déstudományi Egyesület kaposvári közúti szakcsoportja, a közúti szakosztály, az organizációs, technológiai és építésgépe­sítési szakosztály, valamint a Közlekedési Építő Tröszt közös szervezésében július 16-án. A Kaposvári Közúti Építő Válla­lat táskái bekötőút építkezésénél bemu­tatják a cementstabilizáció gépesített technológiáját és a stabilizált útalapra fektetett kavicsaszfalt burkolat készíté­sét. A munkahelyi ismertetést Vígh Sán­dor termelési osztályvezető tartja. Vegyszeres gyomirtási bemutatót ren­dezett a Magyar Agrártudományi Egye­sület Növényvédelmi Társasága július 15-én a Növényvédelmi Kutató Intézet kísérleti telep­én (Nagykovácsi, Julianna­ Major). A bemutatón valamennyi szántó­földi és több kertészeti kultúra vegysze­res gyomirtásának legújabb eredményeit ismertették. 2 MŰSZAKI ÉLET Az MTESZ Csongrád megyei Szervezete A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megalakulása után elsőnek Szegeden bontakozott ki az egyesületi élet, s 1949-ben megalakult az MTESZ első területi szervezete. A szervezet az elmúlt 19 év alatt főként saját erőire támaszkodva sok kezdeményezésről és alkotókészségről tett tanúbizonysá­got, gazdag és sokrétű társadalmi életet alakított ki. Az elnökség amellett, hogy területi adottságainak figyelembevételével tag­­egyesületi csoportjai munkáját koordinálja, olyan rendezvények szervezését he­lyezi munkájának tengelyébe, amelyek több szakma területén is igényt tarthatnak érdeklődésre. Ezek közül elsősorban említésre méltó a műanyagokról rendezett kollokviumsorozat, amelynek során a kutatók és a gyakorlati szakemberek közös vitafórumon találkoztak egymással. A szervezet rendszeresen foglalkozik műszaki nagyjaink hagyományának ápo­lásával. E tevékenysége során kapott szobrot Szegeden Vedres István, emléktáblá­val jelölték meg a Csonka-fivérek szegedi szülőházát, megemlékeztek Pávai­ Vájna teremről, koszorúzási ünnepséget és emlékkiállítást rendeztek Vásárhelyi Pál ha­lálának 120. évfordulóján, emléktáblát helyeztek el Feketeházy Jánosnak, a szegedi közúti híd tervezőjének, emléktábla örökíti meg Hild József szegedi ter­vezésű házát, megemlékeztek Sch­ulek Frigyesről, Kiss Ferencről, a „szegedi erdők atyjáról”, s a napokban rendeznek emlékü­nnepséget a szegedi Nemzeti Pantheon­­ban a legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd születésének 120. évfordulóján. A műszaki hónap A műszaki propaganda, a műszaki fejlesztés széles körű programjával a „mű­szaki hónap” rendezvénysorozat keretében 1901 óta foglalkoznak rendszeresen. Az­zal, hogy az idén 100 rendezvényen a Csongrád megyében megtalálható szinte min­den szakma képviseltette magát a műszaki hónap programjában, a szervezet ismét bebizonyította, hogy odaadó és lelkes munkájával jelentősen kiveszi részét a prob­lémák felvetéséből, de a lehetőségekhez mérten azok megoldásában is segítséget nyújt. Az elnökség mellett működő külügyi bizottság folyamatos, jó munkát végez a jugoszláv szakemberekkel való kapcsolat tartásában. A szakmailag jól megala­pozott éves programok mind a DIT (Drustvo Inzenjera i Teklinicara), mind az MTESZ tagjai számára igen hasznosak. Munkabizottságok Az állandó bizottságok sorából elsőként az oktatási bizottságot emeljük ki, amely a tagegyesületi csoportok szakmai kívánságait meghallgatva, velük együtt­működve több értékes tanfolyamot szervezett alap-, közép- és vezető káderek számára. Az elnökség munkáját további öt állandó bizottság segíti. A munkabizottságok tevékenysége viszont az előbbi évekhez képest jelentősen visszaesett, bár fel tudnak mutatni napjainkban is olyan jól megalapozott mun­kákat, mint amilyen pl. Szeged köz- és díszvilágítása, vagy földgázhasznosítás Csongrád megyében, a demográfiai kérdésekkel foglalkozó tanulmányok. Ennek ellenére általános az a tapasztalat, hogy e munkaterület iránt az előbbi években jóval nagyobb volt az érdeklődés. 19­95-ben pl. négy központi és 40 tagegyesült« munkabizottság működött. A munkabizottsági zárójelentések elkészítésében a KTE Csongrád megyei csoportja élen jár, évente 15—20 témát dolgoznak fel. Az egyesületi munka A Csongrád megyei szervezet területén 21 tagegyesületi csoport működik, s ezek a megyében található szakmákat csaknem mind magukban foglalják. A 21 közül 5 természettudományi, 16 pedig műszaki jellegű egyesületi csoport. Főként a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a Közleke­déstudományi Egyesület, a Magyar Élelmiszeripari­­tudományos Egyesület, a Ma­gyarhoni Földtani Társulat, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, valamint Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület csoportjai fejtettek ki az elmúlt évek során kiemelkedő munkát. A szervezet elnökségének határozatai foglalkoznak újabb tagegyesületi csopor­tok létrehozásával, nevezetesen ez év őszére tervbe vették a Magyar Iparjogvé­delmi Tudományos Egyesület helyi csoportjának megalakítását, majd 1969-ben a Híradástechnikai Tudományos Egyesület helyi szervezetének létrehívását. Jelenlegi ideiglenes helyiségünk, ahová a szervezet ez év januárjában költözött, tárgyi ellátottságunk a kívánttól eléggé elmaradt, és sokszor a társadalmi munkán alapuló tevékenység gátló tényezőjévé válik. Ugyanakkor biztató és reális alapon nyugvó elképzelések alakultak ki a Szegedi Technika Háza megvalósításáról. A jelenlegi taglétszám 4000, s átlagban a rendezvények látogatottsága 40—50 főre tehető. A tagok aktivitását jellemzi az összes résztvevők számának és a tagok szá­mának hányadosa, mely 2,5, teh­át papírforma szerint minden tag évente két és félszer vesz részt a rendezvények valamelyikén. A szervezet életében mutatkozó nehézségekkel és felmerülő problémákkal az elnökség és a titkárság eredményesen megküzd, és bizonyosak vagyunk abban, hogy a szakemberek egyre több tudományos ismeretet sajátítanak el, és azokat jól és célszerűen alkalmazzák gyakorlatukban. ^ BÁTY­­I JENŐ A VII közgazdász vándorgyűlés Az MTESZ Központi Ipargazdasági Bi­zottsága, a Magyar Közgazdasági Társa­ság, valamint a TIT Közgazdasági Vá­lasztmánya és helyi szervei július 4. és 6. között Veszprémben rendezték meg a VII. közgazdász vándorgyűlést, amely a gaz­dasági irányítás — vállalati nyereség té­mával foglalkozott. Dr. Vajda Imre, az MTA levelező tagja, elnöki üdvözlő sza­vai után Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára tartott előadást. A vándorgyűlés előadásai három szek­cióban zajlottak le, közel 800 szakember részvételével. Július 6-án közgazdasági könyvkiállítás is nyílt, amelyen a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Kossuth Könyv­kiadó legújabb közgazdasági témájú könyveit állította ki. V. Ipari elektronikus mérés és szabályozás szimpozion A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület ip­ari elektronikus berendezések szakosztálya Balatonszép­­lakon rendezi meg V. ipari elektronikus mérés és szabályozás szimpozionját szep­tember 3 és 5 között. Az egyesület 1964 óta évenként rendez szimpoziont e tárgykörben. Célja, hogy az ipari folyama­tok mérésére vagy sza­bályozására alkalmazott elektronikus műszerek fejlesztésével, gyártásával vagy felhasználásával foglalkozó mérnökök részére alkalmat adjon e tudományág fejlődésének megismerésére, a tudomá­nyos eredmények publikálására és a sze­mélyes szakmai kapcsolatok kialakításá­ra. A szimpoziont a balatonszéplaki NIM- üdülőben rendezik. Az előadásokkal egy­idejűleg az üdülő előcsarnokában kiállí­tás is lesz, elsősorban az előadások anya­gában szereplő műszerek bemutatására. IPARI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA SZEGEDEN Az idei Szegedi Ipari Vásár és Kiállí­tás ideje alatt, július 24—26 között az MTESZ Csongrád megyei Szervezete és Szeged Városi Tanács Idegenforgalmi Hivatala, mint a vásár rendezője közösen rendezi meg az I. ipari tudományos kon­ferenciát. A konferencia homlokterébe a műszaki fejlesztés és intenzifikálás té­makörét állították azzal a megfontolás­sal, hogy a jelenlegi ötéves népgazdasági terv egyik legfontosabb célja az intenzív termelési szakaszra való áttérés. A rendezvény gazdaságpolitikai és tár­sadalmi céljai híven szolgálják a 3. öt­éves terv irányzatait, ugyanis szakmai tömegszervezeteink egyik legnagyobb fel­adata napjainkban, hogy a műszaki fej­lesztésben rejlő óriási lehetőségeket mi­nél eredményesebben hasznosítsák a ter­melés, a népgazdaság javára. A rendezvény e témát Szeged 3 bázis­iparának, az élelmiszer-, fa- és textilipar szakembereinek részvételével három ülésszakon tárgyalja meg. Az élelmiszer­­ipar szakreferátuma után 12 korreferá­tum foglalkozik olyan szakkérdésekkel, mint húsipari üzemek rekonstrukciója, gyártás- és gyártmányfejlesztés, az in­tenzifikálás és a minőség, csomagolás­­technikai kérdések stb. A faipari szakre­ferátumot, amit dr. Szabó D­énes egyete­mi tanár tart, 8 korreferátum egészíti ki, szerteágazóan tárgyalva a bútoripar fej­lesztési programját. A textilipari szakre­ferátum szintén 8 korreferátummal egé­szül ki, egy-egy speciális területről vett előadásokkal, mint pl. a műszaki fejlesz­­tés kérdései a Pamuttextilművekben, a gyártás intenzitása és a minőség össze­függései, az ip­arág rekonstrukciós kér­dései. A konferencia megnyitó előadását Si­mon Miklós, a Gazdaságkutató Intézet munkatársa tartja, aki részletesen foglal­kozik a tárgykör alapelemeivel és a jövő feladataival. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi fokán az egész ipari termelés áttér az intenzív szakaszra, amikor a munkaerő és a ter­melési eszközök hatékonyabb felhaszná­lására van szükség. A gazdaságirányítás reformja során hozott intézkedések az intenzívebb műszaki fejlesztést hatható­san segítik. Ugyanakkor a fejlesztési el­határozások legnagyobb része vállalati hatáskörbe kerül Ennek segítésére az MTESZ és tagegyesületi csoportjai társa­dalmi és szakmai vitafórumokat biztosí­tanak. Az ipari tudományos konferencia a fenti elhatározások és célok hathatós megsegítését kívánja szolgálni, s a kon­ferencia eredményeinek és tanulságainak levonása után a jövőben is, a Szegedi Ip­ari Vásár és Kiállítás programjához rendelve, hasonló tárgykörű nagyrendez­vényt kívánnak tartani. A konferencia szakmai programjához kulturális és társadalmi rendezvények is járulnak, így a többi között a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás megtekintése a Szegedi Ünnepi Játékok egyik előadásán való részvétel stb. IX. biokémiai vándorgyűlés A Magyar Kémikusok Egyesületének biokémiai szakosztálya Veszprémben rendezi meg IX. biokémiai vándorgyű­lését augusztus 15. és 17. között. A ván­dorgyűlésen négy összefoglaló referátum és 58 előadás hangzik el. összefoglaló referátumot tart Salánki János „Az idegrendszer aktív kémiai anyagai gerinctelen állatokon”; Rosdy Béla „Beszámoló a müncheni biokémiai analitikai kongresszusról”; Baumann Miklós ,,Izomfehérjék reakcióinak fizi­kai kémiája” és Tyihák Ernő „Növényi eredetű daganatellenes anyagok kutatá­sának újabb irányai” címmel. Az előadások témái: az idegrendszer biokémiája; enzimek kémiája; fehérjék; mikrobiológiai biokémia; a véralvadás biokémiája; növénybiokémia; antikarci­­nogén anyagok; biokémiai metodika. A tudományos programmal párhuza­mosan — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — műszerkiállítást és anké­tet is szerveznek. A kiállítás helye a Veszprémi Vegyipari Egyetem előcsar­noka. A résztvevők július 20-ig jelentkezhet­nek az egyesület titkárságán. Részvételi díj 490,5 Ft, amelynek ellenértékeként a rendezvényen való részvételen kívül az egyetem diákszállásán elszállásolást, a menzán pedig étkezést biztosítanak.

Next