Műszaki Élet, 1968. július-december (23. évfolyam, 14-26. szám)
1968-07-12 / 14. szám
EEC 33 ^1^-Közetiz Mtnv A MAE és a MÉTE együttműködése A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület 1968. június 21-én együttes elnökségi ülést tartott, ahol a két egyesület közös munkáját és az együttműködés további feladatait vitatták meg. A két egyesület elnökségében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezető szakemberei foglaltak helyet. Amint az egyesületi főtitkárok beszámolójából is kitűnt, a MÉTE és a MAE együttműködésének jelentős hagyományai vannak, különösen a kertészet, a borászat, a tejipar, a baromfitenyésztés, a dohányipar és a söripar területén. A két tudományos egyesület fennállása óta igyekezett a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szakembereket egymáshoz közelebb hozni, és a két minisztérium egyesítését megelőzően hosszú éveken keresztül az egyetlen fórum volt, ahol e két fontos népgazdasági ágazat szakemberei összetalálkoztak, gondolataik kicseréléséhez fórumot kaptak. A két minisztérium egyesítése még inkább megteremtette a feltételeit annak, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban dolgozó szakemberek a hivatali keretektől függetlenül együttműködjenek. Az együttműködést értékelve az együttes elnökségi ülés megállapította, hogy a két tudományos egyesület mind az agrártudományok, mind az élelmiszeripari tudományok területén céltudatos témaválasztással igyekszik segíteni az egész élelmiszergazdaságot. Az elkövetkezendő időben a két tudományos egyesület együttműködését még az eddiginél is szorosabbá és célratörőbbé kell tenni. A hatékony együttműködés érdekében az éves munkaprogramok irányelveit közösen fogják kialakítani. Javasolta az elnökség mindkét egyesület társaságainak, szakosztályainak és vidéki szervezeteinek, hogy kiemelten foglalkozzanak a fehérjeellátás problémáival (a mezőgazdasági termeléstől a takarmányozástól a lakosság ellátásáig), az élelmiszeripari üzemek melléktermékeinek ipari, mezőgazdasági, takarmányozási hasznosításával; a mezőgazdasági üzemek élelmiszeripari tevékenységével (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok élelmiszertermelési tevékenységével kapcsolatos higiéniás és szabványelőírások, ipartörvény stb.); ipari és mezőgazdasági üzemek termelési együttműködésével, valamint szabványosítási problémákkal olyan területeken, ahol a mezőgazdasági termékek minősítése szorosan összefügg az ipar átvételi, minőségi előírásaival. Javasolta, hogy a két egyesület társaságai és szakosztályai, valamint a megyei és területi szervezetek a közös munka kialakítása és hatékonyabbá tétele érdekében rendezvényeiket mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben szervezzék. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek munkájának, problémáinak megismerése mindkét egyesület tagsága számára hasznos lehet a modern élelmiszeripar-gazdálkodási szemlélet kialakításában és az egyesületi célok megvalósításában. A jövőben mindkét egyesület vezető szervei azokon az üléseken, amelyeken egymást érintő témákat vitatnak meg, képviseltetik magukat, továbbá évenként értékelik a közösen végzett munkát, és iránymutatást adnak a további feladatok megszabásához. GYÖRGY KÁROLY Útépítési bemutatót rendez a Közlekedéstudományi Egyesület kaposvári közúti szakcsoportja, a közúti szakosztály, az organizációs, technológiai és építésgépesítési szakosztály, valamint a Közlekedési Építő Tröszt közös szervezésében július 16-án. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat táskái bekötőút építkezésénél bemutatják a cementstabilizáció gépesített technológiáját és a stabilizált útalapra fektetett kavicsaszfalt burkolat készítését. A munkahelyi ismertetést Vígh Sándor termelési osztályvezető tartja. Vegyszeres gyomirtási bemutatót rendezett a Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társasága július 15-én a Növényvédelmi Kutató Intézet kísérleti telepén (Nagykovácsi, Julianna Major). A bemutatón valamennyi szántóföldi és több kertészeti kultúra vegyszeres gyomirtásának legújabb eredményeit ismertették. 2 MŰSZAKI ÉLET Az MTESZ Csongrád megyei Szervezete A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megalakulása után elsőnek Szegeden bontakozott ki az egyesületi élet, s 1949-ben megalakult az MTESZ első területi szervezete. A szervezet az elmúlt 19 év alatt főként saját erőire támaszkodva sok kezdeményezésről és alkotókészségről tett tanúbizonyságot, gazdag és sokrétű társadalmi életet alakított ki. Az elnökség amellett, hogy területi adottságainak figyelembevételével tagegyesületi csoportjai munkáját koordinálja, olyan rendezvények szervezését helyezi munkájának tengelyébe, amelyek több szakma területén is igényt tarthatnak érdeklődésre. Ezek közül elsősorban említésre méltó a műanyagokról rendezett kollokviumsorozat, amelynek során a kutatók és a gyakorlati szakemberek közös vitafórumon találkoztak egymással. A szervezet rendszeresen foglalkozik műszaki nagyjaink hagyományának ápolásával. E tevékenysége során kapott szobrot Szegeden Vedres István, emléktáblával jelölték meg a Csonka-fivérek szegedi szülőházát, megemlékeztek Pávai Vájna teremről, koszorúzási ünnepséget és emlékkiállítást rendeztek Vásárhelyi Pál halálának 120. évfordulóján, emléktáblát helyeztek el Feketeházy Jánosnak, a szegedi közúti híd tervezőjének, emléktábla örökíti meg Hild József szegedi tervezésű házát, megemlékeztek Schulek Frigyesről, Kiss Ferencről, a „szegedi erdők atyjáról”, s a napokban rendeznek emlékünnepséget a szegedi Nemzeti Pantheonban a legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd születésének 120. évfordulóján. A műszaki hónap A műszaki propaganda, a műszaki fejlesztés széles körű programjával a „műszaki hónap” rendezvénysorozat keretében 1901 óta foglalkoznak rendszeresen. Azzal, hogy az idén 100 rendezvényen a Csongrád megyében megtalálható szinte minden szakma képviseltette magát a műszaki hónap programjában, a szervezet ismét bebizonyította, hogy odaadó és lelkes munkájával jelentősen kiveszi részét a problémák felvetéséből, de a lehetőségekhez mérten azok megoldásában is segítséget nyújt. Az elnökség mellett működő külügyi bizottság folyamatos, jó munkát végez a jugoszláv szakemberekkel való kapcsolat tartásában. A szakmailag jól megalapozott éves programok mind a DIT (Drustvo Inzenjera i Teklinicara), mind az MTESZ tagjai számára igen hasznosak. Munkabizottságok Az állandó bizottságok sorából elsőként az oktatási bizottságot emeljük ki, amely a tagegyesületi csoportok szakmai kívánságait meghallgatva, velük együttműködve több értékes tanfolyamot szervezett alap-, közép- és vezető káderek számára. Az elnökség munkáját további öt állandó bizottság segíti. A munkabizottságok tevékenysége viszont az előbbi évekhez képest jelentősen visszaesett, bár fel tudnak mutatni napjainkban is olyan jól megalapozott munkákat, mint amilyen pl. Szeged köz- és díszvilágítása, vagy földgázhasznosítás Csongrád megyében, a demográfiai kérdésekkel foglalkozó tanulmányok. Ennek ellenére általános az a tapasztalat, hogy e munkaterület iránt az előbbi években jóval nagyobb volt az érdeklődés. 1995-ben pl. négy központi és 40 tagegyesült« munkabizottság működött. A munkabizottsági zárójelentések elkészítésében a KTE Csongrád megyei csoportja élen jár, évente 15—20 témát dolgoznak fel. Az egyesületi munka A Csongrád megyei szervezet területén 21 tagegyesületi csoport működik, s ezek a megyében található szakmákat csaknem mind magukban foglalják. A 21 közül 5 természettudományi, 16 pedig műszaki jellegű egyesületi csoport. Főként a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Élelmiszeriparitudományos Egyesület, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, valamint Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület csoportjai fejtettek ki az elmúlt évek során kiemelkedő munkát. A szervezet elnökségének határozatai foglalkoznak újabb tagegyesületi csoportok létrehozásával, nevezetesen ez év őszére tervbe vették a Magyar Iparjogvédelmi Tudományos Egyesület helyi csoportjának megalakítását, majd 1969-ben a Híradástechnikai Tudományos Egyesület helyi szervezetének létrehívását. Jelenlegi ideiglenes helyiségünk, ahová a szervezet ez év januárjában költözött, tárgyi ellátottságunk a kívánttól eléggé elmaradt, és sokszor a társadalmi munkán alapuló tevékenység gátló tényezőjévé válik. Ugyanakkor biztató és reális alapon nyugvó elképzelések alakultak ki a Szegedi Technika Háza megvalósításáról. A jelenlegi taglétszám 4000, s átlagban a rendezvények látogatottsága 40—50 főre tehető. A tagok aktivitását jellemzi az összes résztvevők számának és a tagok számának hányadosa, mely 2,5, tehát papírforma szerint minden tag évente két és félszer vesz részt a rendezvények valamelyikén. A szervezet életében mutatkozó nehézségekkel és felmerülő problémákkal az elnökség és a titkárság eredményesen megküzd, és bizonyosak vagyunk abban, hogy a szakemberek egyre több tudományos ismeretet sajátítanak el, és azokat jól és célszerűen alkalmazzák gyakorlatukban. ^ BÁTYI JENŐ A VII közgazdász vándorgyűlés Az MTESZ Központi Ipargazdasági Bizottsága, a Magyar Közgazdasági Társaság, valamint a TIT Közgazdasági Választmánya és helyi szervei július 4. és 6. között Veszprémben rendezték meg a VII. közgazdász vándorgyűlést, amely a gazdasági irányítás — vállalati nyereség témával foglalkozott. Dr. Vajda Imre, az MTA levelező tagja, elnöki üdvözlő szavai után Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára tartott előadást. A vándorgyűlés előadásai három szekcióban zajlottak le, közel 800 szakember részvételével. Július 6-án közgazdasági könyvkiállítás is nyílt, amelyen a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Kossuth Könyvkiadó legújabb közgazdasági témájú könyveit állította ki. V. Ipari elektronikus mérés és szabályozás szimpozion A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület ipari elektronikus berendezések szakosztálya Balatonszéplakon rendezi meg V. ipari elektronikus mérés és szabályozás szimpozionját szeptember 3 és 5 között. Az egyesület 1964 óta évenként rendez szimpoziont e tárgykörben. Célja, hogy az ipari folyamatok mérésére vagy szabályozására alkalmazott elektronikus műszerek fejlesztésével, gyártásával vagy felhasználásával foglalkozó mérnökök részére alkalmat adjon e tudományág fejlődésének megismerésére, a tudományos eredmények publikálására és a személyes szakmai kapcsolatok kialakítására. A szimpoziont a balatonszéplaki NIM- üdülőben rendezik. Az előadásokkal egyidejűleg az üdülő előcsarnokában kiállítás is lesz, elsősorban az előadások anyagában szereplő műszerek bemutatására. IPARI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA SZEGEDEN Az idei Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás ideje alatt, július 24—26 között az MTESZ Csongrád megyei Szervezete és Szeged Városi Tanács Idegenforgalmi Hivatala, mint a vásár rendezője közösen rendezi meg az I. ipari tudományos konferenciát. A konferencia homlokterébe a műszaki fejlesztés és intenzifikálás témakörét állították azzal a megfontolással, hogy a jelenlegi ötéves népgazdasági terv egyik legfontosabb célja az intenzív termelési szakaszra való áttérés. A rendezvény gazdaságpolitikai és társadalmi céljai híven szolgálják a 3. ötéves terv irányzatait, ugyanis szakmai tömegszervezeteink egyik legnagyobb feladata napjainkban, hogy a műszaki fejlesztésben rejlő óriási lehetőségeket minél eredményesebben hasznosítsák a termelés, a népgazdaság javára. A rendezvény e témát Szeged 3 bázisiparának, az élelmiszer-, fa- és textilipar szakembereinek részvételével három ülésszakon tárgyalja meg. Az élelmiszeripar szakreferátuma után 12 korreferátum foglalkozik olyan szakkérdésekkel, mint húsipari üzemek rekonstrukciója, gyártás- és gyártmányfejlesztés, az intenzifikálás és a minőség, csomagolástechnikai kérdések stb. A faipari szakreferátumot, amit dr. Szabó Dénes egyetemi tanár tart, 8 korreferátum egészíti ki, szerteágazóan tárgyalva a bútoripar fejlesztési programját. A textilipari szakreferátum szintén 8 korreferátummal egészül ki, egy-egy speciális területről vett előadásokkal, mint pl. a műszaki fejlesztés kérdései a Pamuttextilművekben, a gyártás intenzitása és a minőség összefüggései, az iparág rekonstrukciós kérdései. A konferencia megnyitó előadását Simon Miklós, a Gazdaságkutató Intézet munkatársa tartja, aki részletesen foglalkozik a tárgykör alapelemeivel és a jövő feladataival. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi fokán az egész ipari termelés áttér az intenzív szakaszra, amikor a munkaerő és a termelési eszközök hatékonyabb felhasználására van szükség. A gazdaságirányítás reformja során hozott intézkedések az intenzívebb műszaki fejlesztést hathatósan segítik. Ugyanakkor a fejlesztési elhatározások legnagyobb része vállalati hatáskörbe kerül Ennek segítésére az MTESZ és tagegyesületi csoportjai társadalmi és szakmai vitafórumokat biztosítanak. Az ipari tudományos konferencia a fenti elhatározások és célok hathatós megsegítését kívánja szolgálni, s a konferencia eredményeinek és tanulságainak levonása után a jövőben is, a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás programjához rendelve, hasonló tárgykörű nagyrendezvényt kívánnak tartani. A konferencia szakmai programjához kulturális és társadalmi rendezvények is járulnak, így a többi között a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás megtekintése a Szegedi Ünnepi Játékok egyik előadásán való részvétel stb. IX. biokémiai vándorgyűlés A Magyar Kémikusok Egyesületének biokémiai szakosztálya Veszprémben rendezi meg IX. biokémiai vándorgyűlését augusztus 15. és 17. között. A vándorgyűlésen négy összefoglaló referátum és 58 előadás hangzik el. összefoglaló referátumot tart Salánki János „Az idegrendszer aktív kémiai anyagai gerinctelen állatokon”; Rosdy Béla „Beszámoló a müncheni biokémiai analitikai kongresszusról”; Baumann Miklós ,,Izomfehérjék reakcióinak fizikai kémiája” és Tyihák Ernő „Növényi eredetű daganatellenes anyagok kutatásának újabb irányai” címmel. Az előadások témái: az idegrendszer biokémiája; enzimek kémiája; fehérjék; mikrobiológiai biokémia; a véralvadás biokémiája; növénybiokémia; antikarcinogén anyagok; biokémiai metodika. A tudományos programmal párhuzamosan — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — műszerkiállítást és ankétet is szerveznek. A kiállítás helye a Veszprémi Vegyipari Egyetem előcsarnoka. A résztvevők július 20-ig jelentkezhetnek az egyesület titkárságán. Részvételi díj 490,5 Ft, amelynek ellenértékeként a rendezvényen való részvételen kívül az egyetem diákszállásán elszállásolást, a menzán pedig étkezést biztosítanak.