Műszaki Élet, 1968. július-december (23. évfolyam, 14-26. szám)

1968-10-18 / 21. szám

“íz .: I. TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA: 2.59 FT . 1968. OKTÓBER 18. A szerszámgépgyártás problémái — A beruházási piac és az építőipar — Kutatók, tervezők, technológusok — A műszaki kutatás etikai problémái — A gazdasági szabályozók hatása az exportra — Műszaki Könyvnapok Mellékleteink: A magyar szerszámgépipar Nyomdaiparunk távlati fejlesztése (OMFB koncepció) A „confitott” fotóberendezés századmásodperc pontossággal követi a fotók helyzetét SPORT ÉS TECHNIKA A sport úgy él a köztudatban, mint olyan tevékenység, amely­ben az ember saját fizikumával, testi erejével és ügyességével küzdi le a nehézségeket. Nos, ez távolról sincs így. Messze van­nak már azok az idők, amikor a mezítelen görög atléták az olimpiai porondon képességü­ket bemutatták. A technika, amely mai életünk minden megnyilatkozását át- meg át­szőtte, a sportot sem hagyta érintetlenül. A rúdugró teljesítménye, aki holnap Mexikóban a magasba lendíti testét, nem mérhető ösz­­sze 1956. évi elődjével, mert időközben az eszköz megválto­zott. A 100 méteres gyorsfutó eredménye nem hasonlítható össze Owensnek, az 1936-os ber­lini olimpián futott idejével, mert másfajta pályán fut, és más eszközzel mérik az időt. Jean-Claude Killy 1968-ban egé­szen más sível fut, mint Tony Sailer 1956-ban. Egyik-másik sportágban, mint a motorsport, vagy a vitorlá­zás, a technika szerepe nyilván­való. Már a sínél et távolról sem ilyen magától értedődő, és senki sem gondolta volna ez­­­­előtt tizenkét évvel, hogy a ver­senysí forradalmi átalakulás előtt áll, amely a klasszikus fa­anyag teljes mellőzéséhez ve­zet. Helyesebben: nem a teljes kiküszöböléséhez, mert az új sí magja rétegezett fa. Erre simul rá egy torziós hüvely, több ré­teg poliészterrel impregnált üvegszövetből. Az oldalakon vé­dőlakk, a csúcsán celluloid. A felső részén egy réteg fenolit, rajta fekete máz, s végül védőlakk. A talp polietilén, a sarkokon rejtett fémbetétek­kel. A sí végleges kialakulását az „üzemi” viselkedés minden egyes tényezőjét külön-külön vizsgáló, gondos kutatások előz­ték meg, elemezve az ívelés, a szélességi arányok, a hajlékony­ság, a torziós merevség és a csillapodás hatását. Futás A sífutó eredményét befolyá­solhatja a síléc anyaga és fel­építése, de aki „gyalog” fut, azon igazán nem segít semmi­féle technika, annak nincs más eszköze, mint a saját lába. Gon­dolnánk. De ez sincs így. A fu­tó pályán fut, és a pálya felü­lete és anyaga egyáltalán nem közömbös az ered­mény szempont­jából. Mexikóban az olimpiai stadion futópályáját tar­tan borítja, amely a szakemberek véleménye szerint 1 másodperc előnyt biztosít 800 méteren, 3 másodpercet 1500 méteren, és vagy 15 másodpercet 5000 méteren. A tartan mű­gyanta anyagát szőnyeg módjára terítik rá az épí­tett alapozásra. Vastagsága a cél­tól függően vál­tozik, atlétikai pá­lyán körülbelül 1 cm. Első ízben a „3 M” amerikai vegyészeti gyár egyik igazgató­ja alkalmazta nem az emberek, hanem a lovak számára. Az il­lető szenvedélyes híve a lóver­senynek, és az ügetőpálya haj­tóinak a gondján akart segíteni, akik panaszkodtak, hogy a pá­lya állapota napról-napra vál­tozik, és ez meghamisítja az eredményeket. A tartan poliuretán alapú műanyag, amelyet két kompo­nensből és töltőanyagból nor­mál hőmérsékleten állítanak elő. A vegyi reakció körülbelül húsz perc alatt megy végbe, miközben a hosszú molekula­láncok térhálós szerkezetet ala­kítanak, nagy szilárdságot adva ezzel az anyagnak. Hőmérsék­let-állósága igen kedvező. —35 és +50 C° közötti tarto­mányban használható, de még 120 fokon is csak enyhén lá­gyul. Használhatósága függet­len az időjárástól, esőben sem kell mást tenni, csak lesöpörni róla a vizet. (Folytatása a 8. oldalon) Síverseny? Nem, „üzemi” kísérlet az újfajta fel­építésű síléc viselkedésének tanulmányozására Az atléta nemcsak a pályán, ha­­nem a laboratóriumban is edz: műszeres méréssel ellenőrzik az erőkifejtés és az oxigénfelh­aszná­­lás összefüggését A szerszámgépipar fejlesztési problémái Az ipari fejlődésben a szer­számgépipar fejlődési rátája világszerte nagyobb az átlagnál­, és — országonként változóan — 5—12% között van. Ezt az üte­met fenntartani és fokozni csak­is a tudománynak az iparral és a kereskedelemmel való legszo­rosabb együttműködésével lehet. Távlatokban csakis azok a vál­lalatok állják a versenyt, ame­lyek a fejlesztést és a marketin­get helyesen koordinálják. Merre la­t a fejlődés? Az általános fejlődés ma a spe­cializálódás és a különböző szintű és minőségű szerszámgépipari egyesülések irányába mutat. Az egyik fejlett nyugat-európai or­szág szerszámgépiparában pél­dául hat szerszámgépipari egye­sülés a teljes termelésnek 60%-át adja. A specializáció pedig olyan­­fokot ért el egyes területeken, hogy célgépek, gépsorok esetében a gyártó főleg csak részegységek szerelését végzi. A részegysége­ket egy-egy cég gyártja gazda­ságosan, igen jó minőségben. Ezzel a módszerrel elérték, hogy egy gépsor leszállítása a­z A VI. szer­számgépgyártási kong­resszus alkalmából, rendeléstől számítva, egy éven belül megtörténhet. Általános statisztikai adat, hogy a gyártott szerszámgépe­ken belül a forgácsoló és for­gácsmentes alakítást végző gé­pek aránya 7:3 körül van. A forgácsmentes alakító szerszám­gépek számaránya növekedő tendenciát mutat. A szerszámgépek fejlesztésé­vel kapcsolatosan alapvető kö­vetelmény, hogy minden meg­munkálási feladathoz gépet tud­jon a gyártó szállítani, amely a felhasználó és a gépet gyártó érdekeit egyaránt kielégíti és biztosítja mindkét terület szá­mára a legnagyobb hasznot, il­letőleg az optimális gazdaságos­ságot. A optimális gazdaságosságra való törekvés következménye­ként átalakul a hagyományos szerszámgép szemlélet. Egyre több szűkített rendeltetésű, gyorsan átállítható, egy vagy több feladatot ellátó gép épül Ezt célozzák az építőszekrény­­elven épített gépek , a meg­munkálóközpontok és a külön­féle­­ számvezérlésű gépek. A korszerűség és a világszín­vonal, az optimális gazdagágos­(Folytatása a 10. oldalon) .* Csepeli CER—308 számvezérlésű rövideszterga

Next