Műszaki Élet, 1968. július-december (23. évfolyam, 14-26. szám)
1968-10-18 / 21. szám
“íz .: I. TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA: 2.59 FT . 1968. OKTÓBER 18. A szerszámgépgyártás problémái — A beruházási piac és az építőipar — Kutatók, tervezők, technológusok — A műszaki kutatás etikai problémái — A gazdasági szabályozók hatása az exportra — Műszaki Könyvnapok Mellékleteink: A magyar szerszámgépipar Nyomdaiparunk távlati fejlesztése (OMFB koncepció) A „confitott” fotóberendezés századmásodperc pontossággal követi a fotók helyzetét SPORT ÉS TECHNIKA A sport úgy él a köztudatban, mint olyan tevékenység, amelyben az ember saját fizikumával, testi erejével és ügyességével küzdi le a nehézségeket. Nos, ez távolról sincs így. Messze vannak már azok az idők, amikor a mezítelen görög atléták az olimpiai porondon képességüket bemutatták. A technika, amely mai életünk minden megnyilatkozását át- meg átszőtte, a sportot sem hagyta érintetlenül. A rúdugró teljesítménye, aki holnap Mexikóban a magasba lendíti testét, nem mérhető öszsze 1956. évi elődjével, mert időközben az eszköz megváltozott. A 100 méteres gyorsfutó eredménye nem hasonlítható össze Owensnek, az 1936-os berlini olimpián futott idejével, mert másfajta pályán fut, és más eszközzel mérik az időt. Jean-Claude Killy 1968-ban egészen más sível fut, mint Tony Sailer 1956-ban. Egyik-másik sportágban, mint a motorsport, vagy a vitorlázás, a technika szerepe nyilvánvaló. Már a sínél et távolról sem ilyen magától értedődő, és senki sem gondolta volna ezelőtt tizenkét évvel, hogy a versenysí forradalmi átalakulás előtt áll, amely a klasszikus faanyag teljes mellőzéséhez vezet. Helyesebben: nem a teljes kiküszöböléséhez, mert az új sí magja rétegezett fa. Erre simul rá egy torziós hüvely, több réteg poliészterrel impregnált üvegszövetből. Az oldalakon védőlakk, a csúcsán celluloid. A felső részén egy réteg fenolit, rajta fekete máz, s végül védőlakk. A talp polietilén, a sarkokon rejtett fémbetétekkel. A sí végleges kialakulását az „üzemi” viselkedés minden egyes tényezőjét külön-külön vizsgáló, gondos kutatások előzték meg, elemezve az ívelés, a szélességi arányok, a hajlékonyság, a torziós merevség és a csillapodás hatását. Futás A sífutó eredményét befolyásolhatja a síléc anyaga és felépítése, de aki „gyalog” fut, azon igazán nem segít semmiféle technika, annak nincs más eszköze, mint a saját lába. Gondolnánk. De ez sincs így. A futó pályán fut, és a pálya felülete és anyaga egyáltalán nem közömbös az eredmény szempontjából. Mexikóban az olimpiai stadion futópályáját tartan borítja, amely a szakemberek véleménye szerint 1 másodperc előnyt biztosít 800 méteren, 3 másodpercet 1500 méteren, és vagy 15 másodpercet 5000 méteren. A tartan műgyanta anyagát szőnyeg módjára terítik rá az épített alapozásra. Vastagsága a céltól függően változik, atlétikai pályán körülbelül 1 cm. Első ízben a „3 M” amerikai vegyészeti gyár egyik igazgatója alkalmazta nem az emberek, hanem a lovak számára. Az illető szenvedélyes híve a lóversenynek, és az ügetőpálya hajtóinak a gondján akart segíteni, akik panaszkodtak, hogy a pálya állapota napról-napra változik, és ez meghamisítja az eredményeket. A tartan poliuretán alapú műanyag, amelyet két komponensből és töltőanyagból normál hőmérsékleten állítanak elő. A vegyi reakció körülbelül húsz perc alatt megy végbe, miközben a hosszú molekulaláncok térhálós szerkezetet alakítanak, nagy szilárdságot adva ezzel az anyagnak. Hőmérséklet-állósága igen kedvező. —35 és +50 C° közötti tartományban használható, de még 120 fokon is csak enyhén lágyul. Használhatósága független az időjárástól, esőben sem kell mást tenni, csak lesöpörni róla a vizet. (Folytatása a 8. oldalon) Síverseny? Nem, „üzemi” kísérlet az újfajta felépítésű síléc viselkedésének tanulmányozására Az atléta nemcsak a pályán, hanem a laboratóriumban is edz: műszeres méréssel ellenőrzik az erőkifejtés és az oxigénfelhasználás összefüggését A szerszámgépipar fejlesztési problémái Az ipari fejlődésben a szerszámgépipar fejlődési rátája világszerte nagyobb az átlagnál, és — országonként változóan — 5—12% között van. Ezt az ütemet fenntartani és fokozni csakis a tudománynak az iparral és a kereskedelemmel való legszorosabb együttműködésével lehet. Távlatokban csakis azok a vállalatok állják a versenyt, amelyek a fejlesztést és a marketinget helyesen koordinálják. Merre lat a fejlődés? Az általános fejlődés ma a specializálódás és a különböző szintű és minőségű szerszámgépipari egyesülések irányába mutat. Az egyik fejlett nyugat-európai ország szerszámgépiparában például hat szerszámgépipari egyesülés a teljes termelésnek 60%-át adja. A specializáció pedig olyanfokot ért el egyes területeken, hogy célgépek, gépsorok esetében a gyártó főleg csak részegységek szerelését végzi. A részegységeket egy-egy cég gyártja gazdaságosan, igen jó minőségben. Ezzel a módszerrel elérték, hogy egy gépsor leszállítása az A VI. szerszámgépgyártási kongresszus alkalmából, rendeléstől számítva, egy éven belül megtörténhet. Általános statisztikai adat, hogy a gyártott szerszámgépeken belül a forgácsoló és forgácsmentes alakítást végző gépek aránya 7:3 körül van. A forgácsmentes alakító szerszámgépek számaránya növekedő tendenciát mutat. A szerszámgépek fejlesztésével kapcsolatosan alapvető követelmény, hogy minden megmunkálási feladathoz gépet tudjon a gyártó szállítani, amely a felhasználó és a gépet gyártó érdekeit egyaránt kielégíti és biztosítja mindkét terület számára a legnagyobb hasznot, illetőleg az optimális gazdaságosságot. A optimális gazdaságosságra való törekvés következményeként átalakul a hagyományos szerszámgép szemlélet. Egyre több szűkített rendeltetésű, gyorsan átállítható, egy vagy több feladatot ellátó gép épül Ezt célozzák az építőszekrényelven épített gépek , a megmunkálóközpontok és a különféle számvezérlésű gépek. A korszerűség és a világszínvonal, az optimális gazdagágos(Folytatása a 10. oldalon) .* Csepeli CER—308 számvezérlésű rövideszterga