Műszaki Élet, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-13. szám)

1971-01-08 / 1. szám

Az MTESZ Kiállítási Csoportjának I. negyedévi programjából bemutatók (előadásokkal) 22 Az MTESZ Kiállítási Csoportja 1967- ben kezdte meg működését. Feladata a több egyesületet érintő „nagyrendezvé­nyek” szervezése és lebonyolítása. Ezek a „nagyrendezvények” nemcsak valóban nagy, kiállításból és előadásokból álló „műszaki heteket” jelentenek, hanem olyan kisebb kiállításokat, előadássoro­zatokat és bemutatókat is, amelyek több szakterületet, vagy iparágat érintenek. A kiállítási csoport négyéves működé­sének statisztikája az önálló rendezvé­nyeket illetően a következőképpen fest: műszaki kiállítások hetek (előadásokkal) 9 37 szimpozionok 26 Ha e statisztika alapján éves átlagot kívánunk megállapítani, akkor ez évi 25 olyan rendezvényt jelent, amelyet a Ki­állítási Csoport a tudományos egyesüle­tek szakmai irányításával és segítségével az első tárgyalásoktól a rendezvények zárójelentésének elkészítéséig — igen sok külső munkatársat, fordítót, lektort és tolmácsot, valamint grafikai vállalato­kat igénybe véve — saját maga bonyolí­tott le. A műszaki hetek sorozata 1971 első negyedévének már fix, vég­legesen megállapított programja a nagy­­rendezvények jegyében áll. Első lesz a sorban a II. CSEHSZLOVÁK MŰSZAKI HÉT január 18. és 22. között. A műszaki hetet az MTESZ az illetékes tudományos egyesületekkel karöltve és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara közreműködésével szervezi. Partnerünk részéről a Csehszlo-­­vák Kereskedelmi Kamara a rendező, s a m­n­wk-on szereplő 19 tudományos es­őadást úgy állították össze, egyrészt a Csehszlovákiában utasabb gyártási és kutatási­­ adjanak számot, másrészt az előadások is alátámasszák­ról, a roncsolásmentes rétegvastagság-mé­résről, a hidrometeorológiai mérőműsze­rekről. A harmadik, soron­­ következő nagy­­rendezvény a NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG MŰSZAKI HETE feb­ruár 8. és 12. között. A műszaki hét al­kalmával 25 tudományos és műszaki elő­adás hangzik el, és nagyszabású műszaki könyv- és folyóiratkiállítást rendez az NDK Külkereskedelmi Kamarája, illetve a Deutsche Buch-Export und Import. A programból meg kell említenünk M. von Ardenne professzor előadását az elekt­­ronsugár-technológia és a gyógyászati kutatások legújabb eredményeiről, a konténerizációval foglalkozó három elő­adást, az orvosi műszerekkel, a­ csomago­lástechnikával, a textil- és papíriparral foglalkozó előadásokat. Négy előadás a műszaki hét ideje alatt Miskolcon is elhangzik majd. Február 11. és 17. között rendezzük meg a IV. Philips-műszerkiállítást ,és bár a végleges program és kiállítási árulista még nincs birtokunkban, bizonyosak va­gyunk abban, hogy a laboratóriumi és ipari kutatás szakembereinek érdeklődé­sét ismét kielégíti majd a PHILIPS elektronikai osztálya. A hibrid számítógéprendszerekről és azok alkalmazásáról rendezünk szimpo­­ziont február 18-án és 19-én, a brüsszeli Electronic Associated Incorporation-nal. A számítógép-rendszerekkel és a progra­mozással­ foglalkozó elvi előadásokon kí­vül minden valószínűség szerint nagy ér­deklődésre tarthatnak majd számot, az elektromos energiaátvitel és a vegyipar területét érintő számítógépes gyakorlati előadások Március 22. és 26. között több mint 1000 négyzetméteren állít ki a III. BRIT MŰSZAKI HÉT 55 résztvevő cége, s ugyanakkor több mint 60 előadás sze­repel a programban. Előadások hangza­nak el az angol műszaki héten a gép­ipar minden ágazatából, több előadás .............................kmmel a felület­iig, ugyancsak a vegyipari, hír­­­tizálási,­ szilikot­­tergiaipari, faipa­­­szati, s végül, de -------------­---- .mítógépes előadás szerepel a programban. városunkban is megtartják a csehszlo­vák szakemberek, Budapesten pedig — az előadásokon kívül — január 19-én m­űszaki filmnapra is sor kerül, amelyen a legújabb filmek adnak számot a cseh­szlovák kutatások és iparágak jelenlegi fejlettségi fokáról. Január 27. és február 3. között ren­dezzük meg a METRONEX lengyel mű­szerkiállítást. A kiállításon a fő témák: ipari automatizálás — optikai berende­zések és készülékek — laboratóriumi ké­szülékek — villamos készülékek és mű­szerek — elektronikus készülékek — nukleáris készülékek és berendezések —, s e tárgykörökben nem kevesebb, mint 250 berendezést állít ki a lengyel­­cég. A kiállítás ideje alatt előadásokat tarta­nak a pneumatikus automatikaelem­­rendszerekről, a rádióelektromos zavarok méréséről, az ultrahangos hibavizsgálat- Az Újítók Lapja a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület lapja lett Az Újítók Lapja fennállásának 23 esz­tendős történetében az új esztendő jelen­tős változást hozott: 1971. január elsejé­vel megvált eddigi felügyeleti szervétől, az Országos Találmányi Hivataltól, és (változatlan telephellyel) a Magyar Ipar­­jogvédelmi Egyesület lapja lett. Az Újítók Lapja az új esztendőben már az eddiginél gazdagabb tartalommal jele­nik meg. Számot ad a kiemelkedő hazai és külföldi találmányokról, újításokról, licencia és know-how üzletkötésekről, a hazai és nemzetközi iparjogvédelmi szak­­irodalomról, ismerteti a legújabb védje­gyeket, hírt ad a hazai üzemeknek a kül­földi vállalatokkal folytatott kooperációs tevékenységéről. Az Újítók Lapja eddigi gyakorlatának megfelelően változatlanul küzd a jelentősebb hazai találmányok realizálásáért, ismerteti az újítókat és fel­találókat érintő törvényerejű rendelete­ket, irányelveket, a díjazásokkal kapcso­latos problémákat. Ezen túlmenően az eddiginél gazdagabb anyagban tárja ol­vasói elé a technikai haladás legújabb hazai és külföldi eredményeit. L­MŰ­SZAKI ÉLET Ami még nem szerepel a programban A felsoroltakon kívül még számos olyan kérés érkezett a kiállítási csoport­hoz, amelyekről még nem született vég­leges döntés, így pl. a svéd BESAM-cég február végén kétnapos bemutatót kí­ván rendezni az ajtónyitó- és záró-auto­­matikákról. Tárgyalások folytak a nyugatnémet OMNIA XERO-céggel mikro-leolvasó be­rendezés és automatikus borítéktöltő- és lezáró gépek egyhetes­ bemutatójáról. Az osztrák GEA-cég Budapesten a múlt évben rendezett nemzetközi épületgépé­szeti kiállítás eredményessége után önál­ló rendezvény keretében kíván jelent­kezni a cég klímaberendezéseivel. A korróziós kérdések egyik legkiválóbb tudósa, W. Mac­hu professzor lesz az elő­adója annak a márciusi szimpozionnak, amelyet az osztrák J. Plaut-cég kíván a Technika Házában rendezni. Műanyagokkal kapcsolatos bemutatót kíván rendezni március közepén az an­gol BTR-cég, s ugyanezen témakörben jelentkezett az osztrák DEKAPLAST is. A csomagolástechnika lenne a tárgya a nyugatnémet NICOLAUS GmbH március 12-re tervezett szimpozionjának, az oszt­rák ZUMTOBEL-cég pedig a kórházi he­lyiségek megvilágításáról szeretne bemu­tatóval egybekötött szimpoziont rendezni február végén, vagy március elején. Tárgyhoz kötött, kissé talán száraz fel­sorolásunk végére érve reméljük, hogy a szakemberek figyelmét előre felhívtuk olyan rendezvényekre, amelyek érdekkö­rükbe esnek, s amelyeket szívesen meg­ fognak látogatni. Az azonban, hogy ezt a célt elértük-e, csak az Önök érdeklődé­séből derülhet ki. Kérjük ezért,, hogy amennyiben programra, vagy bármilyen általunk szervezett rendezvénnyel kap­csolatos felvilágosításra van szükségük, keressék fel, vagy hívják fel az MTESZ Kiállítási Csoportját, amely mindenkor szívesen áll rendelkezésükre. (Telefon: 112—027.) FLANDORFFER TAMÁSNÉ Nemzetközi szimpozion a szocialista országok műszaki-tudományos egyesületeinek további feladatairól A szocialista országok műszaki-tudo­mányos egyesületeinek, illetve szövetsé­geinek vezetői egy évvel ezelőtt Lipcsé­ben értekezletet tartottak, ahol elhatá­rozták, hogy 1970-ben, Lenin születésé­nek 100. .évfordulója alkalmából nem­zetközi szimpoziont rendeznek. A szim­pozion témája: a szocialista országok műszaki—tudományos értelmiségének feladatai a műszaki—tudományos forra­dalom további fejlődési szakaszában. A szimpoziont a Csehszlovák Műszaki Tudományos Szervezet, a CSVTS szer­vezte meg Zilinán. A szimpozionon részt vett Bulgária­, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió delegációja, ezenkívül a vendéglátó csehszlovák fél részéről ma­gasrangú állami vezetők is részt vettek a munkában. A magyar delegációt dr. Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese, az MTA levelező tagja vezette; tagjai vol­tak: dr. Túri Istvánné, az MTESZ főtit­kár-helyettese, Cséry László, a GTE vég­rehajtó bizottságának tagja, Török László, az MTESZ pécsi szervezetének titkára, dr. Fukker Károly, az OMFB tudományos főmunkatársa, Vigh György és Varga Ferenc, a GTE kiküldöttei. A szimpoziont Ing. Jan Babel minisz­terhelyettes nyitotta meg, aki hangsú­lyozta, hogy bár Csehszlovákia nagy erőt fordít fejlesztésre és kutatásra, a megfelelő ütemű műszaki fejlődést csak a szocialista országok műszaki értelmisé­gének szervezett együttműködésével látja elérhetőnek. Kiemelte a Szovjet­unió hatalmas kutatási eredményeinek hatását a többi szocialista ország fejlő­désére. A nemzetközi együttműködés szükségessége A magyar delegáció részéről dr. Oszt­rovszki György tartott előadást „A szo­cialista országok nemzetközi együttmű­ködésének szükségessége a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben” címmel. Vázolta a kutatásban az utol­só 20 évben végbement változásokat, mind a mennyiségi növekedés, mind a kollektív alkotómunka túlsúlyba jutása tekintetében. Szólt a technika gyors fej­lődése által támasztott követelmények nö­vekedéséről, ami szükségessé teszi, hogy a szocialista országok együttműködje­nek a kutatás és fejlesztés területén is. Ez elkerülhetővé teszi a párhuzamos munkákat, növeli a fejlesztés gyorsasá­gát, és gazdaságosabbá teszi a kutatást. Osztrovszki­ György példaként meg­említette a műanyagiparban, a biofizi­kában, az alumíniumfeldolgozásban, a villamosenergia-termelésben elért koope­rációs fejlesztési eredményeket. Hangsú­lyozta a szakemberek képzésében is szükséges kooperációt és koordinációt. Magyar részről még egy hozzászólás is elhangzott a szimpozionon: Cséry László beszélt a nemzetközi­­ szabványosításról, mint a műszaki—tudományos együttmű­ködés eszközéről. A vendéglátó ország részéről előadást tartott Prof. Ing. Busa, Szlovákia műsza­ki fejlesztési és beruházási minisztere. Beszámolt arról a munkáról, amelyet a kutatásban dolgozó 146 000 ember végez Csehszlovákiában. Példaként említette a Nove Mesto nad Váhom-i kutatóintézetet, amelynek automatizálási eredményei nyomán például a gyújtógyertya-gyártás mennyisége a korábbinak 23-szorosára növekedett. Dr. Volkov, a filozófiai tudományok doktora (Szovjetunió) mélyrehatóan ele­mezte a műszaki és tudományos dolgo­zók számának és szerepének növekedését a termelésben. Vizsgálataiból azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy bár a követ­kező időszakban a műszaki—tudomá­nyos értelmiség számszerű növekedése — véleménye szerint — kissé lassulni fog, a műszaki és tudományos eredmények befolyása a termelésben nőni fog azáltal, hogy a munkásság egyre nagyobb hánya­da végez majd végrehajtó munka he­lyett alkotó tevékenységet. Dr. Ph. V. Brychnac (Csehszlovákia) cáfolta azokat a téves polgári elmélete­ket, amelyek a műszaki-tudományos szakemberek növekvő szerepe miatt két­ségbe vonják a munkásosztály vezető szerepét a szocialista társadalomban. A szakemberképzés problémái K. Padevet, a műszaki tudományok kandidátusa (Csehszlovákia) a műszaki tudományos forradalmat a két világ­­­­rendszer közötti verseny egyik tényező­jeként értékelte. Előadásában beszámolt a szakemberképzés eredményeiről. 1954- ben 440 ezer, 1970-ben 1,1 millió szak­munkás dolgozott a csehszlovák iparban. Az állami költségen kiképzett szakmun­kások 30%-a azonban nem tanult szak­májában helyezkedett el. Bár a mérnök­­képzés nagy mértékben fejlődött, a műszaki munkakörben dolgozók kb.. 50 százalékának még ma sincs megfelelő képzettsége. Az is problémát jelent, hogy a mérnökök tudását nem mindenütt használják ki optimálisan. A Skoda Mű­veknél például 15 év alatt ötszörösére nőtt a mérnökök­ száma, de egy szocio­lógiai felmérés azt mutatta, hogy 55%-uk tudását nem használják ki megfelelően. Több előadó foglalkozott a technika gyors fejlődése miatt gyorsan avuló műszaki ismeretanyaggal. Az volt az ál­talános vélemény, hogy egy mérnök, ha az egyetem elvégzése után folyamatosan nem képezi magát tovább, 10 év múlva már képtelen lesz mérnöki feladatok kor­szerű megoldására. Többféle javaslat hangzott el a továbbképzés szervezési módjára, továbbképző tanfolyamokat, irodalmi tájékoztatást, időnkénti újra­vizsgáztatást és egyéb módszereket ajánl­va.­­ A szovjet, lengyel és bolgár delegáció egy-egy­ előadója beszámolt országuk műszaki tudományos egyesületeinek mun­kájáról, fejlődéséről. Különösen a szov­jet előadó foglalkozott részletesen az­zal a kérdéssel, hogyan nyújtanak a mű­szaki-tudományos egyesületek tagjai segítséget az állami tervező és fejlesztő munkához. Az előadásokhoz számos részvevő hoz­zászólt, kiegészítve a felvázolt képet ar­ról, hogy milyen feladatokat kell meg­oldania a szocialista országok műszaki, tudományos értelmiségének a következő évek fejlesztő munkájában. CSÉRY LÁSZLÓ METRONEX lengyel műszerkiállítás a Technika Házában A METRONEX Lengyel Külkereske­delmi Vállalat és a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület — az érdekelt MTESZ tagegyesületek be­vonásával — január 27. és február 3. között műszerkiállítást rendez a Techni­ka Háza I. emelet 127. sz. termében és kupolacsarnokában. Január 27-én Tadeusz Grzybowsky kereskedelmi tanácsos nyitja meg a kiál­lítást, amely 27-én 14 és 18 óra között, hétköznapokon 10 és 18 óra között, szom­baton 10 és­ 13 óra között tekinthető meg. A kiállítás időtartama alatt előadáso­kat is tartanak a lengyel szakemberek. Január 28-án Waldemar Blöcki a pneu­matikus automatikaelem-rendszerekről, január 29-én­ Wilhelm Rotkiewicz pro­fesszor a rádióelektromos zavarok mé­réséről, január 30-án Jerzy Mazurek az ultrahangos hibavizsgálatról, február 1-én Stefan Selowski a roncsolásmentes rétegvastagságmérésről, február 2-án Andrej Sniadowski a hidrometeorológiai mérőműszerekről tart előadást. Az elő­adások minden nap 10 órakor kezdőd­nek.

Next