Műszaki Élet, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-13. szám)

1973-01-05 / 1. szám

MQgftAldM­KdZVt lEMt BM V Az MTESZ vidéki szervezeteinek életéből Kanizsai műszaki napok Nagykanizsán már két ízben került sor a kanizsai műszaki napok rendez­vénysorozatra. Az eddigi rendezvények országos viszonylatban is élénk érdeklő­déssel találkoztak, alkalmanként a 300— 400 résztvevő sem volt ritka. A rendezés oroszlánrészét a Gépipari Tudományos Egyesület nagykanizsai csoportja, a Du­nántúli Kőolajipari Gépgyár vállalta. A szervezési munkába a GTE-n kívül be­kapcsolódtak a Faipari Tudományos Egyesület, az Országos Erdészeti Egye­sület és az Országos Bányászati és Ko­hászati Egyesület nagykanizsai csoport­jai is. Az 1972-es kanizsai műszaki napok szervezésének időszakában alakult meg Nagykanizsán az MTESZ helyi szerve­­zete, így ez az esemény az új szervezet első rendezvényének volt tekinthető. Az egyesületi vezetőknek és aktivistáknak a szervezés közben kialakult baráti kap­csolata jó alapot teremtett a helyi szer­vezet jövő munkájához is. A jövőbeli elképzelésekhez tartozik, hogy a műszaki napok idején a város üzemei „nyílt na­pokat” rendeznek, amikor az egyes üze­mek műszaki dolgozói egymás munkáját, berendezéseit megtekinthetik, és mód nyílik a közvetlen tapasztalatcserére, a kapcsolatok kiépítésére is. Ennek a tö­rekvésnek első megnyilvánulása volt a Kanizsa Bútorgyár bútorkiállítása, amely a Faipari Tudományos Egyesület ankét­­jának ideje alatt nyílt meg. A későb­biekben az egyes üzemek szocialista bri­gádjai közötti kapcsolatok kiépítését is szorgalmazni kívánják. Bizonyos, hogy a városban dolgozó műszaki szakemberek együttműködéséből mind a műszakiak­nak, mind az egyes vállalatoknak köz­vetlen hasznuk lesz. Az elkövetkező években a rendezésbe további kanizsai egyesületeket kívánnak bevonni. Örvendetes, hogy a városban kialakulóban van egy olyan fiatal mű­szaki gárda, amely részt kér saját vál­lalatának és ezen túlmenően annak a városnak — Nagykanizsának — a fel­adataiból is, amelyben él, s amelynek fejlődését segíteni akarja. Rendezvények — falun December 19-én tartotta meg évzáró választmányi ülését az MTESZ Bács- Kiskun megyei szervezete. Az 1972-es évben a nagyobb, országos visszhangot kiváltó események közé tar­tozott a kecskeméti iparműkiállítás 100. évfordulójáról való megemlékezés, az öntödei ankét, a vasúti pályafenntartási konferencia. Különösen emlékezetesek voltak a kertészeti napok, a műszaki hetek, s a bajai hidrogeodéziai napok előadásai, vitái. A rendezvények zöme a mindennapi üzem- és munkaszervezést, az egyesületi tagok szűkebben vett szakmai fejlődését szolgálta. Az Alföldi Cipőgyárban pél­dául a gyermeklábbelik modellkészíté­sével, fejlesztésével foglalkozó szakem­berek találkoztak az ország különböző részeiből, s a­­ minőséget javító együtt­működésben állapodtak meg. A legtöbb tagot tömörítő Agrártudo­mányi Egyesület a többi között a homok komplex hasznosítását, az iparszerű ku­koricatermesztést, a korszerű takarmá­nyozási módszereket tűzte napirendre, s a tudományos tanácskozások felét falun tartották. Újabb pályakezdők kapcsolódtak a munkába, az erdészeknél megalakult a fiatal műszakiak klubja is. Az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti csoportja példamutató kezdeményezéssel jár elől: megkezdték az arany és gyémánt okle­veles mérnökök felkutatását, hogy hasz­nosítsák gazdag tapasztalataikat. Az üze­mek gondján enyhít a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság azzal, hogy hozzákezdett az alsóbb szintű ve­zetők továbbképzésének megszervezésé­hez. Az önállóan működő bajai intéző bi­zottság, s az új egyesületek rendezvé­nyeivel együtt összesen 320 tanácskozás, vita, eszmecsere zajlott le. Minden mun­kanapra jutott tehát tudományos egye­sületi program, amelyen — az év végi mérleg szerint — 13 ezren vettek részt. Az 1973-as munka gerincét a környe­zetvédelem témája alkotja. Jó­részt eh­hez kapcsolódnak a soron következő VIII. műszaki hetek rendezvényei is, amelyekre — az eddigi hagyományoktól eltérően — nem ősszel, hanem májusban kerül sor. 11 egyesület Nógrád megyében Az MTESZ Nógrád megyei szervezete 1970 márciusában alakult meg. A szer­vezet folyamatosan vizsgálja, melyek azok a megyei gazdasági, illetve tudo­mánypolitikai célok, amelyeknek meg­valósításában hatékony társadalmi se­gítséget adhat. Az egyes tagegyesületek közül legko­rábban alakult meg az Országos Bányá­szati és Kohászati Egyesület, és tevé­kenysége mindenkor szorosan kapcsoló­dott az ország energiatermelésében je­lentős részaránnyal szereplő Nógrád me­gyei szénbányákhoz, valamint a kohá­szati üzemekhez. Az Országos Erdészeti Egyesület bázis­üzeme az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság. A szervezettség igen nagy arányú, kb. 90%-ra tehető. Je­lentős múltra tekinthet már vissza a Magyar Hidrológiai Társaság, a Közle­kedéstudományi Egyesület, a Szilikát­ipari Tudományos Egyesület és a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület is. A Magyar Agrártudományi Egyesület csak 3 éve működik, de taglétszáma a leg­nagyobb. Számos szakosztályával átfogja az egész megye mezőgazdaságát. Az MTESZ megyei szervezetének megalaku­lása óta létesült a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, s 1972-ben alakult meg az Építőipari Tudományos Egyesü­let, valamint a Bolyai János Matemati­kai Társulat. A fiatal szervezet programjában sze­repel a Gépipari Tudományos Egyesület, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megszervezése, sőt már folyik az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szervezése is. Úgy látszik, hogy szükség lesz a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megalakítására is. A megyében dolgozó műszaki és ter­mészettudományi szakembereknek kb. 45—50%-a tagja valamelyik tudományos tagegyesületnek. A jövőben fontos fel­adat lesz ennek a szellemi kapacitásnak a bevonása az önkéntes társadalmi te­vékenységbe. A szervezettség jelenleg főleg Salgótarjánra és Balassagyarmatra koncentrálódik. Szükséges, hogy a megye újonnan alakult üzemei is bekapcsolód­janak a szervezeti életbe. A tudományos egyesületek gyakorlati tevékenységéhez megfelelő objektumok is szükségesek. Mivel Nógrád megyében nincsen Technika Háza, ezért az a gya­korlat alakult ki, hogy az egyes tag­egyesületeket patronáló, üzemek adnak lehetőséget a működéshez, biztosítva annak tárgyi, és igen gyakran személyi feltételeit is. Ez igen dicséretes, de át­meneti megoldású gyakorlat. Az viszont igaz, hogy a tudományos egyesületek el­ért eredményeit végső soron az üzemek hasznosíthatják. PÁLYÁZAT Az Energiagazdálkodási Tudományos Egye­sület elnöksége pályázatot hirdet a KIVÁLÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI DIPLOMATERV díj elnyerésére. A pályázaton az energiagazdálkodás műsza­ki vagy gazdasági kérdéseivel foglalkozó, bár­mely hazai egyetemen vagy főiskolán 1972-ben benyújtott és eredményesen megvédett diplo­­matervvel lehet résztvenni. A diplomatervet az egyesület titkárságán (1054. Budapest, Szabadság tér 17. I. era. 142.) lehet benyújtani 1973. február 15-ig. Külön kerülnek elbírálásra azok a diploma­­tervek, amelyeket első diploma megszerzésére nyújtottak be, és külön azok, amelyekkel bi­zonyos szakmai gyakorlat után, második (szakmérnöki, mérnök-közgazda stb.) diplomát szerzett a pályázó. A pályázat díjazása a következő: II. díj topo,— Ft I. díj 3000,— Ft I. díj 2000,— Ft 2 MŰSZAKI ÉLET A magyar-csehszlovák szervezési, vezetési együttműködés Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, illetve elődje, a Központi Ipargazdasági Bizottság évek óta eredményesen működik együtt a Csehszlovák Vezetéstudományi Bizott­sággal. Az élénk kapcsolatok következtében már eddig is számos szakember vett részt cseh és szlovák tudományos kon­ferenciákon, tartottak előadásokat vagy tanulmányozták vállalatoknál a szerve­zési és ellenőrzési módszereket. Bővülő kapcsolatok Legutóbb októberben volt az SZVT hat tagú delegációja egyebek között a pilze­­ni Skoda vállalatnál, a Pilzeni Sörgyár­ban, a Skoda Autógyárban, valamint a Szávai Üveggyárban, viszonzásául a cseh­szlovák szakemberek magyarországi lá­togatásának. Ezt követően Frank Tibor, az SZVT titkára és Lőrincz Imre, a tár­saság külügyi bizottságának vezetője né­hány napon keresztül együttműködési tárgyalásokat folytatott a Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság vezetőivel. E tárgyalások során értékelték az együtt­működés eddigi eredményeit, és elhatá­rozták, hogy 1973-ban létrehozzák a szakosztályok és az egyes megyei szerve­zetek közötti együttműködést is, és köl­csönösen fogadnak előadókat. Ez évben delegációk utaznak Csehszlo­vákiába vállalati szervezési, vezetési, munkatudományi, tervezési, kereskedel­mi, pénzügyi és ellenőrzési, valamint fő­­vállalkozói és beruházási kérdések tanul­mányozására. Összesen 28 magyar szak­ember utazhat Csehszlovákiába, és ugyanennyi csehszlovák szakembert fo­gad az SZVT is a kölcsönösség alapján. 10 csehszlovák konferencián és szemi­náriumon vesznek részt magyar szakem­berek, szám szerint 19-en. Ugyanennyien jönnek a hazai konferenciákra is. Az idén először ismertetjük kölcsönösen a vállalatvezetési és szervezési módszere­ket klub-összejövetelek alkalmával. Elő­adók jönnek az Igazgatók Klubjába, a Gazdasági Igazgatók Klubjába, valamint a Kereskedelmi Igazgatók Klubjába, és hazai előadók utaznak majd a hasonló jellegű csehszlovák klubok rendezvényei­re. Bővül az együttműködés Brno és He­ves megye, Olomouc és Baranya, vala­mint Borsod és Kassa együttműködése alakult ki. Néhány érdekes­­konferenciára kerül sor Prágában és más városokban. Konfe­rencia lesz a vezetők továbbképzésének hatékonyságáról, a környezetvédelem gazdasági, szervezési kérdéseiről, a veze­téstudomány kutatási eredményeiről, a nagy- és kiskereskedelem szervezési é­s vezetési kérdéseiről, a polgári vesztéstu­­domány kritikai elemzéséről, stb. Külke­reskedelmi, ergonómiai, bérezési, külke­reskedelmi devizagazdálkodási szeminá­riumok lesznek, amelyeken hazai szak­emberek is részt vesznek. A szívélyes vendéglátás alkalmával módunk volt megismerkedni a Csehszlo­vák Vezetéstudományi Bizottság jelenlegi szervezetével és működésének módszerei­vel. Az ELFT közgyűlése Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1972. december 18-án megtartott közgyű­lését Szigeti György, a társulat elnöke nyitotta meg. A főtitkári beszámolót Kovács István akadémikus tartotta. A főtitkár a többi között az alapsza­bály módosítását elemezte, a társulat széles körű társadalmi tevékenységéről és a konferenciákról adott áttekintést. Ismertette a szakcsoportok és a vidéki csoportok elismerésre méltó munkáját. A főtitkári beszámoló után számos kér­dés, hozzászólás, határozati javaslat hangzott el. A közgyűlésen kiosztották az 1972. évi társulati díjakat. Bródi Imre-díjat kapott Bujdosó Ernő (Fémipari Kutató Intézet), Gyulai Zol­­tán-díjat kapott Angeli István (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen), Novobátzky Károly-díjat kapott Kuti Gyula (Eötvös Loránd Tudományegye­tem), Selényi Pál-díjat kapott Barna Árpád (Műszaki Fizikai Intézet), Schmid Rezső-díjat kapott Kluge Gyula (Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érme kitüntetést Szalay Sándor aka­démikus kapta, nemcsak a szakterüle­ten végzett kimagasló kutatásaiért, ha­nem a debreceni fizikai élet megszerve­zéséért és hosszú éveken át való irá­nyításáért. Választották—megbízták Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1972. de­cember 18-án megtartott tisztújító közgyűlé­sén megválasztották az egyesület új tisztségvi­selőit és tanácsát. Az egyesület elnöke Szigeti Gy­örgy (MÜFI), alelnökei pedig Kovács István (BME), Nagy Elemér (ELTE) és Vermes Miklós (Jedlik Ányos Gimnázium) lettek. Az egyesület főtitkárának Marx Györgyöt (ELTE), főtitkárhelyettesének Abonyi Ivánt (ELTE), Láng Lászlót (BME) és Sas Elemért (ELTE) választották. A Fizikai Szemle főszerkesztője Marx György (ELTE), felelős szerkesztője Túri Ist­vánná (MTESZ). A vidéki csoportok és szakcsoportok 1973. február 18-ig tartják meg tisztújító ülésüket. A Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság A Csehszlovák Vezetéstudományi Bi­zottságnak (Ceskoslovens­ky Komitet pro Vedecke Pozeni) külön cseh és külön szlovák tagozata van. A központi szerve­zet, valamint a cseh tagozat székhelye Prágában, a szlováké Pozsonyban van. 14 000 egyéni taggal és 415 vállalati jogi taggal kilenc megyei szervezetük­­ műkö­dik Csehszlovákiában és kettő Szlovákiá­ban. A bizottság élén a függetlenített fő­titkár áll, aki mintegy 30 tagú titkárság­gal dolgozik. A bizottság működésének középpontjá­ban a tudományos vezetés kérdései áll­nak. (Megemlítjük, hogy a csehszlovák szakemberek a „szervezés” kifejezés he­lyett a „racionalizálás” kifejezést hasz­nálják, mert a szervezési tevékenységbe beleértik az újítási tevékenységet is.) A szocialista racionalizálás területén foglalkoznak a munkaerőmegtakarítási lehetőségekkel, főleg az anyagmozgatás­ban, az információrendszer kialakításá­val, az energia- és tüzelőanyagmegtaka­­rítással, és a fémek megtakarításával és helyettesítésével. A bizottságban 14 szakosztály működik. A Csehszlovák Vezetéstudományi Bi­zottsághoz tartozik egy tanácsadó intézet is, amelyben 208 szakértő és 200 külső munkatárs dolgozik. Az intézet vállalati megrendelésekből tartja fenn magát. Évi tiszta nyereségének 75%-át a bizottság­nak fizeti be, amely ily módon jelentős bevételhez jut. A Tanácsadó Intézet vállalati szervezé­si feladatokat old meg, pl. termelésirá­nyítási rendszereket, integrált vezetési rendszereket dolgoz ki, prognózisokat ké­szít, pszichológiai, szociológiai, ergonó­miai feladatokat végez. Az intézet mun­kamódszerének alapja a team-munka. A feladatoktól függően szakember-teameket hoznak létre, amelyben vállalati szak­emberek is dolgoznak. F. T. Találmányok hatékony alkalmazása A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület pályázatot hirdet „Találmányok, újítá­sok és know-how-k hatékony alkalma­zása” címmel. A pályázat terjedelme 1,5 szerzői ív lehet (36 gépelt oldal). Két példányban kell elkészíteni, benyújtási határideje 1973. március 31. A pályázatokat a KGM Ipargazdasági­ Szervezési és Számítástechnikai Intézeté­ben dr. Bujtás László igazgatóhelyettes­nek, a MIÉ közgazdasági bizottsága ve­zetőjének (Bp. I., Krisztina krt. 55.) kell eljuttatni. A zsűri 1973. június 30-án hirdeti ki a pályázat eredményét. A jutalmak: I. díj 7000.— Ft, II. díj: 5000.— Ft, III. díj: 3000.— Ft, IV. díj: 2000.— Ft. Az egyesület fenntartja magának a jo­got a pályamunkák publikálására, illetve egyéb irányú hasznosítására.

Next