Műszaki Élet, 1973. július-december (28. évfolyam, 14-26. szám)

1973-07-06 / 14. szám

Budapest közvilágítása Budapest közút­jait 200 ezer fény­forrás világítja meg. Jól-rosszul. A Ma­gyar Elektrotechni­kai Egyesület most befejezett felmérése szerint sok még az utóbbi jelzővel illet­hető fővárosi közúti fényforrás. 1971 áprilisában a Fővárosi Tanács az­zal a kéréssel fordult a MEE világítás­­technikai szakbizottságához, hogy egy hé­zagpótló elemzést készítsen el. A tör­vényerőre emelt közlekedéspolitikai kon­cepció fontos része a közvilágítási há­lózat korszerűsítése. Ennek a munkának a megkezdése előtt pontos információkra van szükség, csakhogy egyetlen kerület tanácsa sem ismeri saját útjainak, ut­cáinak pontos világítási helyzetét, külö­nösen nem annak műszaki állapotát. A világítástechnikai szakbizottság 50 főnyi „különítménye” két év alatt elvégezte ezt a jelentős felmérő munkát. Minden lám­pahely 10 lényeges adatát sorolja fel ut­cánként, utanként a 22 kerület világítá­sáról készült 22 kötet, s az adatokat szín­­jelzéses térképek egészítik ki azzal, hogy hol, milyen lámpatípus világít. Vizsgál­ták a berendezések műszaki állapotát, egymástól való távolságát és sok egyéb fontos adatot rögzítettek. Sötét a kép... A legszomorúbb tanulság, hogy még mindig százezer izzólámpa világít a köz­utakon. Ez a megoldás pedig minden­nek nevezhető, csak korszerűnek nem, hiszen a fajlagos karbantartási költség igen nagy, gyakoriak a meghibásodások, ugyanakkor az izzólámpa csak 2—3 luxot „produkál”, holott az elfogadható inten­zitás ennek legalább tízszerese. Az hogy a hálózat 50%-a ilyen korszerűtlen vilá­gítástechnikai megoldást képvisel, ala­posan rányomja bélyegét az ország fő­városának esti képére. Igaz, vannak ki­vételek. A József Attila utca, a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, az Erzsébet-híd környéke, egyes főútvonalak — de nem mindegyik. A közlekedés gyors fejlődé­sét nem lehetett követni a világítási rendszerek fejlesztésével. Vannak olyan, forgalmi szempontból egyáltalán nem je­lentéktelen útvonalak Budapesten, ame­lyeken 30—40 éve nem újították fel a hálózatot, nem cserélték ki korszerűbbre a lámpatesteket. Sovány vigasz, hogy máshol — például a József Attila utcá­ban — négyszer is korszerűsítettek 10 év alatt. A fénycsöves világítás sem ideális. Itt is nagy a fajlagos karbantartási költség, bonyolult az alkatrészellátás megszerve­zése. A fénycső maximális teljesítménye 80 watt, ötre-tízre van szükség egy va­lamirevaló világítási egység összeszerelé­séhez. Ez ugyanennyi gyújtóegységet, két­szer ennyi foglalatot igényel. A legkor­szerűbb megoldás — ami árban is elér­hető — a higanygőzlámpa alkalmazása. Igaz, ezek drágábbak, mint a fénycsövek, de lényegesen kevesebb kell belőlük (egy-egy lámpa teljesítménye 1000 watt­ is lehet), szerelésük is egyszerűbb. Ezek­ből mintegy 50 ezer világít a városban. Nagyon kevés. Egy jól megvilágított terem világítás­intenzitása 2000 lux (egy nyári koradél­után 200 000 luxot is produkál). A köz­utakon legalább 30—40 luxra lenne szük­ség, ilyen jól világított útszakasz azon­ban alig akad. Olyan szélsőséges hely­­zet annál inkább, mint amilyen az Ál­latkerti úton van. Ipari műemlékszámba menő kandeláberek állnak itt 1914 óta. Erősen korrodálódtak, s nem elég, hogy rosszul világítanak, még a kidőlés és az áramütés veszélyével is fenyegetnek. 20 ezer olyan faoszlop van, amelyeken íves vascső tartja az egyetlen izzólámpát — ezek is 30—40 évesek. És a díszkivilágítás? A jelentős munka mellékterméke: egy Budapest díszvilágításáról készült elem­zés és fejlesztési javaslat. A hattagú szakértői bizottság arra is vállalkozott, hogy újabb épületek dísz­­világítási rendszerének tervezésére te­gyen javaslatot. A díszvilágítás körül is akad javítanivaló, sok az elavult beren­dezés, hiányos is az „esti program”. Bu­dapesten összesen 52 épület, szobor kap díszvilágítást. Az összhatást alaposan le­rontja a pesti Duna-parti épületek hiá­nyos világítása. Csak a Belvárosi Temp­lom, az MSZMP székház, az Országház kupolája. Semmi több. Pedig a Közgaz­dasági Egyetem, a Vigadó szinte köve­teli a kivilágítást. Nem beszélve arról, hogy az Országház — egyébként világ­­színvonalon álló — kupolavilágítása nem pótolja az épület egészének díszvilágítá­sát. Ha mindent összeszámolunk — ezt tette a bizottság — 120—130-ra tehető azoknak az épületeknek, szobroknak, mű­tárgyaknak a száma, amelyeket érdemes lenne díszvilágítással ellátni. A Vár polgári lakónegyede is fantázia­dús lehetőségeket kínál. A franciák mű­emlék utcáikban például a közvilágítást szolgáló lámpa egyúttal súroló fénnyel világítja meg a házak falát, ereszét. Elég ehhez annyi, hogy a lámpatest burkola­tán megfelelő helyen és megfelelő mé­retben ablakot nyitnak. Ez a megoldás egyszerre biztosítja a műemléki hangula­tot és a megfelelő közvilágítást. Érde­mes lenne valami hasonlót nálunk is megpróbálni. Talán az eddigi szűkmarkú világítási naptárat is módosítani lehet­ne. A szombat, vasárnap és a nyári két hónap estéin kívül elkelne a fény talán máskor is, legszebb épületeink megér­demlik. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület világítástechnikai szakbizottsága nagy munkát végzett. A kétmilliót is megha­ladja az adatlapokon rögzített informá­ciók száma. Olyan bázis ez, amely lehe­tővé teszi a munka megkezdését. A vá­ros közlekedésének fejlesztése elképzel­hetetlen a közvilágítási hálózat korszerű­sítése nélkül és Budapest díszvilágítása sem csupán az ideérkező külföldiek mi­att érdekünk. Hiszen mi mindennap itt vagyunk. B. P. Kilencven évesek Hagyomány már, hogy az Aranyokle­veles Mérnökök Köre minden évben fel­­köszönti 90. életévüket betöltő tagjait. Sokan vannak közöttük, akiknek két há­ború után is újra kellett kezdenie az életet, akik ott voltak a felszabadulás utáni évek fontos létesítményei mellett Sőt, néhányan még ma is rendszeresen művelik szakmájukat, mint például dr. Lampl Hugó építőmérnök, aki magas ko­ra ellenére végzi rendszeres szaktanács­­adó munkáját, s ez év áprilisában tün­tették ki a Munka Érdemrend arany fo­kozatával. A június 25-i ünnepi köszöntő neki is szólt. Diplomáját 1905-ben szerezte, És 63 évvel később egyike volt azoknak, akik a nagy tiszai árvíz idején javasol­ták a fólia alkalmazását a töltések át­ázásának megakadályozására. Aki ilyen frissen tartja tudását, érdeklődését és alkotóerejét, könnyen elfelejti a kilenc évtizedet. Nem törődik a korával. Az ez évi baráti találkozón Vég Lász­ló, az MTESZ alelnöke köszöntötte idős kollégáit, azokat, akik sokat tettek ér­tünk, szakmájukért. Üdvözölte az emlí­tett Lampl Hugót, Goszleth Béla épí­tészt, Köröskényi Jenő építőmérnököt, aki főmérnökként 50 évig szolgálta vá­rosát, Kálmán Károly építőmérnököt, dr. Halász Miklóst, aki a debreceni Mező­gazdasági Akadémia igazgatója volt, Fi­­zély Béla kohómérnököt, aki a Rimamu­­rány-Salgótarjáni Vasmű igazgatójaként vonult nyugdíjba, Faulwetter Ignác er­dőmérnököt, Scheiber Ernő gépészmér­nököt, Schulhof Imrét, aki építőmérnök­ként irányította a Miskolc menti Színva­­patak szabályozási munkálatait. Vég László köszöntötte a kor külföldön élő kilencven esztendős tagjait, a kolozs­vári Koós Károlyt, aki építésznek és író­nak egyaránt kiváló volt. Az erdélyi épí­tészetről megjelent számos tanulmánya a legszebben megírtak közé tartozik. Kö­szöntötte a külföldön élő Kornis Ferenc gépészmérnököt, aki sokáig vezette a MÁVAG lokomobilszerkesztési osztályát. Az Aranyokleveles Mérnökök Köre so­kat próbálkozik, szeretne javítani­ tagjai helyzetén. Sok tervet kidolgoztak már, például egy mérnökotthon létesítésének tervét, ahová a magukra maradt idős szakembereket el lehetne helyezni, ha­sonlóan az idős színészek vagy orvosok létesítményeihez. De a munka mellett, a naponta új próbálkozások mellett arra is van idejük, hogy felköszöntsék társaik közül a ki­lencedik évtizedet betöltőket. És kölcsö­nös az öröm, ha együtt ülhetnek és meg­beszélhetik problémáikat, a napi ese­ményeket. 2 MŰSZAKI ÉLET MTESZ-rendezvénynaptár 1973. július 16-19-ig Tagegyesületeink a nyár folyamán csak kevés rendezvényt tartanak, ezért az MTESZ-rendezvénynaptár melléklet nem jelenik meg. E helyen közöljük — a szokásos módon — a nyári rendezvé­nyeket. (Megjegyezzük, hogy a TH-jelö­­lés*az V. ker., Kossuth Lajos tér 6—8.; az Anker köz jelölés a VI. ker., Anker köz 1. szám alatti házat jelenti.) Dátum óra Előadó neve Rendezvény megnevezése Helye ENERGIAGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET VII. 16. Dehenes Zoltán f 10.— Országos Gázkonferencia kiál- TH. I. 131. Irtásának előkészítése, kiállító cégek képviselőinek megbeszé­lése Energetikai Beruházási Bizott- OKGT tanácsterme, Bp. V., ság előadása Szt. István krt. 11. A francia energiaipar fejlesz­tésének állami irányítási mód­szerei és a Gaz de France fej­lesztés gazdasági vizsgálati rendszere A szénhidrogén termelő beren­dezések ipari háttere Olaszor­szágban Közgazdasági Szakosztály Főv. Gázművek bemutatójer-Energiaipari Árkérdések Min- me, BP. VI., Bajcsy-Zs. ut­­.­kabizottságának ülése ERBE ETE Csop. előadása: ERBE előadóterme, Bp. V. Fűtőművek kiépítésének gaz- Széchényi rkp. 3. haságossági kérdései MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET VII. 16. Neményi József Autóvillamossági szabvány- 331* 8.30 Juhos Albert megbeszélés VII. 17. Bánóczy György 2. Erősáramú Elektronika kon- TH* m­* 331* 15.A­ferencia előkészítő bizottsági ülés VII. 19. Rónai János XXI. Vándorgyűlés előkészítő TH' nI­ 531‘ 14, — bizottsági ülés VII. 23. Neményi József Autóvillamossági szabvány­ TH‘ 331, 8.30 Juhos Albert megbeszélés VII. 24. Bánóczy György 2. Erősáramú Elektronika konf. TM* 15, — előkészítő bizottsági ülés VII. 25. Géczi István Antenna egységesítési munka- TH­­m* 331, 14,— bizottság ülése VII. 27. Rónai János XXI. Vándorgyűlés előkészítő 331, 14,— bizottsági ülés MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT VII. 25. Dr. Kisvarsányi Földtani kutatás: „Remote ELTE Szabó-terem 16.30 Géza (USA) Sensing of Geological Resour- TEXTILIPARI MŰSZAKI ÉS TUDOMÁNYOS EGYESÜLET VII. 11. Tihanyi Zoltán 14,15 (MNB Somogy m. Igazgatósága) VII. 17. 14.— Dr. Szepesváry Iván Vörös László VII. 20. Daczi Gábor 14,— VII. 20. Janicsák F. 14.— VII. 27. Stolmár Aladár 14,— VII. 27. Ardó Miklós, Miklós Pál VII. 19. Englert János PFV 14.­Eitler György PFV Kaposvári Gyára vn. is. VII. 20. vn. 26. ERBE ETE csoport előadása: a ERBE előadóterme. Belojarszki Atomerőmű ismer- Széchényi rkp. 3. tetése a BN 600 jelű gyors­­neutronos blokkal, mint bőví­téssel együtt ETE Szolnoki Csoport tanfo­lyama: „Erőművi vízelőkészí­tés és ellenőrzés” Textilvegyész és Kolorista Szakosztály . Győri Textilip. V. A textilkikészítő iparban dél- Richards Finomposztógyár­tozó fiatal szakemberek du­nántúli tanulmányútja (1. nap) Pamutfonó Szakosztály Somogy m. Csoport A PFV Kaposvári Gyára fono­dái rekonstrukciója A konferencia 2. napja. Program: üzemlátogatás a PFV Kapos­vári Gyárában. Vita az előző napi előadásról és Kolorista Textilvegyész Szakosztály A textilkikészítő iparban dol­gozó fiatal szakemberek du­nántúli tanulmányútjának 2. napja Somogy m. Csoport A termelésbővítés pénzügyi forrásai a műszaki fejlesztés az exportnövekedés és a nö­vekvő fogyasztási igények tük­rében Központi előadás Pamutfonó Szakosztály Somogy m. Csoport A PFV Kaposvári Gyára fono­dái rekonstrukciója A konferencia 1. napja Szolnok Kaposvári Ruhagyár PFV Kaposvári Gyára PFV Kaposvári Gyára Pápai Textilgyár Bp. V. II. GÉPIPARI SZABVÁNYOSÍTÁSI KONFERENCIA Számos magyar, valamint bolgár, cseh­szlovák, lengyel és NDK-beli szakember részvételével rendezi meg július 10—14- én Budapesten a Gépipari Tudományos Egyesület II. gépipari szabványosítási konferenciáját. Az ezévi tanácskozás legfőbb célja az 1963-as konferencia határozatainak vég­rehajtására vonatkozó tapasztalatcsere, és az elmúlt tíz év szabványosítási tevé­kenységének értékelése. Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaságának választmányi ülésén a kohó- és gépipari miniszter a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Csuka Istvánt (ELZETT Fém­­lemezipari Művek Soproni Gyára) és dr. Derdák Józsefet (ELZETT Fémlemezipari Művek Soproni Gyára).

Next