Műszaki Élet, 1975. július-december (30. évfolyam, 14-26. szám)

1975-07-04 / 14. szám

rni-fWI­­­ntszvEtEMgwv Az MTESZ Baranyában Sikeres első félévet zárt az MTESZ Ba­ranya megyei szervezete. A 25 egyesületi csoportot egyesítő megyei műszaki tudo­mányos szervezet egész sor nagy sikerű rendezvényt bonyolított le, keresve azo­kat a formákat, amelyekkel az eddiginél hatásosabban továbbíthatják az informá­ciókat, használhatják fel a megyében élő szakemberek tapasztalatait a helyi fel­adatok megoldására. A Baranya megyei, az egyik legrégebben működő megyei MTESZ-szervezet, taglétszáma is elárul­ja azt az érdeklődést, amelyet fennállá­sának több mint két és fél évtizede alatt méltán váltott ki. Az egyesületi ta­gok létszáma megközelíti az 5000 főt, és így a Baranya megyei­, Borsod és Csongrád után, a legnagyobb taglétszá­mú vidéki MTESZ-szervezet. A taglétszám természetesen nem min­den. Szükség van arra is, hogy a tagok aktív részesei legyenek szakmájuk fej­lődésének. Ezért van különös jelentősége annak, hogy a megyei szervezet munká­jában egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi munkának azok a formái, amelyek a legjobban segítik a közösség és az egyén szakmai fejlődését, s amelyek a legaktívabb részvételt biztosítják. Ilye­nek a bizottsági keretek között folyó­­ munkák, a kis létszámú vita délutánok, s ilyenek azok a próbálkozások is, amelyek intenzívebb kapcsolatot teremtenek a tu­dományos egyesületek és a vállalatok, üzemek között. Ezek mellett természetesen továbbra is fontos feladat marad, hogy olyan előadá­sokat, konferenciákat, ankétokat szervez­zenek, amelyeken a szakmai közvélemény­­ megismerkedhet az új tudományos és műszaki eredményekkel. 430 rendezvény Ezt a törekvést illusztrálja az első félévi statisztika. A 18 konferencián, ankéton mintegy 200 üzemi és központi előadáson összesen közel 10 000 szakember vett részt, de igen élénk volt az érdeklődés az aktívabb információcserére módot adó rendezvénytípusok, a munkabizottsági ülések, vitadélutánok, a klubnapok, szak­mai bemutatók, tanulmányutak, tapasz­talatcsere-látogatások iránt is. Ezekkel együtt a Baranya megyei szervezet 25 tagegyesülete 430 rendezvényt szervezett 1975 első felében, s a résztvevők száma meghaladta a 15 000 főt. Olyan jelentős és országos érdeklődést kiváltó események zajlottak le ebben az időszakban, mint a városi pincerendsze­rekkel foglalkozó konferencia, az SZVT helyi csoportjának piackutató szimpozion­­ja, a Magyar Agrártudományi Egyesület „Pannónia napok” című eseménysorozata, a könnyűipari szabványosítási ankét (amelyen szinte valamennyi jelentős dél­dunántúli könnyűipari vállalat képviselői résztvettek), vagy a mecseki szénbányá­szat fejlődésével foglalkozó nagyrendez­vény. Egyébként a felsorolásban is elsőnek említett városi pincerendszerek problé­mája mostanában állandó témája a pécsi tudományos egyesületeknek és magának a városnak is., Igen jelentős dolognak szá­mít Baranya fővárosában, hogy még ta­valy megalakították az ezzel a komplex kérdéscsoporttal foglalkozó munkabizott­ságot, amelynek tevékenységével nem­csak az MTESZ-ben elégedettek. Ha­sonlóan érdekes és közhasznú tevékeny­séget folytat sok más, részben központi, részben egyesületi munkabizottság, ame­lyek közül most kettőt említünk. Az egyik a környezetvédelmi és Urbaniszti­kai központi szakmai bizottság, amely­nek nagyszabású vállalkozása volt a me­gyei és a pécsi környezetvédelmi tenni­valókat összegező és feltáró ankét, és amelynek rendkívül tartalmas és értékes kiadványa éppen a napokban jelent meg. Az ebben feldolgozott témák a környezet­­védelemnek szinte valamennyi aktuális problémáját érintik, konkrét javaslatokat előterjesztve a megoldásra vonatkozóan is. A másik ilyen egyesületi munkabizott­ság a világítástechnika, a közvilágítás és a díszvilágítás kérdéseivel foglalkozik. Most készülnek egy nagyszabású tanács­kozásra, amelynek témája a dél-dunántú­li városok köz- és díszvilágításának helyzete, fejlesztése. Új Technika Háza Az élénk egyesületi élet­, a gazdag ren­dezvényprogram szükségszerű követel­ménye, hogy időnként nem kis gondot okoz a helyhiány, s a jelenlegi viszony­lag szűk kapacitás. Ezért örvendetes, hogy megkezdődtek a tervtárgyalások egy új Technika Háza építéséről. Az átadás időpontjáról még korai lenne beszélni, az azonban bizonyos, hogy az új, négyszintes minden korszerű követelménynek meg­felelő Technika Háza — ha holnap adják át, akkor sem lesz kihasználatlan. A szervezet sokszínű tevékenységét ne­héz röviden áttekinteni. De ha sok min­denről nem is eshet szó, befejezésül né­hány mondat — fontosságának megfe­lelően — a nemzetközi kapcsolatokról. Baranya sajátos földrajzi fekvése első­sorban a határmenti együttműködésnek kedvez, s annak szerződéses kereteit egy­re jobban-,­hasznosítják az egyesületi szakemberek. Az első félévben például mintegy félszáz megyei szakember uta­zott külföldre, és közel ennyien jöttek az érintett három városból — Eszékről, Sza­badkáról, és a bulgáriai Szilvenből. Igen biztatóak azok a fejlemények is, amelyek Lvoval, Pécs szovjet testvérvárosával kapcsolatosak. A most folyó MTESZ— VSZNTO tárgyalások lehetőséget kínál­nak arra, hogy a két város szakemberei is rendszeresen találkozzanak egymással, kicseréljék tapasztalataikat, kölcsönös ta­nulmányutakon ismerkedjenek meg egy­más országainak iparával, tudományá­val. B. P. Anyagmozgatás — csomagolás '76 Az MTESZ Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottsága az OMFB tá­mogatásával és az ÁCSZ közreműködésé­vel jövő év október 19—23. között, Bu­dapesten ismét megrendezi az „Anyag­­mozgatás, csomagolás” szakmai napo­kat. A konferenciából, nemzetközi ki­állításból és csomagolási versenyből álló eseménysorozat célja, hogy minél szélesebb körben mutassa be az eze­ken a területeken elért eredménye­ket, módot nyújtson a nemzetközi ta­pasztalatcserére, ösztönözze a további­­ fejlesztést. A szakmai napok alkalmából megren­dezendő konferencia témája ezúttal — a csomagolásfejlesztés szakosításának 25. évfordulója alkalmából — „Kutatás és fejlesztés a csomagolásban, különös te­kintettel a gazdaságosságra” lesz. Az elő­adások foglalkoznak a csomagolóanyagok,­­eszközök, gépek és csomagolási technoló­giák fejlesztésével, azok egységesítésével, az ésszerű takarékosság lehetőségeivel, valamint a nemzetközi együttműködéssel. Az eseménysorozat része a HUNGEXPO BUDATRANSPACK ’76 című nemzetkö­zi anyagmozgatási és csomagolási kiállí­tása, amely mintegy 15000 négyzetméte­ren mutatja be a külföldi és hazai válla­latok legújabb csomagolóanyagait és esz­közeit, anyagmozgató gépeket, raktározó, tároló és elosztórendszereket. A HUN­­GAROPACK ’76 csomagolási versenyen az 1974—76. évek legsikeresebb hazai csomagolásai versenyeznek a HUNGA­­ROPACK ’76 díjért, a különdíjakért és az oklevelekért. 2 MŰSZAKI ÉLET Borsodi műszaki hetek Az MTESZ Borsod megyei szervezete az idén XIII. alkalommal rendezte meg a borsodi műszaki heteket. Az előadáso­kon, konzultációkon, ankétokon, kerek­­asztal-konferenciákon és kiállításokon, összesen 156 rendezvényen, mintegy 6000 volt a résztvevők száma. Ez arra utal, hogy évről évre növekszik a választék, a témák tovább szakosodtak. Az idén elsősorban a műszaki fejlesztés témacsoportja szerepelt a napirenden, de más, az egyesületek által fontosnak minő­sített programokat is lebonyolítottak. Az események közül megemlítünk néhány jelentőségében és látogatottságában is ki­emelkedő rendezvényt. Ilyen volt Drecin Józsefnek, az Ország­­os Tervhivatal elnökhelyettesének, az MTESZ alelnökének „A műszaki fejlesz­tés előttünk álló feladatai” című előadá­sa és az ezt követő szűkebb konzultáció, amelyen a megye párt- és állami vezető­,­sége legmagasabb szinten képviseltette magát. A műszaki propaganda és tájékoz­tatási, valamint a sajtóbizottság rende­zésében Mihail Alekszandrovics Hitrov tartott nagy sikerű előadást és konzultá­ciót „Ágazatközi területi műszaki-tudo­mányos tájékoztató és propagandaszer­­vek működése” címmel. Az anyagmozgatási bizottság „A szál­lítási lánc, az egységrakományképzés je­lentősége az összetett forgalomban” cím­mel ankétot rendezett, amelyen dr. Ju­hász József és dr. Cselényi József tar­tott vitaindító előadást. Az 1975. évi borsodi műszaki hetek leg­látogatottabb rendezvénye volt a KTE ál­tal szervezett „Járműjavító üzemünk 30 éve” című kiállítás a MÁV Járműjavító­ban. Kiemelésre méltó a Nehézipari Műsza­ki Egyetemen lezajlott előadások, útibe­számolók, konferenciák, ankétok egész sora, amelyeket a GTE rendezett. Ezeken az egyetem oktatói és hallgatói találkoz­tak ipari szakemberekkel, akik nemcsak a megyéből, hanem mint volt hallgatók, az ország egész területéről érkeztek a tu­dományos tanácskozásokra. A GTE egyébként francia filmna­pokat is rendezett a DIGÉP műszaki házban és a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete keretében működő kommunális bizottság az ÉTE-vel közösen rendezte meg „A kommunális szervezetek fejlesztésének kérdései” című tanácskozást. Közel százan vettek részt az ELET elő­adássorozatán, amelyet Czách László tar­tott a disztribúciókról. A MAE rendezvényeit is sokan látogat­ták. Az előadások, valamint a kenyérga­bona tárolásának­ és szárításának tech­nológiájával foglalkozó ankét­­ sikere is jelzi, hogy Borsod megye gazdasági életé­ben a nehézipar, a kohászat, a vegyipar mellett egyre nagyobb szerep jut a me­zőgazdaságnak is. A MEE jubileumi rendezvényei kereté­ben rendkívüli érdeklődést keltettek a Magyarország energiapolitikájával, Bor­sod megye villamosenergia-termelésével és fogyasztásával és Miskolc villamos­en­ergi­a-el­látásának V. ötéves tervével foglalkozó előadások. Az OEE „A jóléti erdőgazdálkodás cél­jai és feladatai” és „A fiatal szakemberek lehetőségei és feladatai” című ankétjait ugyancsak jelentős érdeklődés kísérte. Az SZVT fórumán Komlási József, dr. Juhász György és dr. Lázár László „Egy­személyi vezetés és üzemi demokrácia” címmel tartott bevezető előadást. Kiemelésre kívánkozik még „A hazai szénbányászat jövője” című konferencia, a kohászati anyagmozgatási ankét, a kon­téneres szállítás tapasztalataival és távla­taival foglalkozó ankét, a beruházási és kooperációs kérdésekről rendezett tájé­koztatók és tanácskozások egész sora, to­vábbá az üzemlátogatások, tapasztalat­­cserék és tanulmányutak. Rendezvények voltak még L­en­in város­ban, Sátoraljaújhelyen, Ózdon, az intéző­bizottsági székhelyeken is. A borsodi műszaki hetek sikere új lendületet ad a tudományos társadalmi munkának, de a következő, 1976. évi XIV. borsodi műszaki hetek programjá­nak összeállításához is számos tanulság­gal szolgál, így a témaválaszték további bővítése, tárgyalásuk mélységének növe­lése, az elméleti eredmények gyakorlati hasznosítása, az ipari alkalmazás folya­matának gyorsítása, az információs kör bővítése és áramlásának­ gyorsítása azok a legfontosabb tennivalók, amelyeket a napokban a szervezet elnöksége és az egyesületek titkárai közös értekezleten tárgyaltak meg. DR. HORVÁTH BÉLA ENERGIARACIONALIZÁLÁS ÉS TAKARÉKOSSÁG A fenti címmel az idén tizenharmadszor kerül sor az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület mis­kolci csoportja és a Tüze­léstechnikai Kutatóintézet által évenként megszerve­zett ipari szemináriumokhoz kapcsolódó rendezvényre. A szemináriumon, amelynek színhelye: Miskolc-Egyetemváros, július 9—11-én, közel 20 előadás hangzik majd el, s ezek mindegyike kapcsolódik valamilyen for­mában annak címadó gondolatához. A várhatóan 400—500 főnyi résztvevő az ipari energiafelhasználás valamennyi főbb ágazatát képviseli. Az előadások té­mái ennek megfelelően számos kérdést érintenek. A résztvevők tájékoz­tatást kapnak a központi energiagazdál­kodási és -takarékossági kérdésekről csakúgy, mint az iparági felhasználás sokrétű problémáiról, a Siemens-Martin kemencéktől a kerámiaiparig. Szó esik a hulladékhőhasznosításról, de a hagyomá­nyos hőhasznosító berendezések racioná­lis szerkezeti megoldásairól is. Fórumot kapnak a gáz- és olajtüzelés biztonságtechnikai kérdései, s a berende­zések vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos problémák. A szeminárium teljes anyagát vala­mennyi résztvevő megkapja. NEDEA EDE, az ETE miskolci csoportjának titkára Választották - megbízták A Magyar Elektrotechnikai Egyesület jubi­leumi küldöttközgyűlésén új tisztségviselőket választottak. Az egyesület elnöke dr. Csáki Frigyes (BME), főtitkára Sz­epessy Sándor (OMFB) főtitkárhelyettese Rónai János lett. A MEE társelnökei: dr. Geszti Pál Ottó (BME), dr. Kovács István (GTI), dr. Lu­kács József (VKI), Papp György (GVM), Pikter Ferenc (OMFB), Schiller János (MVM), Sebestyén János (OMFB), Szili Géza (M­M), dr. Vajda György (VEIKI); alelnökei: Bá­­nóczy György (ÉVITERV), Baumann Pál (VÍV), Bodnár György (Intercoop), Jancsich Imre (VBKM), Kerényi A. Ödön (MVM) és Vasadi László (ÉVIG) lettek. Az intézőbizott­ság tagjai: dr. Benkó Imre (Erőterv), Kovács Ferenc (MVM­T), Németh István (DÉDÁSZ), Pallagi Antal (GVM), Péti Szilveszter (MVM) és dr. Vajda György (VEIKI). Az országos elnökség tagjai a felsoroltakon kívül: dr. Beji Szabó Dezső (VBKMFI), Rendes Tibor (MVM), dr. Bogdán Mihály (ÉVIG), dr. Bókas Béla (VEIKI), Bozsik Ferenc (MVM), Börcsök Dezső (ELMÜ), Csikor Imre (M­M), Csikós Béla (OVIT), Csiszár György (ÉVIG), Czigány Béla (MVM), Dienes Géza (MVM), dr. Domonkos Sándor (Kandó Kál­mán Műszaki Főiskola), Egri Ferenc (VERTESZ), Erőss László (MKM), Esztergár Pál (Vegyterv), Farkas Béla (GVM), Farkas Mihály (Transzelektro), Fáy Gyuláné (VBKM), Fontányi Gábor (Típusterv), Fodor János (EMI), Gergely Pál (EVITERV), Géczi István (ÉVM), Győri János (MSZH), Halasi Zoltán (ERBE), Heim­a­nn Pál (Energia­felügyelet), Hónig Ernő (VBKM), Hortobágyi Géza (Ipari Mű­­szergyár), Horváth József (ELMÜ), dr. Horváth Tibor (BME), Jani József­né (ÉVITERV), Jeszenszky Sándor (VILATI), dr. Kara Antal (VBKM), dr. Karsay Károly (VEIKI), Kassai József (Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola), Kádár Aba (Energiafelügyelet), dr. Kelemen Tibor (BME), dr. Korányi Dénes (GVM), Király Árpád (ELMÜ), Kiss­ Ferenc (VBKM), Kiss László (TV), Kluka László (VBKM), Korch Vilmos (VÍV), Kovács István (KGMTI), dr. Kovács László (OMFB), Kovács Pál László (Energiafelügyelet) dr. Lantos Tibor (BME), Lengyel János (ÉVM), Lukács Aladár (BUVATI), dr. Lukács Miklós (BME), Marko­­vics Iván (Országos Továbbképzési Kutatóin­tézet), dr. Mocsáry József (VKI), Nagy Géza (TITÁSZ), Nagy Péter (VKI), Németh Imre (OT), dr. Néveri István (VKI), Ocskay Imre (MSZH), Pálfi László (ELMÜ), Petri Pál (DÉMÁSZ), Pongrácz Károly (OKGT), Rácz György (MEET), dr. Retter Gyula (BME), Sebestyén Endre (Vegyterv), dr. Sibalszk­y Zoltán (Agrártudományi Egyetem), Sipos Miklós (VÍV), Solymosi János (GVM), So­mogyi Sándor (Erőterv), Sturmann Béla (BULAV), Szabó Antal (DÉDÁSZ), Szabó Iván (Éviterv), dr. Szendy Károl­y (Erő­terv), Tüdős Tibor (VEKM), Virtcze Vilm­«»« (Ekalux), és Zakar István (ÉMÁSZ). A Magyar Elekrotechnikai Egyesület szak­osztályainak elnökei a következők lettek: vil­lamosenergia szakosztály: Futó István (Ener­giafelügyelet); villamosgépgyártási szakosz­tály: Viosz László (ÉVIG); villamos fogyasz­tóberendezések szakosztály: Géczi István (EVM). A szakbizottságok vezetői: villamos­­hőtechnikai szakbizottság: Szepessy Sándor (OMFB) ; villamos automatizálási szakbizott­ság: Bánóczy György (ÉVITERV); világítás­technikai szakbizottság — dr. Szikráki Zoltán (nyugdíjas) ; villámvédelmi szakbizottság- dr. Horváth Tibor (BME). Az Elektrotechnika fe­lelős szerkesztője dr. Kelemen Tibor (BME), a Villamosságé pedig Kovács Ferenc (MVM) lett. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egye­sület soproni csoportja május 5-én tartotta alakuló ülését. Az új egyesületi csoport el­nöke Köves László (Soproni Hőerőmű), tit­kára pedig Schey András (Soproni Hőerőmű) lett. Május 22-én tartotta vezetőségválasztó tag­gyűlését az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület győri csoportja. A már tíz éve mű­ködő vidéki egyesületi csoport új elnökévé Hordóssy Bélát (ÉDÁSZ), titkárává pedig Dely Bélát (ÉDÁSZ) választották.

Next