Műszaki Élet, 1981. január-június (36. évfolyam, 1-13. szám)
1981-01-09 / 1. szám
Villamosság a mezőgazdaságban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület villamosság a mezőgazdaságban munkabizottsága és ezzel együtt a CIGR villamos szekciója rendszeresen segíti a mezőgazdaságban működő szakembereket a problémák megvitatásával és a helyes módszerek kialakításával. Már hagyománnyá vált, hogy ötévenként országos konferenciát rendeznek a villamos energia mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatos aktuális problémák megvitatására, a kialakult módszerek általános elterjesztésére. A VI. konferencia fő témái az energiatakarékossággal, a biztonságtechnikával és a helyes karbantartás, illetve az üzemkészség biztosításának kérdéseivel foglalkoznak. A konferenciát a MEE a MAE-vel és az ETE-vel közösen rendezte meg. 20 év, tizenötszörös energia 1979-ben a mezőgazdaság összes energiafelhasználása meghaladta a 76 PJ-t, ami megfelel 1,8 millió tonna olajegyenértéknek, és ez a népgazdaság összes energiafelhasználásából mintegy 6%-os részesedést jelent. Az 1960—70-es évek között a mezőgazdaság energiafelhasználásán belül a folyékony üzemanyagok (gázolaj és benzin) 82—84%-os részesedésükkel meghatározó szerepet játszottak. 1970-től kezdve a hőenergia-igényes technológiák széles körű elterjedése következtében a tüzelőolajfelhasználás ugrásszerűen megnőtt és a mezőgazdaság energiafelhasználási struktúrájában jelentős változás következett be. Az állandóan növekvő, és egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés, a nagyüzemi termelőkapacitások folyamatos fejlesztése és műszaki színvonalának növelése az energiaráfordítások növekedését igényelte. A IV. ötéves tervben az évi átlagos növekedési ütem mintegy 16%-os volt, ami az E ötéves terv első négy évében 4,25%-ra csökkent. A mezőgazdaság által felhasznált energiaféleségek között fontos szerepet játszik a villamos energia. Az elmúlt 20 év alatt a mezőgazdaság villamosenergiafelhasználása több mint tizenötszörösére nőtt, és 1979-ben meghaladta az 1,4 milliárd kWh-t. A villamos berendezések összes beépített teljesítménye 2,2 millió kW-ot tesz ki. A mezőgazdaság villamosenergia-ellátását biztosító középfeszültségű hálózat hossza meghaladja a 12 000 km-t és a transzformátorok száma jóval 10 000 felett van. A mezőgazdaság összes energiaköltségéből a villamosenergia-költség részaránya 1979-ben mintegy 23% volt. A villamosenergia-felhasználás fokozása, az alkalmazási területek bővítése szoros öszszefüggésben van az egész mezőgazdaság technikai fejlesztésével, a komplexen gépesített technológiák elterjedésével. A villamos gépesítés jelentős szerepet játszott a mezőgazdaságban bekövetkező munkaerő-csökkenés ellensúlyozásában Különös figyelmet kell fordítani az állattartás villamosenergia-gazdálkodására, amely a mezőgazdasági villamosenergiafelhasználásnak csaknem 45-ét teszi ki. Az energiatakarékosságnak egyre fontosabb eszköze a hulladékhő-hasznosítás. A hővisszanyeréses eljárások jelentős energiamegtakarításra alkalmasak, ha azokat elfogadható beruházási költségszinten lehet megvalósítani. A hőszivattyúk alkalmazása például a tejházakban vízmelegítésre a tapasztalatok szerint gazdaságos megoldásnak látszik. Tapasztalatcsere az NSZK-val A konferencián részt vevő NSZK-beli szakértők beszámoltak a konferencián az NSZK mezőgazdaságának villamosítási helyzetéről. A mezőgazdaság a Német Szövetségi Köztársaság nemzetgazdaságának egyik fontos ágazata. A mezőgazdaság szerkezete évtizedek óta számottevő változáson megy keresztül. Ezt többek között csak az energiafelhasználás folytonos növekedése teszi lehetővé. A mezőgazdaságban dolgozók száma 1949-től 1978-ig 4 millióról 1,1 millióra csökkent. Minthogy az élelmiszer-termelés — gabona mértékegységre átszámítva — kétszeresére nőtt, az egy munkaerőre jutó élelmiszer-termelés 7,3- szeresére emelkedett. A munkaerőnkénti villamosenergia-fogyasztás harmincnégyszeresére, az üzemanyag-fogyasztás huszonhétszeresére nőtt. Az NSZK-beli szakemberek számos példán mutatták be, milyen megoldásokkal kívánják a mezőgazdaság energiafelhasználását racionalizálni. A konferencia résztvevői megtekintették a Gyermelyi Petőfi Tsz igen korszerű villamosított üzemét. Hasonló mértékű villamosítással más mezőgazdasági munkaterületeken is sok tartalék van még. MTESZ-tagegyesületek munkája a Ganz-Mávagban Közel két éve, hogy a Ganz-Mávagban megalakult a GTE, az SZVT és az OMBKE helyi szervezete. Az előbbi három egyesületen kívül a Ganz-Mávag még jogi tag további más ,a MTESZ-tagegyesületeknél is (ETE, MEE és KAB). Megalakulása óta a GTE Gamz-Mávagszervezet — mint gesztor — koordinálja a helyi szervezetek munkáját. GTE — mint fővárosi nagyvállalati szervezet — szoros kapcsolatot tart fenn a központi szakosztályokkal (közös rendezvények, gyártmánybemutatók stb.). Ugyanakkor a helyi szervezetek tagjai részt vesznek a központi rendezvényeken is. A helyi szervezetek tagjai műszaki, tudományos, társadalmi munkájukkal — szervezett formában — tevékeny részesei a vállalati közéletnek. Változatos témák Az 1980-ban megtartott rendezvények a következő témakörökre irányultak: az atomerőművi gépgyártás (kazettaátrakó berendezés), a termékszerkezet korszerűsítése, a kutatás, fejlesztés gyakorlati alkalmazása, a vízgépek, a vasúti járművek — és egyéb termékek — gyártása, gyártmánybemutatók, az értékesítési lehetőségek vizsgálata, javítása, az NC-vezérlésű gépek alkalmazása stb. Javult a rendezvények látogatottsága és a résztvevők aktivitása. Rendszeressé váltak a rendezvények után aszűkebb körű kerekasztal-megbeszélések. 1981-ben a helyi szervezetek előadásai, rendezvényei a VI. ötéves terv rekonstrukciós feladataival, az atomerőművi gépgyártás fejlesztésével, a tudományos kutatás és a géptervezés kapcsolatával, a gázmotor-kísérletek tapasztalataival, a gázkompresszorok gyártási előkészítésével, a Novi Sad-i ferdekábeles Dunahíd gyártásának kérdéseivel, az acélszerkezetek gyártásával, a vasúti járműtípusok ismertetésével, a vízgépgyártással, az intregrált gyártórendszerek kialakításával, az acélöntvény gyártással, a minőségjavítással, a pótlólagos automatizálással, a megjelenő új korrózióvédelmi szabvány vállalati adaptációjával és a gazdaságossággal, a hatékonyság növelésével stb. foglalkoznak. A jövő A közeljövőben megkezdődik a műszaki klub felújítása, melynek keretein belül kialakítják a vállalati múzeumot. A közelmúltban jártak a vállalatnál Ganz Ábrahám szülővárosából (a svájci Embrach-ból) a Ganz család leszármazottai, akik értékes muzeális jellegű dokumentációkat adtak át a GTE-szervezetnek a felállítandó gyári múzeumnak. Az MTESZ-tagegyesületek rendezvényei eredményesen segítik a vállalati célok megvalósítását. A termékszerkezet korszerűsítése, a folyamatban levő rekonstrukció megköveteli a műszaki, gazdasági szakemberek szervezett, összehangolt munkáját. A tudomány gyakorlati hasznosításában mutatkozó eredmények tovább növelhetők. Az előbbi célok megvalósítására, az eddigi tapasztalatokat felhasználva a központi irányelvek figyelembevételével készült el az 1981. évi munkaterv. A helyi szervezetek az eddiginél is hatékonyabban és dinamikusabban igyekeznek a vállalati, illetve a népgazdasági tervek megvalósítását segíteni. SUBA GÁBOR 2 MŰSZAKI ÉLET A Bolyai János Matematikai Társulat közgyűlése A Bolyai János Matematikai Társulatdecember 30-án tartotta tisztújító közgyűlését. A beszámolási időszakban a társulat folytatta tevékenységét a már hagyományosan kialakult irányokban, de új kezdeményezésekkel igyekeztek elkerülni a formák megmerevedését és alkalmazkodtak a felmerülő igényekhez is. A társulat egyrészt a korszerű matematika legélénkebben fejlődő fejezeteiről, a matematika legfontosabb alkalmazásairól szóló konferenciák szervezésével, másrészt a matematika oktatásának elősegítésével, az oktatók tájékoztatásával foglalkozott. Kiemelten kezelték az általános iskolai új matematika tanterv megvalósításának támogatását, és a középiskolai tantervek megújításával kapcsolatos kísérleteket. Előreléptek az MTESZ többi tagegyesületeivel való együttműködésben is, elsősorban a közös programok szervezésében. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal közös lapokat szerkesztenek, a matematika -fizika szakos tanárok klubestjeit együtt szervezik. A Neumann János Számítógéptudományi Társasággal és a Magyar Hidrológiai Társasággal pedig nagyrendezvényeken működtek együtt. A Művelődési Minisztériummal kialakult kapcsolatok folyóiratok szerkesztését, tanulóversenyek rendezését, az oktatási kísérletek szakmai irányítását és a matematikai olimpiai szakkörök szervezését teszik lehetővé. A társulat fontos feladatának tartotta, hogy kivegye részét a hazai matematika nemzetközi kapcsolatainak ápolásából: a nemzetközi kapcsolatok bizottsága és a Nemzetközi Matematikai Unió magyar nemzeti bizottsága jó munkája eredményeképpen a társulat tevékenysége fontos és sikeres. A szakosztályok több kollokviumot rendeztek, melyek magukhoz vonzották a témakörök számos szakértőjét, közöttük a nemzetközileg is legkiválóbbak jó néhányat. A vidéki tagozatok sokat segítettek a nagyrendezvények szerrvezésében, a konferenciák, vándorgyűlések lebonyolítása elképzelhetetlenlett volna a vidéki tagtársak aktív közreműködése nélkül. Különösen kiemelkedő munkát végzett a Csongrád megyei tagozat, mely több eredményes kollokviumot tartott területén. A közgyűlésen tiszteletbeli elnökké választották Surányi Jánost, a társulat elnökévé pedig Császár Ákost A társulat főtitkára Hajnal András lett. Az idei tervek Szabolcs-Szatmár megyében Az idei tervekről tárgyalt a közelmúltban legutóbbi ülésén Nyíregyházán az MTESZ Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége. Kedvező alapok A 1980. évi eredmények kedvező alapot szolgáltatnak az idei tennivalókhoz is. Több tudományos egyesület helyi csoportja tanulmányok, javaslatok kidolgozásával segítette a VI. ötéves terv megyei előkészítését. Ennek jegyében bonyolódott le a műszaki hónap is. Az MTESZ legkiemelkedőbb célja, hogy társadalmi úton is előmozdítsa a megye műszaki-gazdasági fejlődését. Az 1981. évi munkát a XII. pártkongresszuson, illetve a megyei pártértekezleten elfogadott határozatok szellemében tervezte meg az MTESZ elnöksége. Nagy figyelmet fordítanak a tudományos egyesületek arra, hogy a megye ipara az intenzív fejlődés időszakába lépett, s ez fokozott követelményeket támaszt a műszaki-gazdasági szakemberekkel szemben is. Lényeges célként fogalmazták meg az MTESZ elnökségi ülésén, hogy ahol lehet, az egyesületi munkában fokozottabbak támaszkodjanak, az üzemi csoportokra, közvetlenül is támogassák a produktív munkát. Az MTESZ társadalmi úton is támogassa a vállalatokat a technikai, szervezési színvonal emelésében, a VI. ötéves terv tennivalóinak teljesítésében, a szakemberek továbbképzésének javításában. A műszaki fejlesztés eredményesebbé tétele érdekében több tudományos egyesület néhány kiemelt feladat megvalósítására munkacsoportokat alakít. Az MTESZ sajátos lehetőségeit felhasználva erősítik az egyes vállalatok közötti kapcsolatokat is. Üzemi csoportok Az elnökség határozata értelmében fokozzák az MTESZ munkáját a városokon kívül, főként az újonnan létesült nagyobb üzemekben. Tovább erősítik a egyesületek üzemi csoportjait. Segítik a műszaki értelmiség nyelvtanulását. A bővülő nemzetközi kapcsolatokról is szó volt, s a elnökség a továbbiakban megjutalmazta a tudományos egyesületi munkában 1980-ban kitűnt társadalmi aktivistákat. S. E. Eredmények, tervek Borsodban Az év vége az MTESZ szervezeteiben is a számvetés és tervkészítés időszaka. A Borsod megyei szervezet 1980-ban 64 szervezeti egységében javította a munka minőségét és képes volt a mennyiségi eredmények tartására is. Az adatok szerint a több mint 900 rendezvényen közel 45 ezren jelentek meg, ami megfelel az 1975— 79-es évi 35—45 ezres látogatottságnak, annak ellenére, hogy a rendezvények száma csökkent. A megyei MTESZ szervezet operatív elnöksége december 19-én megtartott értekezletén értékelte az év eredményeit, és meghatározta a következő évi munkatervet. 1981 a szervezet életének jelentős állomása, hiszen választmányi ülés lesz, és az elnökséget is újraválasztják. Az elnökség már korábban úgy döntött, hogy az 1980. évi MTESZ megyei emlékérmeket az 1981. éviekkel együtt a január 29-én tartandó tisztújító küldöttértekezleten adja át a legkiválóbb aktivistáknak. Az elnökségi ülésen ismertették az elmúlt öt év munkájáról szóló beszámolótervezetet és az ellenőrző bizottság jelenttését, továbbá az elmúlt öt év gazdálkodásáról készült tájékoztatót. Az elfogadott dokumentumokat megküldik a korábban megválasztott küldötteknek is, így az operatív elnökség jól előkészített és aktív választmányi ülésre számít. Az 1981. évi munkaterv fő törekvése az, hogy a megyében működő MTESZ-tagok még tervszerűbben vegyenek részt a regionális feladatok megoldásában. A munkaterv összeállításánál az MSZMP XII. kongresszusának a szövetségre vonatkozó irányelvei és az országos elnökség állásfoglalásának megfelelő, a területi igényeket figyelembe vevő témák tárgyalása jelentette az alapot. 1981-ben 19. alkalommal rendezik meg a borsodi műszaki heteket, amelynek vezérgondolatát a kongresszusi beszámoló adta: „az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi, hogy szellemi erőforrásainkat, a szaktudást, a felkészültséget minden területen jobban, gazdaságosabban" és szervezettebben hasznosítsuk.” . Az operatív bizottság tovább kívánja fejleszteni a Nógrád és Heves megyei szervezetekkel való együttműködést is. A GTE, az anyagmozgatási bizottság és a a szovjet Vnyesztorgreklama cég közösen szervez nagyrendezvényt. Októberben a megyei szervezet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal közösen műszaki könyvnapokat és kiállítást rendez. Az 1980-as év a Borsodi Műszaki és Gazdasági Élet 25. évfolyamának megjelenési éve is. A folyóirat társadalmi munkában készült az elmúlt 25 év során, fennmaradásában nagy szerepe van a PNYME borsodi csoportjának. Az operatív elnökség úgy határozott, hogy a választás utáni időszak programját javasolja a küldöttértekezleten is megvitatásra. Az eddigi tapasztalatok azt ígérik, hogy az ülésen több olyan célszerű indítvány hangzik majd el, amely a szervezet munkáját még eredményesebbé, hatékonyabbá teszi. DR. HORVÁTH BÉLA