Műszaki Élet, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-14. szám)
1984-06-07 / 12. szám
MOZAIK DOKTORI ÉS KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSEK Plazmaíves vágás Pirkó József „A plazmaíves vágási technológia elemző és kísérleti vizsgálata optimális generálási körülmények meghatározására” (kandidátusi). A plazmaíves vágás műszaki és gazdasági előnyei különösen kidomborodnak a lánggal nem vágható anyagok darabolásánál, de 30-35 mm vastagságig a lángvágásnál is termelékenyebb. A plazmaív fizikai stalbilizálhatóságának rugalmassága lehetővé teszi a különféle célú berendezések előállítását, pl. kis és nagy vastagságú anyagok kézi, 111. gépi vágását. A plazmaíves vágás technológiáját és a vágóberendezéseket a stabil technológiai folyamathoz tartozó ívplazma fajlagos generálási adatai — az egy méternyi vágáshoz felhasznált villamos energia és gázmennyiség, valamint a plazmaív átlagos energiasűrűsége — jól jellemzik. Mindhárom fajlagos tényező a gépkönyvi adatokból számítható, velük minősíthetők a technológiai paraméterek és az új vagy használt berendezés. Hidrogeológia Jeneyné Jambrik Rozália „DK-Tiszántúl regionális hidrogeológiája” (kandidátusi), — DKTiszántúlon az ivóvízigények kielégítése felszín alatti vizekből történik. A közüzemi, ipari és mezőgazdasági vízművek döntően a pleisztocén víztartókat csapolják meg. A pannóniai víztartók a hévízbeszerzés bázisai. A növekvő vízigények kielégítése a megcsapolás intenzitásának a növelésével, a kutak szaporításával távlatban nem mindenütt oldható meg, hanem mesterségeskészlet-átcsoportosításra, regionális vízellátó rendszer kiépítésére van szükség. Az értekezés új tudományos vízföldtani eredményekkel járul hozzá a felszín alatti vízkészletek megismeréséhez, a vízbeszerzési és vízellátási gyakorlat napjainkban jelentkező és távlati problémáinak a megoldásához. A feldolgozás alapján a vizsgált területen kijelölhetők a távlati regionális vízellátó rendszer vízbázisai. Gázkromatográfia Erdős Elemér „Műanyagszál töltetű gázkromatográfiás kolonnák és folyamatos üzemű gázkromatográfia alkalmazása” (kandidátusi). Mint más vegyipari műveletekben, úgy a kromatográfiában is kialakult a folyamatos elválasztási módszer. A mozgóágyas rendszerben mozgó porózus szemcsés töltet azonban sok szempontból hátrányos : nehéz a töltet szabályozott mozgatása, változik a sűrűség, a szemcsék töredeznek, a gázsebesség nem lehet nagyobb a fluidizációs határnál. A szerző megvalósította a mozgó műanyagszál-köteg kromatográfiás alkalmazását, ami elkerülhetővé teszi a nehézségeket. Tanulmányozta a mozgó szálkötegtöltet kromatográfiás tulajdonságait, meghatározta a komponensek haladási sebességeit, a kolonia hatásosságát. A kapott eredmények alapján sikerült megvalósítani kétkomponensű rendszerek folyamatos elválasztását. Optikai rendszerek Lisziewicz Antal „Módszerek kidolgozása optikai elemek, rendszerek tervezésére, ezen eljárások gyakorlata alkalmazása” (kandidátusi). — A specifikációs adatokkal jellemzett és megvalósított optikai leképező rendszer minősítése vagy hagyományos módszerekkel (vizuális, foto kiértékelés), vagy újabban inkább az optikai átviteli függvény mérésével,történik. E módszerek mindegyikének számítási eljárások feleltethetők meg, amelyek a sugárvezetésen alapulnak függetlenül attól, hogy a közelítés geometriai vagy hullámoptikai alapon történik-e. Az értekezés végtelen vékony, paraxiális, trigonometrikus és térbeli sugárvezetésen alapuló számítási eljárásokat ismertet. E számítások alapján különböző típusú merit függvényeket határoz meg, nevezetesen: harmadrendű aberrációk felületi összegei vagy hibagörbéi, spot-diagram alapján energiaeloszlás, késésdiagram, különböző ízek " Komolyan mondom... ■BBnnHDREIBBaBniBSSBBBHHBBHBnBBB Budapesten nem lehet krumplit kapni. Ennek következtében a fővárosiak orra félre áll, mint akinek nem jutott krumpliföld. Az emberek ugyanis nagyon megszokták a burgonyát, amióta az újvilágból Európába érkezett. Noha eleinte nehezen terjedt, mert rossz hírét keltette, hogy a zöldje mérges. Ez ma is így van, ha valaki elég zöld ahhoz, hogy az üzletben krumplit kérjen, azonnal mérges lesz. Később azonban a burgonya karriert csinált. Ez állítólag akkor kezdődött, amikor egy Parmantier nevű francia agronómusnak jelentették az alkalmazottai, hogy kísérleti parcellájáról lopják a krumplit. A tudós ember akkor boldogan felkiáltott: „Végre, csakhogy lopják!’’ Manapság azonban a budapesti ZÖLDÉRT-nél ezt senki sem kiabálja. Egyrészt, mert sokkal komolyabban veszik a társadalmi tulajdon megőrzését, mint hogy az ilyesminek örülnének. Másrészt, mert nincs mit ellopni. Miért nincs krumpli? Ezt kérdezték az elmúlt hetekben egymástól az emberek és mindenfélét válaszoltak. Ezek közül a leghihetőbb az volt, hogy azért nincs, mert a Rózsa a tévében ül és kapcsol, az Ella viszont kiment a Rákóczi térre és megromlott. Némi abszolút hiány után aztán megjelent egyes helyeken a krumpli, de nem a megszokott hazai hét negyvenért, hanem a kubai import huszonhatért. Ami nem is olyan drága, ha arra gondolunk, hogy a kubai krumpli annyiba kerül, mint egy kiló magyar krumpli plusz egy kiló kubai narancs. Továbbá a huszonhat forintos kubai krumpli azért is kifejezetten olcsó, mert nagyon meszsziről hozzák. Én például közelebbről hoztam — csak két megye határát léptem át érte — mégis százhét negyvenért vettem kilóját. Egy falusi zöldségüzletben vásároltam három kiló zsákos krumplit a hét negyvenért plusz, a benzin oda-vissza, ami háromszáz forint. Persze, ha tíz zsákot vettem volna, akkor a szállítási költség megoszlik és csak tizenhét negyvenben lenne kilója, ám én nem akartam a krumplihiányt vidékre exportálni a fővárosból. Ugyanis csak Budapesten nincs krumpli. Hogy miért? A rádióban azt hallottam, azért, mert miután a megyék megtudták, hogy Budapesten nincs krumpli, most már nem adnak egy kilót sem. Nehogy náluk se legyen. De tényleg, miért nincs a fővárosban krumpli? A közelmúltban megtudtuk, hogy áprilisban, ünnep előtt azért nem volt kenyér Pesten, mert az illetékesek azt hitték, hogy a maszekok is sütni fognak. De nem sütöttek. Ez az ok a krumplira nem alkalmazható. Továbbá azért nem volt kenyér, mert az illetékesek azt hitték, hogy sokan majd vidéken vesznek kenyeret, mert elutaznak. De nem utaztak. A krumplira ez az ok serp, stimmel. Akkor miért nincs krumpli, se burgonya, se pityóka? Erről is elhangzott egy nyilatkozat a rádióban, amely szerint az illetékesek nem gondolták, hogy a húsár emelése miatt sokan több krumplit fognak enni. Arról viszont nem hallottam nyilatkozni, hogy ez a tendencia miért csak a fővárosi lakosokra jellemző? Miért van elég krumpli vidéken? Ennek több oka lehet. A. feltételezés: a vidékiek nem krumplit esznek hús helyett, hanem dödölét. B. feltételezés: vidéken húst esznek még krumpli helyett is, mert olcsóbb a hús, mint Budapesten. C. feltételezés: vidéken sem olcsóbb a hús, mint Pesten, de mégsem esznek kevesebbet belőle, nehogy krumplihiány legyen. Mérnök barátom szerint vidéken nem kenyér és krumpli van több, hanem előrelátás. ÁGOSTON GYÖRGY venciákon kontraszt átvitel, térbeli sugárvezetésen alapuló hullámfront meghatározása és ennek segítségével optikai átviteli függvény kiszámítása. A napszél szerepe Gombosi Tamás „A napszél szerepe a Vénusz körüli töltött részecskeáramok kialakításában” (doktori). Az első űreszközök felbocsátása óta eltelt 25 év során többet tudtunk meg a naprendszer égitesteiről, mint azelőtt hosszú századok alatt Különös érdeklődés mutatkozott a Vénusz iránt. A Föld típusú bolygók fizikája szempontjából izgalmas kérdés, hogy mely tényezők vezettek az alapjában hasonló két bolygó eltérő fejlődéséhez. Az értekezés azokat az eredményeket foglalja össze, amelyeket a napszél és a Vénusz közötti kölcsönhatással kapcsolatban a Venyera—9 és —10, valamint a Pioneer Venus Orbiter adatainak elemzéséből, illetve elméleti modellszámítások alapján nyert a szerző. Két új elméleti módszert is ismertet a Vénusz körüli hidrogénkoronát alkotó, ballisztikus pályán mozgó részecskék eloszlásának statisztikus leírására, illetve a légkör és a napszél közötti töltéscserés reakciók szerepének a tanulmányozására. Flavánszármazékok L. Tőkés Adrienne „A 4-amino-flaván reakciói és sztereokémiája. Optikailag aktív flavánszármazékok szintézise” (kandidátusi). A kutatások célja a 4-amino-flaván térszerkezetének meghatározása volt. Ez kettős feladatot jelentett: relatív és abszolút konfigurációk meghatározását a C—2 és C—4 atomokon, valamint a dihidropirán gyűrű konformációjának meghatározását. Az 1H—NMR spektroszkópia alkalmazásával sikerült igazolni, hogy az eddig ismeretes szintézisek a 2,4-cisz-4-amino-flavánhoz vezetnek. Ebből kiindulva került sor a szubsztituált flavánszármazékok előállítására, azok 2,4-konfigurációjának meghatározására, továbbá az előállított anyagok farmakológiai vizsgálatára. IGAZ-E? Rossz a mérnökök és segéderők aránya Elözönlik a mérnökök a gazdaságot? — kérdeztük a Műszaki Élet legutóbbi számában, olvasóinkat is biztatva: mondják el véleményüket a témáról. Vitaindítónkat tovább folytatjuk, ezúttal afelől közelítve meg a kérdést: elegendő középfokú végzettségű segéderő (szerkesztő, rajzoló, technikus) dolgozik-e a mérnökök mellett. Igaz-e, hogy rossz a mérnökök és segéderők aránya? — A kérdésre egy ágazat, az építésügy problémáit feszegetve igyekszünk választ adni, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium jelentése alapján. Egy felmérés szerint az ÉVM felügyelete alá tartozó műszaki tervező vállalatoknál foglalkoztatott dolgozók összetételében az utóbbi négy esztendőben lényeges változások következtek be. Míg korábban a nagyarányú létszámcsökkenés elsősorban az alacsony képzettségűeket érintette, az utóbbi néhány évben mind erőteljesebben mutatkozott az egyetemi végzettségűeknél is. Tavaly például az építésügyhöz tartozó műszaki tervező vállalatok 2347 egyetemi végzettségű mérnököt és 1435 technikust foglalkoztattak. Ha a 618 üzemmérnököt is a technikusok közé soroljuk, számuk akkor sem éri el az egyetemet végzett mérnökökét, következésképpen egy mérnökre egy technikus sem jut. Míg a nyolcvanas évtized elején a fővárosi tervező vállalatok zöménél 1:1 volt a tervező-feldolgozó arány, ez ma már több nagy tervező vállalatnál 1:0,5— 0,6 körüli. A regionális tervező vállalatoknál lényegesen kedvezőbb és egészségesebb a helyzet, átlagosan 1:2 a tervezők-Segéderők aránya. A helyzet romlása több okra vezethető vissza. Tárcautasítás (amely 1979-ben látott napvilágot) 1983. január 1-től a műszaki szerkesztői, szakági szerkesztőirajzolói és műszaki rajzolói munkaköröket meghatározott képesítéshez köti, amely alól ma már nincs felmentési lehetőség. A tanfolyami és vizsgakötelezettség, valamint a szakma nem túl vonzó bérezési lehetőségei miatt sokan elhagyták a pályát. A másik ok, hogy sok vállalat, főleg a budapestiek, nem is törekedtek a szerkesztői-rajzolói munkakörök utánpótlásának biztosítására. Az indok egyszerű: fiatal diplomásokkal is el tudják végeztetni a tervezői muna feldolgozói részét, míg fordítva ez lehetetlen. A Minisztertanács rendelettel kötelezte a felügyeleti minisztériumokat, hogy 1985-ig átlagosan 15 százalékos létszámcsökkentést hajtsanak végre A kötelező létszámcsökkentést több vállalat a kisegítő adminisztratív állomány nagyobb arányú mérséklésével oldotta meg — ez is rontotta a mérnökök-segéderők arányát. Kétségtelenül az okok közé sorolandó az is, hogy az iskolarendszerű technikusképzés megszüntetése nehezítette a szerkesztői állomány utánpótlását. A gondot az üzemmérnökképzés sem oldotta fel, helyzetük ugyanis a vállalatokon belül jelenleg is felemás, bizonytalan. Az említett okok miatt egy „besűrűsödési” folyamat kezdődött a műszaki tervező vállalatok szakember-állományában. Az egészségtelen arányeltolódások mellett bizonyos „elöregedés” is megindult. Ez utóbbi többek között arra vezethető vissza, hogy a nyolcvanas évek elejére lépett nyugdíjasskorba az a réteg, amely az állami tervező vállalatok életrehívásakor kezdte pályafutását. Az öregedési folyamatot erősítette, hogy a létszámleépítés elsősorban a fiatal korosztályt érintette és az utóbbi időszakban mérséklődött a pályakezdők felvétele is. MOLNÁR PATRÍCIA Felhívás A Pénzügyminisztérium, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénzügyi és ellenőrző szakosztálya, a Magyar Közgazdasági Társaság, valamint az SZVT és MKT Nógrád megyei szervezetei 1984. AUGUSZTUS 31.—SZEPTEMBER 1. KÖZÖTT „Gazdálkodás-számvitel’’ címmel konferenciát szerveznek Salgótarjánban. A konferencián az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a költségvetés témakörében tartanak szekcióüléseket. A KONFERENCIA CÉLJA: társadalmi úton is elősegíteni, hogy a számvitel feleljen meg a vele szemben támasztott egyre növekvő követelményeknek, továbbá, hogy a számvitel a vezetés minden szintjén segítse a gazdasági vezetést az aktuális gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A konferencián a középpontban a következő témák állnak: — a különféle vállalkozási formák számviteli követelményei, — a szabályozórendszer, továbbfejlesztésével összefüggő számviteli feladatok, — a számvitel, az elemzés és az ellenőrzés kapcsolata. A III. számviteli konferencia — az előzőekhez hasonlóan — tudományos tanácskozás és egyben gyakorlati tapasztalatcsere lesz, melyen várjuk a gyakorlati szakemberek aktív részvételét. A részletes részvételi feltételeket a későbbiekben megjelenő jelentkezési felhívás tartalmazni fogja. A konferencia előkészítő bizottsága MÉ