Műszaki Értelmiség, 1946 (2. évfolyam, 1-23. szám)

1946-01-01 / 1. szám

­yítése az új esztendő egyik legfontosabb feladata­ A mérnököknek és technikusoknak részt kell venniük az üzemi bizottságok munkájában és minden rendelkezésre álló módon támogatni kell azt. Nézzünk szembe őszin­tén a tényekkel: hiányzik még a fiiatal demokráciánk­­bór az igazi demokráciákra olyannyira jellemző közvet­len összefonódás, a baráti kapcsolatok a különböző fog­lalkozási rétegek között. Ezen is változtatni kell és ne­­künk kell az első lépéseket megtenni.É­rdekeink védelme területén harcot indítottunk az újjáépítésen és jóvátételen dolgozó mérnökök és technikusok testi munkás pótjegyének biztosítására.­­Meggyőződésünk, hogy a kormányzat, úgy mint eddig, továbbra is elismeri munkánk fontosságát és jelentősé­gét a testi munkás pótjegyek megadásával. A közalkalmazott mérnökök és technikusok részére a műszaki pótdíjat szakszervezetünk harcolta ki- Ez igen jelentős összeg és megállapítható, hogy valahogyan a kartársak jelentős része ezt is magától értetődően ve­szi tudomásul. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a műszaki pótlék további megtartása nem »magától érte­­tődik«, hanem ezért harcot kell folytatni. A műszaki értelmiség pótlékai senkitől nem vették el a kenyeret, sőt ellenkezőleg, szilárd meggyőződésünk, hogy a ter­melés fokozásán keresztül ez a pótlék sokszorosan meg­hozta a maga gyümölcsét az ország javára. Ugyancsak be kell kapcsolódnunk a közalkalmazott fizetésekért vívandó harcba. A mérnökök és technikusok viszonyában is vannak .­ megoldatlan kérdések. Az új esztendőben kell meg­oldanunk a gyászos emlékű mérnöki k­ab­ara törvénnyel való likvidálása mellett a korszerű és az újjáépítés ér­dekeit szem előtt tartó műszaki értelmiségi nyilvántar­tás megszervezését, a címhasználat kérdését és a­ fenn­tartott munkák ügyét is. A környező államok, pl. Románia és Jugoszlávia pél­­d­­dása mutatja, hogy az anarchisztikus közellátási helyzetből egyik kiút a szakszervezeti szövetkezeten ke­resztül vezet. Feladatunk az új évben megerősíteni és nagyra növelni a műszaki értelmiség most alakított szövetkezetét. Az újjáépítés és az ország felépítése a rendelkezésre iz álló szellemi erővel való gazdálkodást is kötelező erővel írja elő. Ezért ki kell harcolnunk a műszaki értelmiségi dolgozók kötelező szakszervezeti munkaközvetítését. En­nek a­ kérdésnek a hordereje át sem tekinthető. Állás­pontunk az, hogy a fontos műszaki pozíciók pályázatok útján töh­essenek b s­úlyos sérelme a műszaki értelmiségnek a szabadalo­­­­mak, gyártási eljárások, ötletek kérdése is. Ezen a téren is sürgős reformoknál van szükség, hogy mind az újjáépítés, mind a műszaki értelmiség gazdasági ér­deke kielégíttessék és ne önző célokat szolgáljon szel­lemi munkánk. A teljesítmény jutalmazása a műszaki értelmiségnél is bevezetendő. A tervező és tanácsadó mérnökök jogviszonyának, díjszabásának ügye napi­rendre tűzendő. Ez a réteg, a specialisták rétege, a mű­szaki értelmiség egyik legértékesebb rétege és munká­ját kiemelve a háttérbeszorítottságból, a homályból, megfelelő helyre kell állítani és meg kell becsülni! A műszaki értelmiség bevonását az újjáépítés kérdései­­nek megvitatásába, az eddiginél is nagyobb mér­tékben ki kell szélesítenünk. Intézményesen biztosíta­nunk kell, hogy a felmerülő problémák vitájában a mű-­­szaki értelmiség széles rétegeinek tapasztalata érvénye­süljön. Ezt a­ munkát a Gazdasági Főtanács és a kor­mány munkájához kapcsoltan kell megvalósítanunk. Biz­tosítani kell a komoly műszaki tudományos egyesüle­tek és intézmények működési­ lehetőségét. Harcolnunk kell azért, hogy a Műegyetem a kormányzattól meg­felelő, s megillető támogatást kapjon. Természetesen ugyanakkor napirendre kell tűznünk a műszaki oktatás egészének kérdését is. Meg kell ismerkednünk a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország mér­nök- és technikusképzésének módszerével és az így nyert tapasztalatokat hazai viszonyainkra alkalmazni kell. K­ülön kell felemlítenünk a külföldi kapcsolatok fel­vételének további folytatását és kimélyítését. A kül­földi kapcsolatok tudják csak a szükséges horizontot biztosítani a műszaki értelmiség részére. Az e téren megkezdett munka intenzíven folytatandó.­­ u­toljára, de nem utolsónak hozzuk fel saját magának a szakszervezetnek szervezési kérdését. A szakszer­vezet is át kell hogy lépjen az ideiglenesség állapotából a véglegesség állapotába. Eddig a szakszervezetnek a műszaki értelmiség valóban széles rétegeit sikerült tö­­mörítenie keretei közé. Visszatekintve az elmúlt hóna­pokra, megállapítható, hogy az eddigi munka nem volt hiábavaló. Most elérkeztünk oda, hogy a kereteinket véglegesre rendezzük. A szakszervezet saját szervezetét is a reánk váró hatalmas feladatoknak megfelelőleg ki kell hogy építse és megszilárdítsa, mind budapesti, mind vidéki viszonylatban. Igen komoly, nagyjelentőségű és demonstratív nemzetközi műszaki kongresszust tartunk szükségesnek, melyen a Duna-völgy népeinek műszaki értelmisége meg tudja beszélni az új helyzet felvetette műszaki és gazdasági problémákat. Meggyőződésünk, hogy ennek a kongresszusnak megszervezése és sikeres lefolytatása jelentős mértékben fogja elősegíteni a né­pek közti megbékélést és a gazdasági felépítést,­­összefoglalva vázlatosan feladatainkat: meg kell olda­­­­nunk szervezeti problémáinkat; le kell fektetni a végleges alapokat; az érdekvédelmi harcot következete­sen, megalkuvás nélkül kell folytatnunk; biztosítani kell maguknak a dolgozóknak beleszólását saját ügyeikbe (állásközvetítés, nyilvántartás st­b.); az újjá­építés és a termelésfokozás minden erőnkkel támoga­tandó; el kell távolí­tanunk a szellemi romokat, végig kell gondolnunk helyes gondolatainkat; harcolnunk kell a fasizmus és a reakció maradványai ellen; tovább kell javítanunk a munkásság és a műszaki értelmiség kö­zötti egyre javuló viszonyt, a már ledöntött válasz­falak romjait is el kell az útból takarítani; a szomszé­dos népek műszaki értelmiségét kongresszusra kell ösz­­szehívnunk az új helyzet műszaki feladatainak fel­tárására. Az új esztendő küszöbén, áttekintve az ú­j esztendő feladatait, az eddigi eredményekre hivatkozva, meg kell állapítanunk, hogy elvégezhetők a feladatok, de csak akkor, ha a magyar mérnökök és technikusok fenntartás nélkül a szakszervezet zászlója mögé, a szak­­szervezeti gondolat mögé tömörülnek és munkájukkal, intenzív közreműködésükkel, a tervek megvalósulását, a feladatok megoldását biztosítják, így sokat szenvedett népünk szenvedésének és nélkülözésének idejét meg­rövidíthetjük és demokráciánkat alapjaiban megerősít­hetjük! ti­­­m in­i............ ......... Január 6-án, vasárnap délelőtt 16 órakor Reáltanoda­ utca 13—15. szám alatt nagygyűlést tartunk TÁRGY: A kollektív szerződés módosítása és a mérnökök és technikusok élelmiszerpótjegyének ügye. F­elhívjuk kartársainkat, minél nagyobb számban jelenjenek meg, hogy álláspontunk kellő súlyt kapjon .

Next