Műszaki Lap, 1906 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-05 / 1. szám

VII. évfolyam. 1. szám. Budapest, 1906. január 5. MŰSZAKI LAP AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelen minden hó 5-dikén és 20-dikán. ^ faladé: az «­Országos Műszaki Egyesület». Előfizetési ára: EGÉSZ ÉVRE............. ... KORONA 8.— FÉLÉVRE ______ .. « 4.— Felelős szerkesztő: ZACHARA LAJOS. Szerkesztő: JAKOBOVITS DÁNIEL. Hivatalos órák : kedd és péntek este 7—9-ig. A kiadóhivatalnak szóló küldemények Budapest, II. ker., Bimbó­ utca 22. címre intézendők. Szerkesztőség: Budapest, VIL, Lövölde-tér 2., II. 27. TARTALOM: Szénpolitika. Irta Jakobovits Dániel.— Egyenáramú dynamó­­gépek üzemében előforduló hibák és azok javítása. Irta Zachara Lajos. — Rateau alacsonynyomású gőzturbinája és hőakkumulátora. Irta J. D. — Innen-Ontian. — Közgazdaság. — Egyesületi élet. — Szer­kesztői posta. SZÉNPOLITIKA — ---------­ Írta: Jakobovits Dánie­l. Az 1901 deczemberében kiküldött angol országos bizottság, melynek feladata Anglia szénkészletének meg­állapítása volt, 1905 elején közzétette kutatásainak ered­ményét. Ezek szerint a jelenlegi készlet 101.000.000.000 tonnára rúg, mely szénmennyiség 1220 méternyi még jövedelmezően aknázható mélységig terül el. Becslés szerint e mélységen alul még további 40.000.000.000 tonna szén rejlik. Vájjon mennyi idő alatt merül ki ez a készlet, azt pontosan ma még nem lehet megállapítani. A jelenlegi évi termelés 230.000.000 tonnára rúg. (Magyarország évi széntermelése 8.000.000 tonna.) Ha fölteszszük, hogy ez az évi termelés várakozás ellenére nem fog emelkedni, Anglia szénkészlete előreláthatólag kerek négyszáz esz­tendő lefolyása alatt teljesen ki fog merülni. A tapasztalat azt mutatja, hogy Anglia szénterme­lése évente 2 V2°/o-kal emelkedik és emelkedni fog tovább is, mígnem stagnáczió fog bekövetkezni, mely majd csak ideig-óráig tart, mire azután a termelés fokozatos csökkenése fog beállani. A kiküldött bizottság, mint föntebb említettük, az 1220 méter mélységet tekintette azon határnak, melyen belül a szén bányászása még gazdaságos. A mélységgel emelkednek az üzemköltségek, de emelkednek egyszer­smind a bányászás műszaki nehézségei is. A mélységgel emelkedik ugyanis a hőmérséklet, minden 19 méterre esik átlagosan 1° C emelkedés. A mélységgel emelkedik továbbá a légnyomás is, ez utóbbi azonban számba­­vehető nehézséget nem okoz. A rendelkezésre álló szénmennyiség megállapításá­nál a bizottság tekintettel volt egyszersmind a szénréte­gek vastagságára is. Hasznosan bányászható rétegeknek tekintette azokat, melyek legalább is 0­ 31 m. vastagok (magyar szénbányáink barnaszenes bányáikban a szén rosszabb minőségére való tekintettel haszonnal bányász­ható rétegeknek manapság az 55 m­.-nél vastagabbakat tekintik). A 101.000.000.000 tonnában megállapított készletnek kereken 80°/6-a 063 méteres és ennél is vas­tagabb rétegekben terül el. A bányákban lévő víz sok helyütt lehetetlenné teszi a bányászást. Ezen akként segítenek, hogy az érdekeltség központi szivattyú-berendezéseket létesít, melyek révén az egyébként kihasználhatatlan bányák is bányászhatókká válnak. Kiterjeszkedik a bizottság jelentésében azokra a tényezőkre is, melyek révén a bányászás költségei csökkenthetők. Szól a réselőgépekről, ajánlja az elek­tromos üzemet és a komprimált levegő alkalmazását. Szól továbbá arról is, mi módon lehet a szén eddigi alkalmazási körén belül, a jelenlegieknél jobb szénárakat elérni. Javasolja a szén gondos osztályozását, mosását, a porszén brikettezését és kokszolását és a szénfajok össze­tételére vonatkozó szavatosság vállalását (hazánk majd­nem valamennyi bányája osztályozza szenét, a lupényi és a Duna-gőzhajótársaságbeli bányák mossák is és majdnem valamennyi vállal szükség esetén a vegyi ösz­­szetételre vonatkozó garancziát). A bizottság azt észlelte ugyanis, hogy a fogyasztók nagy része kész magasabb árakat is fizetni, ha ellenérték gyanánt meghatározott tulajdonságokkal bíró szenet kap. Az évente termelt 230.000.000 tonnából Anglia egymaga 167,000.000 tonnát fogyaszt, a többi kivitelre kerül. Anglia szénfogyasztása 1903-ban a következő­­képen oszlott meg: Vasutak ................. ....................... ... 13,000.000 Hajók ... ... .......... .. ... ... ... 2,000.000 Gyárak ................ ... ... ... .. . 53,000.000 Bányák ................ ... ................ 18,000.000 Vas- és aczélipar ... ... .. ... ... ... 28,000.000 Egyéb fémek és ásványok feldolgozása... 1,000.000 Tégla- és üveggyárak, vegyi iparok 5,000.000 Gázgyárak... ... .............................. 15,000.000 Házi használat .. ... ... ................. 32,000.000 Összesen: 167,000.000

Next