Műszaki Lap, 1906 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-05 / 1. szám
1906 hogy ezek elérhetése végett óriási összegeket kellene befektetni, mely összegeknek amortizációja, kamatja és a meglevő berendezéseknek értékcsökkenése a kilátásba helyezett haszonból okvetlenül levonandó. Még így is azonban olyan tetemes megtakarítást lehet elérni, mely nemcsak az egyesek, hanem a nemzetek gazdaságára is döntő befolyást gyakorolna. MŰSZAKI LAP EGYENÁRAMÚ DINAMÓGÉPEK ÜZEMÉBEN ELŐFORDULÓ HIBÁK ÉS AZOK JAVÍTÁSA —— ~ írta: Zachara Lajos. A szakirodalomban alig találunk csoportosított útmutatást, melynek nyomán a laboratóriumi gyakorlattal nem rendelkező dinamógépkezelő, műhelyvezető vagy dinamógép-tulajdonos gépének üzemét és az üzemközben előfordulható hibákat megismerhesse, azokat házilag, a dinamógép szállító cég igénybevétele nélkül megszüntethesse. Elektrotechnikai gyakorlatunkban például mindennapos dolog, hogy egyik vagy másik telepre sürgősen hívják az illető szállító gyár gyakorlott mérnökét, mert a telepen üzemzavar támadt, melyen az ott alkalmazott személyzet segíteni nem tud, de melyről legtöbb esetben utólag kiderül, hogy az üzemzavar jelentéktelen okoknál fogva támadt, melyet pár perc alatt lehetett volna megszüntetni, ha a telep személyzete a jelenségekből a hibára következtetni, illetve azt megtalálni képes lett volna. Az ily esetek a mellett, hogy fölösleges költségek okai, alkalmasak arra, hogy a kárt szenvedő teleptulajdonos előtt magát az elektromos ipart diszkreditálják. Indokoltnak véljük ezeknél fogva elsősorban az egyenáramú dinamógépek üzemében előforduló hibákra s azok javítására vonatkozó tapasztalatokat összegyűjteni s az összegyűjtött anyagot megfelelő csoportosításban közreadni. Egyenáramú dinamógép manapság jóformán minden gazdaságban, gyárban, nagyobb műhelyben és kastélyban található, azért az ily kisebb gépek kezelésére vonatkozó útmutatásokra elsősorban van szükség. Később visszatérünk a váltakozó áramú gépek, motorok és transzformátorok üzemében előfordulható hibáknak s azok megszüntetését célzó teendőknek ismertetésére. Az egyenáramú dinamógépeknél előfordulható hibákat három főcsoportra oszthatjuk. A) A forgó részen előforduló hibákra. B) Az álló részen előforduló hibákra. C) A gépek hamis kapcsolásából eredő hibákra. Függelékképen ismertetjük azután még: D) A szabályozók és indító készülékek hibáit. A) A forgó részen előforduló hibák és azok javítása. 1. Szikrázás. A kerék és komutátor közötti szikrázás oka többféle és rendszerint hibás kezelésre vezethető vissza. Ha például a dinamógépet hirtelen megterhelik, vagy hirtelen leterhelik, a szikrázás oly erős lehet, hogy a komutatoron foltokat éget ki; amint azután ezen égési foltok a dob forgása közben a kerék alatt elsiklanak, a szikrázás s ezzel az illető kiégett folt, mely eredetileg talán egy-két szektorra terjedt, mind nagyobb és mélyebb lesz, úgy hogy azután még abban az esetben sem lehet szikrázásmentes üzemre kilátás, ha a kimutatort minden üzem előtt lecsiszolják. Ilyen esetben csak úgy lehet a bajon segíteni, ha a komutátort egy precíziós esztergapadon, vagy egy megfelelő komutátor esztergályozó készülékkel leesztergályozzák, vagy ami előnyösebb, csiszológépen lecsiszolják. Helytelen kefeállás szintén oka lehet a szikrázásnak. A terhelés változásával ugyanis változik az áram behatása alatt mágnessé lett forgórész reakciója a mágneses mezőre s az egész mező eltolódik, a keféket tehát az erővonalak eltolásának irányában szintén el kell tolni. Ha az önindukció elektromotorikus ereje nem jelentékeny, a szikrázás elkerülhető, ha az áramátalakítás nem történik abban a pillanatban, amelyben az illető tekercs az erővonalak maximumát zárja, hanem valamivel később. Áramfejlesztő gépeknél tehát a forgás irányában a maximális indukció átmérőjén valamivel túl, míg motoroknál ellenkező irányban kell a keféket eltolni, ha szikramentes üzemet akarunk biztosítani. Ha a forgórész tekercselése a kefék bármely állásában úgy a tekercsek számát, mint ellenállását illetőleg nem teljesen szimmetrikus, akkor az indukált elektromotoros erők egyenlőtlenek, minélfogva azon pontok, melyekben a keféknek ráfeküdniük kellene, folyton hol előre, hol visszatolódnak s miután ezt a kefék nem követhetik, szintén szikrázás áll be. Az ilyen hibákat csak a dob tekercselésének változtatásával lehet jóvátenni, miért is az ily assimmetrikus tekercselésű gépjavítását az illető szállító cégre ajánlatos bízni. Előfordulhat, hogy a dob tekercselése teljesen szimmetrikus, de a kefék úgy vannak beállítva, hogy a dob tekercseit nem osztják egyenlő részekre. Ilyenkor a kollektor szintén szikrázni fog. Ezen úgy segítünk, hogy a kollektor felületét a keféknek megfelelő számú pontos részekre osztjuk s a keféket azután úgy helyezzük el a kefetartón, hogy az illető osztópontokba jussanak. Ezt a műveletet legegyszerűbben úgy lehet végezni, hogy egy papírszalaggal megmérjük a kollektor pontos kerületét és azután a papírszalagra felfejtett kerületet a keféknek megfelelő számú pontos részekre osztjuk. Ha ez megtörtént, az illető szalagot ismét a kollektor közé csavarjuk s azon a papíron levő osztásokat megjelöljük. A kefék azután ezen osztóvonalakba állítandók. A kefék szikrázásának oka lehet a túl magas fordulatszám is. Ha a fordulatszám az előírottnál magasabb, akkor a mágnestörzsek mágnességét, illetve a mágneses mezőt, a mágnesező áram csökkentése által kell gyengíteni, ha azt akarjuk, hogy a normális fordulatszámnál