Műszaki Lap, 1908 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-05 / 1. szám
1908 MŰSZAKI LAP is, hogy a láncszem a forrasztás helyén kemény lesz. Ennek az a következménye, hogyha a láncszem heggesztett felülete, a szomszédos láncszem nem heggesztett felületével van tartósan érintkezésben, a nem heggesztett felület jobban kikopik. A heggesztett láncoknak, föntiekben fölsorolt hátrányai ismeretesek, amióta láncokat gyártanak. Ezért a láncgyárosok régóta igyekeznek kiküszöbölni a láncgyártásnál a heggesztési eljárást. A számos eljárás közül eddig azonban egyik sem vált be a gyakorlatban. A legérdekesebb e fajta találmányok közül Ecseghy Kiss István magyar technikusé, aki a hegyesztés nélküli láncgyártást — mondhatni — teljes tökéletességre emelte. Ezen, a láncgyártás terén korszakalkotónak mondható találmány föltalálója ugyanaz, aki 1905-ben egy világraszóló, akkoriban az előkelő hazai és külföldi lapok által méltatott hajóágyú irányító készüléket talált föl. Ecseghy Kiss István találmányának lényege abban áll, hogy nem készen kisajtolt szemeket fűz össze, hanem a kész láncszem nyílásába, egy új tag előállításához szükséges hengeralakú és megfelelő hosszúságú rudat tesz, amelyet a kész tagban, egy új taggá kisajtol. A láncszemek kisajtolása következő fokozatokban történik: A lánc gyártására szükséges anyag alakját az 1. ábra mutatja. Ez egy egyenes hengeralakú rúd, melynek átmérője megegyezik az előállítandó lánc vastagságával. Ezen rudat keresztül dugják az utolsó kész láncszemen és a 6. ábrában bemutatott sajtóba helyezik. A sajtóban a rúd végei 2. ábra szerinti alakra nyomatnak, majd két egyenlő félkör keresztmetszetű gyűrűvé sajtoltatnak és a rúd középső része is meghajlíttatik. (3. ábra.) Az ily módon készült lánctag,ugyanezen sajtóban egy második betétbe (Stanze o. Schnitt) kerül, ahol a végeken a következő láncszem behúzásához szükséges lyukak kitolatnak és a szegély (Grad) lenyilatik. (4. ábra.) Ezután a lánctag még egy harmadik betétbe kerül, ahol a két gyűrű lapos oldalával egymásra nyomatik, miáltal egy az előbbi szemhez derékszög alatt álló szem jön létre. Ezen két szemből álló lánctag most készen van, egy újabb rúd húzható rajta keresztül s az eljárás így folytatható. Az 5. ábra az így készített láncot mutatja be. A 6. ábrában bemutatott gyorssajtóval (Géb. Scherb bécsi cég gyártmánya) mutatta be először föltaláló új láncgyártó eljárását. Ezen sajtó csupán a találmány demonstrálására készült, a segédmunkát, mint a rudaknak a gépbe való behelyezését és a lánctagnak egyik betétből a másikba való áthelyezését fogókkal végezték. Ezen eljárással, egy lánctagnak elkészítéséhez kb. 25 másodpercre volt szükség. Hogy a láncgyártás még gyorsabb tempóban menjen, a feltaláló olyan sajtót szerkesztett, melynél a gyártás elejétől végig teljesen automatice történik. Úgyszintén automatikusra tervezi föltaláló a rudak levágását, a gázkemencébe és onnan a gépbe való bevezetését is. Ilyen automatikus eljárás mellett, a föltaláló szerint egy lánctagnak előállításához, kb. 8 másodpercre van szükség. 6-ik ábra: 3