Műszaki Lap, 1911 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-05 / 1. szám

rr MŰSZAKI Szakirodalmi közlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, faipar és vegyészet köréből. AZ „ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.\^ ^ . A— X..I „-frtl/lnnLtAMflnnnn n mnmmp n m 1/1 r, n n 1/ mi/í i tn rvi n n no l/Ióllíiqpí Rnn nponiiüpom l/i ni ölflpt nunpi T ll] ^ Az 1907, évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállításon, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert, Megjelenik minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZABADOS KÁROLY. FŐSZERKESZTŐ: LAMPEL GÉZA. Egyesületi helyiségek: Budapest, VII., Rákóczi-út 30., I. 7. Egyesületi hivatalos órák: kedd és péntek este 8—9-ig. A lapnak szóló összes küldemények Budapest, VIL., Rákóczi-út 30, 1. em. 7. címre inlézendök. Telefon: 168—99 XII. évfolyam. 1. szám. Budapest, 1911 január 5. TARTALOMJEGYZÉK: Szemle. A mozdony gőzhengereinek s a vele összefüggő alkatrészeinek, mint dugattyú, tolattyú, keresztfej és egyenes vezeték, megmunká­lása, jelölése és javítása. Közli: Schmidt Gyula. Az országos műszaki tanácsról szóló törvényjavaslat indokolása. Műszaki közlemények: Villamos világítás. Gázvilágítás. A hajóknak olajtüzelése. A vasöntészet fejlődése. Hírek. — Egyesületi élet. — Álláskínálat és kereslet. — Hirdetések. Felkérjük t. olvasóinkat, de különösen az 0. M. E. tagjait, hogy lapunkat közérdekű műszaki eseményekről értesíteni szíveskedjenek. Állást keresők hirdetéseit a megszabott mérsékelt áron közöljük. Bővebbet lásd lapunk megfelelő rovatában. Szemle. Magyarországi vállalatoknál magyarok alkal­mazása. Irta: Dr. Csányi Gusztáv az „Országos Magyar Szövetség“ főtitkára. Köztudomású, sajnálatos és szomorú tény, hogy a magyarországi gyári és ipari vállalatoknál a ve­zető és jobb fizetésű tisztviselők — igazgatók, üzlet­vezetők, főmérnökök, vegyészek, művezetők, kereske­delmi üzemvezetők — de igen sok helyen még a kisebb állású szakerők és hivatalnokok is külföldiek, s való­ságos rendszerré vált a magyar honosoknak mellőzése és kiugratása. Ez ellen az irányzat ellen már hosszabb idő óta küzd a törvényhozás és kormány, s ennek a küzdelem­nek az eredménye volt az 1907. évi törvény, amely a szubvencionált vállalatoknál legalább ötven százalék magyar honosoknak alkalmazását rendeli el. Ennek a törvényhozási intézkedésnek azonban köztudomásúlag igen kevés, jobban mondva semmi eredménye sem mutatkozik, részben azért, mert az ille­tékes tényezők a törvény komoly és célravezető végre­hajtásával eddig nem sokat törődtek, részben pedig azért, mert a külföldiek vezetése alatt álló gyári és ipari vállalatok úgy játszszák ki a törvényt és a nagy ritkán, de mindig lanyhán gyakorolt ellenőrzést, hogy alkalmaznak ugyan ötven százalék erejéig magyart, de alantas állásokban, míg a vezérigazgatók, igazgatók, mérnökök, vegyészek, műszaki és kereskedelmi üzem­vezetők külföldiek. Ezeknek a visszaéléseknek megszüntetése céljából az egyes szakkörök is folytattak küzdelmeket, de szin­tén kellő és látható eredmény nélkül. A kérvényezések, föliratok, előterjesztések, küldöttségi felvonulások, amelyek ennek a küzdelemnek eszközei voltak és ma is majdnem kizárólagos eszközei, nem sokat használtak, s nem is sokat fognak használni, mert a külföldi őket hatalma és a külföldi vezető egyéneknek a magyarok­Gussenbauer L. és Fia speciális építő vállalat gyárkémények építésére és gőzkazánok befalazására. Budapest, II. kér, Margit rakpart 51. ® ® ® TELEFON 49-98 ® ® ®

Next

/
Thumbnails
Contents