Műszaki Lap, 1911 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-05 / 1. szám

4. oldal. Műszaki Lap 1. sz. 1911 január 5. Minthogy azonban az egyes ember tudásának és ismereteinek határai vannak és minthogy mindenféle ügyre külön bíróságokat, külön hatóságokat nem lehet szervezni, nem lehet annak a különben jogos kívánságnak eleget tenni, hogy minden ügyben az döntsön, aki azt egészen érti. Ezzel a ténynyel számolnak törvényeink, midőn gondos­kodnak arról, hogy a döntésre hivatottak a szakértők véleményét ismerhessék meg az olyan ügyekben, amelyekhez ők maguk nem értenek. Törvényes intézkedések igyekeznek biztosítani azt, hogy a szakértői vélemények tényleg híven és elfogulatlanul tájékoztassák a bírót arról, amit — szakismeret hiányában — nem tudhat, pedig tudnia kell, hogy helyesen ítélhessen. Komoly jogász- és műszaki körökből és a jogkereső közönség köréből mégis régóta és gyakran hallhatók panaszok, amelyek azt mutatják, hogy a szakértői intézmény és az arra vonatkozó törvényes intézkedések sok esetben nem biztosítják azt, hogy a bíró döntés előtt teljesen és helyesen megismerje az egész kérdést, amelyben döntenie kell. Hasonló panaszokkal találkozhatunk elég gyakran a közigaz­gatási útra tartozó ügyekre nézve is. Úgy az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás terén tapasztalt hiányok rendszerint a következő okokra vezethetők vissza: 1. Nem mindig arra hivatott szakértők adják a szakvéle­ményeket. A bíró igen sokszor a szakismeret hiányában — nem is tudja megítélni, hogy kitől vagy kiktől kaphatna legmegbízhatóbb véleményt, a közigazgatási hatóságok pedig nem is igen válo­gathatnak abban, hogy kitől kérjenek szakvéleményt. 2. A szakértők nem nyilvánítják mindig elfogulatlanul véleményüket. Igaz, hogy a szakértők esküt tesznek arra, hogy vélemé­nyüket, részrehajlás és melléktekintet nélkül, szakismeretük szerint, jó lélekkel a valósághoz híven adják elő és bizonyára a leg­több valódi szakértő igyekszik is híven teljesíteni kötelességét, de akadhat és amint a szakkörökben nemcsak nálunk, hanem külföldön is felhangzó panaszok mutatják, akad is a perben álló felek által választott szakértők közt olyan is, aki első­sorban annak a félnek érdekeit óhajtja megvédeni, aki őt szakértőül jelölte és ha nem is ad hamis véleményt, igyekszik szakvélemé­nyében azt kiemelni, ami az ő ügyfelének (mert annak tekinti) kedvező és kevésbbé világosan adja elő azt, ami ellene szólhat. Nincs kizárva az elfogultság azokban a szakvéleményekben sem, amelyeket a közigazgatási bíróság, vagy a közigazgatási ható­ságok kapnak a szakközegektől, mert hiszen sok esetben az illető tisztviselőnek saját ténykedéséről lehet szó, vagy olyan ügyről, amelyben már más fórumnak adott véleményt. 3. A szakvélemények, amelyeket ugyanazon ügyben külön­böző szakértők adnak, egymásnak ellentmondók lehetnek és az, akinek döntenie kell — szakismeret hiányában — nem tudja megítélni, melyik a helyes vélemény, pedig a törvény értelmében és a bírói függetlenség természetes folyományaképen, neki kell meghatároznia, hogy mennyiben tekintse a döntésnél az egyik vagy másik véleményt irányadónak Új szakértők meghallgatása néha nagy nehézségbe ütközik, nagy időveszteséggel járhat, növeli a költségeket és nem vezet mindig célhoz. Ezek a bajok minden olyan téren tapasztalhatók, ahol szakvélemények meghallgatása alapján kell dönteni, de leginkább érezhetők a műszaki (technikai) vonatkozású kérdésekben. Egyrészt a technikai tudományoknak rohamos fejlődése, szétágazása és tagozódása folytán nehezen lehet minden időben és helyen, minden ügyre jó szakértőt találni, másrészt pedig a közgazdasági téren mutatkozó és természetszerűleg folyton erősbödő fejlődés mindig több és több olyan kérdést vet fel­színre, amelyben csak valódi műszaki tudással, vagy pedig csak helyes és jól megértett szakvélemény alapján lehet dönteni. Ez az oka, hogy a szakértői intézménynek itt jelzett hiányait és a műszaki tudásnak nem kellő figyelembe vételéből származó hátrányokat leginkább a komolyabb műszaki körök érezték át és ezek régóta foglalkoznak is az orvoslás kérdésével. Felvetették azt az eszmét, hogy a szakértők kinevezésében ne legyen a bírónak teljes szabadsága, hanem csak olyanok közül választhasson, akiket valamely illetékes fórum (pl. a mű­egyetem tanácsa) kijelölt. Kívánták, hogy a műszaki kérdésekben adott szak­­vélemények kiváló szakértőkből alakítandó, elfogulatlan testület részéről felülbírálhatók legyenek. A közigazgatási bíróság megalkotása idejében és azóta is kérték, hogy e bíróságban műszaki képzettségű bírák is alkal­maztassanak. Foglalkoztak külön műszaki bíróságok szervezésének eszmé­jével is, amelyek mintegy választott bíróságok lehetnének a mű­szaki vonatkozású perekben. Mindezeknek és a hasonló természetű egyéb kívánságok­nak közös forrásuk az a meggyőződés, hogy most a döntésre hivatottak nincsenek mindig abban a helyzetben, hogy a műszaki kérdéseket helyesen mérlegelhessék és közös céljuk az, hogy a döntés műszaki ügyekben is valódi szaktudásra, vagy legalább feltétlenül megbízható szakvéleményre legyen alapítva és hogy a műszaki tudás ezen a téren is kellő méltánylásban részesüljön. Egyrészt azokra a nagy érdekekre való tekintettel, amelyek a műszaki vonatkozású ügyeknek helyes, igazságos és szakszerű elintézéséhez és e téren a jogbizottság fokozásához fűződnek, másrészt az ország jólétének emelésén buzgón fáradozó, nagy képzettségű műszaki karnak közérdekből kívánatos érvényesül­­hetése érdekében, e kívánságok elől elzárkózni nem lehet. Amint tehát az orvosi szakvélemények terén szerzett tapasztalatok megokolták az „igazságügyi orvosi tanács“-nak már az 1890. évi XI. törvénycikkel történt megalkotását, úgy ez a javaslat a műszaki vonatkozású ügyekben is gondoskodni kíván arról, hogy a döntésre hivatottak — ha már maguk nem lehet­nek minden ügyben szakértők — teljesen elfogulatlan és magas színvonalon álló fórumnak véleményét kérhessék ki, amelyre teljes megnyugvással alapíthassák döntésüket. (Folyt. kör) Festék-, kence- és lakkgyár KRAYER E. és TÁRSA cs. és kir. udvari szállítók. Főüzlet: BUDAPEST, Váci­ út 34, Festék-udvar, telefon, nyugati pályaudvar közelében, telefon FIÓKÜZLETEK : Budapest, VIL, Akácfa-utca 64, Király-utca sarkán, VIL, Rákóczi-út 50, Erzsébet körút sarkán, IX., Kálvin-tér 7, Lónyay-utca sarkán. Földfestékek, mosható, az időjárásnak jól ellentálló homlokzat­­festékek, olaj-, szab.­kátrány-festékek, tetőlakk, carbolineum és összes é szakba vágó cikkek építőmesterek, téglaégetők, mező­gazdaságok és ipari vállalatok részére. I­­-

Next