Műszaki Lap, 1913 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-20 / 1-2. szám

i speciális építő vállalat gyárkémények építésére és gőzkazánok befalazására. Gussenbauer L. és Fia Budapest, II. kér., Margit rakpart 51. ® ® ® TELEFON 49—98. ® ® ® Szakirodalmi közlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, faipar és vegyészet köréből. AZ „ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az 1907. évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállításon, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert. A lapnak szóló összes küldemények Budapest, VII., Rákóczi-út 30, 1. em. 7. címre intézendők. Telefon: 168—99­­—2. szám. Budapest, 1913 január 20. Megjelenik minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ára: Egész évre 14 korona, félévre 7 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ, FŐSZERKESZTŐ: SZABADOS KÁROLY, LAMPEL GÉZA. Egyesületi helyiségek: Budapest, VII., Rákóczi­ út 30.,I. 7. Egyesületi hivatalos órák: kedd és péntek este 8—9-ig. TARTALOMJEGYZÉK: A villámhárító berendezésekről. A villamos izzólámpák fényhatásának változása a feszültség emelkedésével illetve sülyedésével. Műszaki közlemények: A porosz katonai tehervonatok új előírása. 25,000 kilowatt legnagyobb teljesítményű turbodynamo. Új 1500 voltos egyenáramú vasút Amerikában. Az aluminium előállítása elektromos kemencékben. Szakirodalom. — Hírek — Egyesületi élet. — Álláskínálat és kereslet. — Hirdetések. A villámhárító berendezésekről. (F) Azon kérdéssel, hogy mi módon lehet, lehetőleg csekély költséggel épületekre villámhárítót szerelni, foglalkozott legutóbb beható módon Findessen stutt­garti építési tanácsos. Tanulmánya, melynek alapján a német elektrotechnikusok szövetségének ezen témára vonatkozó előírását magyarázta, igen érdekes anyagot tartalmaz, amelyből meggyőződést szerez­hetünk arról, hogy mily csekély költséggel épít­hetünk oly villámhárító készüléket, amely a villám­­csapás ártalmatlan levezetésére alkalmas. Gay Lussac és Melsens korábbi szisztémái mellett ennek előnye abban rejlik, hogy az épületen mindig előforduló rendesen nagy keresztmetszetű fémrészeket fémesen összeköti és azután ezeket vezeték segélyével a föld­del jó összeköttetésbe hozza. Az ilyen elrendezés a villám­csapás ellen bizto­san véd. Egyes hatóságok, nevezetesen a nyilvános tűzbiztosító intézetek, maguk is hozzájárultak az ilyen rendszerű villámhárító berendezések előállítási költségéhez. Findessen hazájában az ilyen olcsó villámhárító berendezések létesítése tényleg könnyebben vihető keresztül mint más vidékeken. A Württembergben dívó építési modor szerint az épületeken igen gyakran alkalmaznak fémből készült oromdíszítéseket, féme­­zett tető éleket, bádog díszítéseket, melyeket aztán a tető csatornákkal továbbá az esővizet levezető csövekkel egymással fémesen jól összekötnek és így aránylag csekély költséggel tökéletes villámhárító berendezést létesítenek. Más vidékeken azonban az elvétve előforduló fémdíszítések és fémbevonások helyett csak téglákat használnak a legkülönbözőbb formában. A vízleve­zető csövek darabjai, különösen a régi épületeken, csekély erővel egymásból kihúzhatók, ha ezt ugyan az időjárás viszontagsága már elő nem idézte. Ezért csövek a villámcsapás levezetésére nem mindig alkal­masak, hacsak nincsenek fémrészekkel jól összekötve. Ily villámhárítók túlnyomóan úgyis készítettél­nek, hogy a tető körül egy vastag rézdrótot, vagy ónozott drótkötelet feszítenek ki és ezt az esetleg előforduló fémből álló, építési szerkezetekkel és a földdel összekötik. A vas­anyag alkalmazásánál a vasat feltétlenül ónozni kell.­ ­ XIV. évfolyam.

Next