Műszaki Lap, 1927 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

LJ XXVI. évfolyam. — 1. szám. ssf . mffte Budapest. 1927. jaVi. í 1?.™' MŰSZAKI LAP TECHNISCHE ZEITUNG Szakközlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, vegyészet, faipar és műszaki kereskedelem köréből Offizielles Organ des Technischen Landes-Verbandes Az 1907. évi kopenhágai nemzet­közi szaklapkiállitáson, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításá­ban aranyérem kitüntetést nyert. AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET a HIVATALOS KÖZLÖNYE n A lapnak szóló összes külde­mények az Országos Műszaki Egyesület címére küldendők Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési ára : Egész évre: 9-60 P, félévre 4-80 P. EGYESÜLETI TAGOK A LAPOT DÍJTALANUL KAPJÁK Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., Rákóczi út 12. sz. I. A mérnöki kamara és a fentartott munkaalkalmak kritikai megvilágitása Irta: Neufeld Annin, hites szabadalmi ügyvivő. A törvény felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy az olyan mérnöki munkák végzését, melyek technikai főiskolai képzettség­nek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szaksze­rűen el nem végezhetők s ha azokat közbiztonsági vagy egyéb közérdekű szempontok indokolttá te­szik, a Mérnöki Kamara tagjainak íentarthassa. Eszerint a törvény világosan mondja, hogy a közbiztonsági és közérdekű létesítmények bárki ál­tal készíthetek, ha a velejáró munkák a fent meg­nevezett képzettség nélkül is végezhetők. Kern le­int vitás, hogy az összes mérnöki-gyakorlati mun­kákat, melyek algebrai alapon tervezhetők, számít­hatók és megépítbetők, a felső ipariskolát végzet­tek iskolai képzettségük alapján évtizedek óta a bel- és főleg külföldi nagy és középipar legnagyobb megelégedésére el is végzik, mert a felső iparisko­lákban a mérnöki tudományok a gyakorlati életnek megfelelően algebrai alapon taníttatnak. Az sem lehet vitás, hogy az elméleti-tudó ma­ngos jellegű munkák, melyek egyedül algebrai ala­pon nem, hanem főleg felsőmathematikai alapon is tervezendők, számítandók és építendők vagy kut-a- fandók, felső ipariskolát végzettek által — akik ön­képzés útján a megfelelő elméleti tudást el nem sa­játították — nem végi Úetnek, mert előképzettsé­gük alapján ily munkák általuk el sem végezhetők és ilyenekre soha nem aspiráltak. Eszerint, ha a törvény olykép intézkedik, hogy a Mérnöki Kamara tagjainak csak olyan közbiz­tonsági vagy egyéb közérdekű munkákat tarthat fen, amelyek a technikai főiskolai képzettségnek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szakszerűen el nem végezhetők, akkor a törvény ezen védelmi kört oly ráírassál határolta, melynek területén belül csak azon munkák foglalhatnak helyet, melyeknek végzésére a; műegyetemen tanszékkel bíró és ott el­sajátítható íelsömennyiségtan egyik speciális szak­mára való alkalmazása feltétlenül szükséges; ahol a mélyített műszaki tudásnak és észnek bizonyos feltevések azaz hypotezisek mellett dönteni kell a többféle valószínűségek között, valamely kitűzött probléma megoldására a helyes utat olykép meg­választani, hogy a probléma megoldása a gyakor­lati követelményeknek rentábilisén megfeleljen. Ilyen munkák főképen a magas és mély építészet­ien előforduló különböző statisztikai kérdések, a hol azonban az elméleti részt a gyakorlati vagy művészeti résztől élesen el kell különíteni, továbbá a biztosítási intézeteknél szükséges valószínűségi és veszélyességi fokozatokra vonatkozó számítá­sok, az ostromoméban az égi testek dynamikájának egész birodalma, az új távenergiák, relativitás! és atom elméleten alapuló jelenségek kutatása és jövő­beli ipari értékesítése sfb., de ezen esetben is felté­telezve, hogy ezt közbiztonsági vagy közérdekű szempontok teszik indokolttá. Az itt felsorolt munkák és kutatások mind oly természetű munkák, melyek a főiskolai képzettség­nek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szaksze­rűen el nem végezhetők és senkinek sem jutna eszébe a Kamarának azon törekvése ellen állást foglalni, ha ily természetű munkákat f entarten a. a Kamara tagjai részére, mert a Kereskedelmi Mi­niszter a respektálandó törvény szerint csak ily természetű inunkák fon tartását rendelheti el. Azonban a Kamara felterjesztésében __ a tör­vény keretén túl oly munkaalkalmakat kíván tag­jai részére fentartani, melyeknek legalább 95 szá­zaléka főiskolai elméleti, tudományos, azaz felső- mathematikai ismeretek nélkül is műszaki-gyakor­lati, azaz algebrai alapon is elvégezhetők és eddig hiány nélkül el is végeztettek. Nem csoda, hogy a Kamarának ezen törekvése a magániparban és a felső ipariskolát végzettek körében a legnagyobb ellen tállásf ír ffßiläl, mert voltaképen egzisztenciális, megélhetési kérdésről van szó. A Kamara e törekvésének jogosultságát a Ke­reskedelmi Miniszterhez útólág 1841—1926. szám alatt felterjesztett és 70 gépírásos oldalon végig­vonuló indokolásában és magyarázatában részlete­sen indokolja, azonban ezen indokolás a logikával és közérdekkel egyáltalában nincsen összhangzás­ban és oly gyenge alapon áll, hogy már az ingado­zó indokolásból is látható, miszerint azon alap, melyre az egész indokolás és magyarázat felépült, nem helytálló, hanem labilis. Az indokolást két gyenge pillér tartja t. i, n?>

Next

/
Thumbnails
Contents