Műszaki Lap, 1930 (29. évfolyam)

1930-03-01

4. oldal. MŰSZAKI LAP hogy az olaj állandó és egyenletes rétegvastagság­ban ,is surlódó felületek között maradjon, ezt­ elő­nyösen támogatja a forró csap, vagy tengely for­dulatszáma, illetve kerületi sebessége, továbbá az olajnak a fémekre való fapadossága (adhéziója) és végül az olaj alkatelemeinek egymás közötti szoros kapcsolata (kohéziója). Ízelső­­súrlódása! Minél gyorsabban forog a tengely a csapágyban, annál jobban és annál több olajat képes magával ragadni és így növelni a súrlódó felületek közötti olajréteg vastagságát. Ugyanezen célt mozdítja elő magá­nak az olajnak a belső súrlódása, a viscositása is. Minthogy a gyakorlatban a csapágynyomás, az üzemi temparatúra és a fordulatszám rendsze­rint adva vannak, a negyedik tényezőnek a viscosi­­tás helyes megválasztásán múlik legfőbbként a he­lyes kenés céljának elérése. Ezen rendkívüli fontos ténynek a felismerése irányította a szakkörök figyelmét a kenőolaj­ok va­lódi belsős súrlódásának megismerésére. A kereske­delemben ezideig használt Engler-féle viscosimete­­rek adatai csak relatív számértékeket adtak, szük­ségessé vált tehát oly műszerek megszerkesztése, melyek abszolút értékeket, eredményeznek. Ezen készülékek egyike a Marseba­lko által megszerkesztett és úgy elgondolásában mint kivite­lében a külföld legszélesebb köreiben is elismert „Polsimeter“, mely az olajoknak különböző hőfoko­kon mutatkozó valódi belső­­súrlódását — viscositá­­sát — adja meg. A kenőanyagok megítélésénél tehát nem csu­pán az ár, nem is a szokványos analízisadatok mint relatív minőségi meghatározók az irányadók, hanem a) az olaj valódi súrlódási tényezője, b) a finomítás mérve, c) a kenőolajnak a kenés céljaira való alkal­massága d) és végül az olaj gazdaságossága. Ezek figyelembevételével nyerjük a helyes ér­tékelést és ha ezek az igénypontok tökéletesen ki­­elégíttetnek, akkor látjuk el a gépet a megfelelő kenőanyaggal, akkor tettünk eleget a helyes kenés követelményeinek és akkor vásároltunk legjobban és legolcsóbban. (Jövő számunkban folytatjuk). ARÁNYI ÁRPÁD FÉMKERESKEDŐ V. ÜGYNÖK UCCA 38. SZ. Vesz ócska fémeket a legmagasabb napi áron Fejezetek az aluminiumipar köréből. Irta: Mandák Ferenc vegyész. (Folytatás.) Az alábbi táblázatban néhány fontosabb elő­fordulási helyről szár­mazóanya­gok elemzési­­ada­tait közlöm %-okban. A fenti elemzési adatok csupán a főbb alkotó­részeket mutatják. Az egyszerűbb elemzéseknél csu­pán az aluminiumoxid, sziliciumdioxid, vasoxid, titánoxid tartalmat és a-jj izzítási veszteséget hatá­rozzuk meg, mely a táblázatban a víz gyűjtőnév alatt szerepel. Az izzítási veszteség alatt értjük a kémiailag kötött (szerkezeti) víztartalmat, az eset­leges szindioxid és organikus anyagok együttes mennyiségét, vagyis mindazon alkotórészeket, me­lyek a bauxit izzítása alkalmával eltávozva, súly­­csökkenést okoznak. (10—35%). Az aluminiumoxid tartalom 50—78% között, a vasoxid tartalom (mely barnavaskő­, limonit, vö­rösvaskő, hematit, vashidroxid, göb­it alakjában­ fordulhat elő) 1—30% között ingadozik. Ugyanez áll a kovasavra is, mely 0,05%-tól 10%-ig mehet. Pi­ikán találunk teljesen kovasavmentes bauxitot, ellenben gyakori a 10%-nál magasabb kovasav tar­talom, amit legtöbbször kvarc vagy agyag mecha­nikus hozzákeverése okozza, de előfordulhatnak a kovasav más formái is, pl. diatomaföld, opál stb. A titánsav rendszeres alkotórész és­ egész 12%-ig nő­het, a calciumoxid, magnesiumoxid és az alkáliák rovására. Organikus anyag gyakori. Vanádiumsav, wolfrámsav, krómsav, foszforsav, kénsav, szénsav, valamint barnakő, aránylag ritkák. A foszforpent­­oxid, calciumoxid és kénsav valószínűleg apadt­ból, balettból, gipsz vagy anhidritből származnak, mely ásványok oldhatatlan maradékai a bauxitban, de különösen a „Terra rossá“-ban (vörösföld, vö­rösagyag) megtalálhatók. Éppen így származik a titán a titántartalmú, a vanadium a vanadium­­tartalmú ásványokból stb. Vizsgálataink alkalmá­val számos bauxitban nyomokban nikkelt, rezet, sőt arzént is kimutattunk. Aranytartalom sem ritka. Legfontosabb előfordulási helyei: a magyar­­országi előfordulásokon kívül Európában Francia­­ország, Írország, Ausztria, Spanyolország, Olasz­ Lelőhely °/Ai­AfeOSiOFeaOTi02HaO CaO-fKgO Magyarország, Gánt 64.72 2.47 15.95 2.50 14.34— Magyarorsz., Halimba 50.82 1.42 21.30 1.48 25.22— Magyarország, Eplény 53.40 4.40 22.40 2.30 17.50— Erdély, Bihar­hegys. 62.02 2.65 20.54 ny. 13.88 0.9­— Írország, Cargau 61.89 6.01 1.96 2.32 27.82— Németország, Hessen 53.10 4.92 10.62 2.80 27.80 0.62 Franciaorsz., L.­Beaux 69.30 0.30 12.90 3.40 14.10— Ausztria, Wochein 58.C2 6.30 8.80— 25.20 1.42 Spanyolorsz., Asturia 53,. 64 10.87 0.63 ny. 36.60 0.46 Horvátorsz., Rudopolje66.02 6.30 14.82 ny. 12.70 0.53 Olaszo., Sta. Domenika59.40 5.43 17.23 4.25 13.67— Görögorsz., Saloniki 57.53 3.62 22.80— 14.01 2.00 Amerika, Arkansas 60.86 4.86 2­80 1.80 29.50— Amerika, Georgia 58.91 3.34 1.87 4.18 31.59— Amerika, Guyana 63.38 2.26 3.00 2.90 28.30— Afrika, Madagaszkár 60.68 4.61 1.00— 33.42— Afrika, Fr. Guinea 60.19 1.30 3.91 1.03 32.00 0.17 India, Kalahandi 67.880.93 4.09 1.04 26.47 0.36

Next