Műszaki Lap, 1938 (37. évfolyam)
1938-03-01
4 MŰSZAKI LAP Vastagrétegű fémpermetezés. (Fémfröccsentés) Ismeretes, hogy az utóbbi időben fokozatosan terjed az oxidálódás stb. elleni védelemnél a drágább bevonó fémek megtakarítása, esetleg a külső csin emelése céljából, fémfelületeknek védő fémréteggel való bevonása. A régebbi galvanoplasztikai, vagy fémfestékkel való bevonás helyett a védő fémnek autogén lánggal megolvasztott és nagynyomású levegővel a védendő felületre való rápermetezési, ráfröccsentési eljárása. A bevonó fém felvitele permetező „pisztoly“ segítségével történik. A pisztoly a gáz- és légvezetékek csatlakozásain kívül magában foglalja az elektromosan működtetett és szabályozható anyag előtoló-szerkezetet is. (Rendszerint 1—3 mm átmérőjű huzalanyag részére). Ezzel az eljárással eddig, az egyes bevonó fémféleségektől függően, csak pár század-, esetleg tized mm-es rétegvastagság volt biztonságosan elérhető. Az eljárás sokoldalú, célszerű és hasznos alkalmazhatása a kutatókat a felvitt réteg vastagságának emelését célzó oly irányú kísérletezésekre ösztönözte, hogy az alapanyag felületére való tapadási képesség a réteg vastagságának emelése dacára se csökkenjen Külföldi tapasztalatok alapján — az eljárás fejlődéséről — a következőket közölhetjük. Az új fémfröccsentő eljárás lehetővé teszi, 10—12 m/m vastag fedőréteg egyszeri felrakását is, míg azelőtt ilyen vastagság elérésére 50 000 réteget kellett egymásra rakni. Egy bizonyos, pl. 4 m/m vastag réteg egy munkamenetbeni felrakása úgy értelmezendő, hogy ugyanazon helyet a fröccs fémmel addig permetezik, míg a kívánt bevonati rétegvastagságot el nem érik. Haladó felrakás alatt pedig, a bevonandó felületen egyenletesen lovahaladva felvitt rétegképzés értendő. A csapatok keménysége szerint a bevonat esetleges megmunkálása esztergálás vagy köszörülés útján történik. Általában, a száraz köszörülés és esztergályozás helyett, nedves köszörülést alkalmaznak. A fröccsentett fémnek az alappal való összekapcsolása céljából az alapfelületet érdessé teszik. Ezt többnyire homokfúvással történik. Miután kellő tapadás csak fémtiszta felületen érhető el és mert a kvarcsugárral kezelt felület könnyen szennyeződik, forgás felületek érdesítésére a nagyoló esztergálás is alkalmazható. Különösen a kettős keresztezett nagy előtolású nagyolás vált be,,pl. egy 38 m/m átmérőjű szivattyútengelyen ugyanazon fogásmélységű jobb és balmenetű, cca. 0.8 m/m mély menetszerű bemetszést alkalmaztak a bevonat jobb lekötése végett.) A fémfröccsentési eljárásnak nagy előnye a hegesztés útján való réteg felrakással szemben, hogy a réteg az alap lényeges felmelegedése nélkül vihető fel, s egyenletes keménységű, aránylag sima felületet ad és félannyi idő alatt eszközölhető. A fölvitt fém keménysége a fröccsentési folyamat által cca. 30%-al emelkedik és ennek következtében, valamint a poroz fröccsentet réteg jobb olajmegtartásával kapcsolatban, a kopással szembeni élettartama is 50—150%-al nő. A fröccsentett fémek üzemi tulajdonságai vízszivattyúkon végzett tartós kísérletekkel vizsgáltattak meg. A kopás mértéke 120.000 löket után fröccsentett felületű dugattyúrudaknál 0.076 m/m, míg a nem fröccsentett felületűeknél 0.16 m/m-t tett ki. Ha fröccsentet felületű alkatrészek az üzemben nagyobb hőmérsékletingadozáson mennek át, akkor közelítően egyenlő tágulási együtthatójú fémek használata ajánlatos. A különböző felfröccsentett fémrétegek Skleroskop-keménysége a következő: A fröccsentett réteg tapadási szilárdsága a következőképpen határoztatott meg: egy lapos acélon át szabványos tűrésű 25 m/m átmérőjű furatot készítettek, ebbe laza illeszkedéssel úgy helyeztek egy tengelyt, hogy annak homlokfelülete egy lapos acél oldalfelületével pontosan egy síkba essék. Ekkor a tengelycsap homlokfelületét és a lapos acél oldallapját homoksugárralalaposan megérdesítve bizonyos rétegvastagságban befröccsentették. Ezt a módszert a legkülönbözőbb fémek felfröccsentésével megismételve szakítógépen megállapították, hogy a felfröccsentett fémek tapadási szilárdsága átlagosan 50 kg/cm2. Ez az eljárás nemcsak takarékossági szempontból, hanem pl. rozsdamentes acélnak vagy monelfémnek folyt acélra való fröccsentésével, mint korrózió elleni védelem is nagyjelentőségű. E röviden ismertetett eljárást ma már hazánkban is alkalmazzák. Egyik legnagyobb iparvállalatunk pl. nagyteljesítményű pisztolyokat használ, amelyek óránként 18 kg.-nyi fémet dolgoznak fel. Bl. La. bronz 18 foszforbronz 26 0.1% C tartalmú acél 26 0.4%C „ 40 0.8%c „ 60 1.2%C 75 rozsdamentes acél 70 v ÖNTÖTT FORGATTYÚTENGELYEK A lassújárású gépeknél gyakran alkalmaznak acélöntésű forgattyútengelyeket öntöttvas, vagy temperöntvényből készítettek inkább a gyorsforgású gépekhez alkalmasak. Az öntöttvas forgattyútengelyek különösen , hullámzóan változó igénybevételeknél, ütés iránti érzé-ketlenségük, valamint ezeket tompító tulajdonságuk miatt alkalmasak. E téren megfelelőbb a kovácsolt acélnál is. (VDI: 36—1365) R. A. POPPER és SZÁNTÓ vasöntöde és gépgyár rt. BUDAPEST, VI., MOHIICS U. 10. TELEFON: 29-80-90.TA 1