Művezetők Lapja, 1903 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1903-01-10 / 1. szám

2 szor 20 mm.-rel, vagyis, ha a hányadik hatványra a 2 emelve van, 2 = 2' ábrázolható 1 X 20 = 20 mm.-rel, akkor 4 = 22 « 2 X 20 = 40 « 8 — 23 « 2 X 20 = 60 « 10 = 23-322 « 3‘322 X 20 = 66*44 « stb. Ebből látható, hogy 2-nek önmagával való többszöri szorzata egy bizonyos hossz (ez esetben 20 mm.) egymásután való, annyiszoros összeadásával ábrázolható, a­hányszor a 2-est önmagával szorozni kell, tehát összeadás által szorzást, s viszont kivonás által osztást végez­hetünk. Két ily logarithmusos beosztású vonalat mutat az 1-ső ábra, melyből egyúttal látható, hogy log. 4-hez hozzáadva log. 16 = log. 4X 16 = 64-el ábrázolható. A 2-ik ábra pedig mutatja, hogy log. 32 32-ből levonva log. 4 = log. 1­8-al áb­rázolva. A speciális célokra szolgáló logarlécek közül fölemlítem Rotter József, a «Ganz és­ Társa» cég elektrotechnikai osztályának fő­művezetője által zseniális módon szerkesztett és készített logarlécet, mely az esztergályo­­zandó tárgyak után fizetendő munkadíjak gyors meghatározására szolgál. Tegyük föl, hogy meghatározandó azon idő, mely egy hengeralakú tárgy, pl. egy tengely esztergályozására szükséges. Legyen D. az átmérő, L. a hossz, s. a kés eltolása a tengelynek egy fordulata alatt és v. a tengely kerületi sebessége 1 perc alatt, akkor § lesz:A kés relativ útja a tengelynek 1. fordu­­­­lata alatt = D. n. * L A tengely fordulatszáma L utón végig =— A kés relatív útja L utón végig = —, D. ír. A kés relativ útja 1 perc alatt ρ v. A percek száma, mely alatt a kés relatíve L D ti . D. tc. utat fut be τ — J ‘ és az órák _L s S . V száma L.D. s .v .60. Ezen művelet, mely 3 szorzásból és 3 osz­tásból áll, a föntnevezett logarlécen a két tolóka egyszeri és a futó 3-szori eltolása által fejthető meg, holott, ha ugyanezt közönséges tolómér­cén számolnák, 6-szor kellene a tolókat és 6-szor a futót eltolni. A logarléc (lásd 3—4-ik ábra) a következő logarithmusos beosztásokkal van ellátva: a legalsó «A» lécre egymásután 2-szer van rá­mérve 1-től 10-nek, illetve 10-től 100-nak stb. a logarithmusa. «B» tolóka alsó beosztásán rc-----------1-nek a logarithmusát találjuk úgy, hogy az 1. az alsó léc­­­ével összeesik, mi által az érhető el, hogy a további szorzásnál nem szükséges «B» tolókát eltolni, hanem egy­szerűen a futót állítjuk «B» felső beosztásá­nak azon L. számra, melylyel D. n. szorozni kívánjuk. «B» tolóka felső beosztása, ugyszin- vo­­£‚ líl NO JJ ̋ 0 0% fxt ‚/) « ... JA Oi oO ■O niv.•O ift. 1 0 MŰVEZETŐK LAPJA. 1. szám.

Next