Művezetők Lapja, 1903 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-10 / 1. szám
2 szor 20 mm.-rel, vagyis, ha a hányadik hatványra a 2 emelve van, 2 = 2' ábrázolható 1 X 20 = 20 mm.-rel, akkor 4 = 22 « 2 X 20 = 40 « 8 — 23 « 2 X 20 = 60 « 10 = 23-322 « 3‘322 X 20 = 66*44 « stb. Ebből látható, hogy 2-nek önmagával való többszöri szorzata egy bizonyos hossz (ez esetben 20 mm.) egymásután való, annyiszoros összeadásával ábrázolható, ahányszor a 2-est önmagával szorozni kell, tehát összeadás által szorzást, s viszont kivonás által osztást végezhetünk. Két ily logarithmusos beosztású vonalat mutat az 1-ső ábra, melyből egyúttal látható, hogy log. 4-hez hozzáadva log. 16 = log. 4X 16 = 64-el ábrázolható. A 2-ik ábra pedig mutatja, hogy log. 32 32-ből levonva log. 4 = log. 18-al ábrázolva. A speciális célokra szolgáló logarlécek közül fölemlítem Rotter József, a «Ganz és Társa» cég elektrotechnikai osztályának főművezetője által zseniális módon szerkesztett és készített logarlécet, mely az esztergályozandó tárgyak után fizetendő munkadíjak gyors meghatározására szolgál. Tegyük föl, hogy meghatározandó azon idő, mely egy hengeralakú tárgy, pl. egy tengely esztergályozására szükséges. Legyen D. az átmérő, L. a hossz, s. a kés eltolása a tengelynek egy fordulata alatt és v. a tengely kerületi sebessége 1 perc alatt, akkor § lesz:A kés relativ útja a tengelynek 1. fordulata alatt = D. n. * L A tengely fordulatszáma L utón végig =— A kés relatív útja L utón végig = —, D. ír. A kés relativ útja 1 perc alatt ρ v. A percek száma, mely alatt a kés relatíve L D ti . D. tc. utat fut be τ — J ‘ és az órák _L s S . V száma L.D. s .v .60. Ezen művelet, mely 3 szorzásból és 3 osztásból áll, a föntnevezett logarlécen a két tolóka egyszeri és a futó 3-szori eltolása által fejthető meg, holott, ha ugyanezt közönséges tolómércén számolnák, 6-szor kellene a tolókat és 6-szor a futót eltolni. A logarléc (lásd 3—4-ik ábra) a következő logarithmusos beosztásokkal van ellátva: a legalsó «A» lécre egymásután 2-szer van rámérve 1-től 10-nek, illetve 10-től 100-nak stb. a logarithmusa. «B» tolóka alsó beosztásán rc-----------1-nek a logarithmusát találjuk úgy, hogy az 1. az alsó lécével összeesik, mi által az érhető el, hogy a további szorzásnál nem szükséges «B» tolókát eltolni, hanem egyszerűen a futót állítjuk «B» felső beosztásának azon L. számra, melylyel D. n. szorozni kívánjuk. «B» tolóka felső beosztása, ugyszin- vo£‚ líl NO JJ ̋ 0 0% fxt ‚/) « ... JA Oi oO ■O niv.•O ift. 1 0 MŰVEZETŐK LAPJA. 1. szám.