Művezetők Lapja, 1905 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-10 / 1. szám

2 MŰVEZETŐK LAPJA. A túloldali táblázatból is látható, hogy a vágósebesség szürke vasöntvénynél 5'82-től 96 méterig (percenként) lett választva, az előtolás 1­7 mm-től 5 mm-ig fordulatonként, a forgács mélysége pedig 3 és 15 mm. között változik. Ezek olyan igénybevételek, a­milyeneket még a néhány év előtt készített esztergakésekkel elérni nem tudtak. A szerszámgépgyárosok az újonnan konstruált gépeket ezen igénybevételeknek megfelelően szerkesztik, de a legtöbb gépgyárban még többnyire régi gépeket találunk, a­melyekkel habár jó minőségű szerszám (kés, fúró, maró) is áll rendel­kezésre, annak előnyeit kihasználni nem tudják. Most az a kérdés merül fel, mily módon lehet a régi gépeket átszerkeszteni az új késeknek megfelelően. Hogy erre a kérdésre felelni tudjunk, határozzuk meg először azon munkaszükségletet, mely bizonyos forgácsmennyiség lem­et­­szésére szükségeltetik. Az 1-ső ábra egy eszterga vagy gyalukésnek az élét tünteti fel. A kés m­ vastagságú forgácsot vág le, P azon erő, mely­­lyel a kés előre lesz mozgatva, illetve vissza lesz nyomva. Q azon erő, melylyel a kés az anyagba behatolni törek­szik, vagyis a forgácsot elemeli. R azon erő, mely a kés élét nyomásra, illetve letörésre veszi igénybe, p szög jelenti a kés vágószögét, mely 50° és 80° között változik. V szög 3°-tól 7°-ig szokott lenni. Kísérletek bebizonyították, hogy Q egyenlő szokott lenni P-vel (lásd Zeitschrift d. V. D. I. 1897. 504. oldal), vagyis azon erő, mely a kést az anyagba behúzni törekszik, egyenlő azon erővel, melylyel a kés, illetve a munkadarab előre lesz mozgatva, vagyis s szög körülbelül 45°-nak vehető fel. Ezen állítás azonban nem mindig érvényes és kizárólag csak kovácsval és acélnál vehető fel 3 szög 45°-nak, azaz Q P-vel egyenlő értékűnek. Általában oly fémeknél, melyeknél a forgács nem folyta­tólagosan képződik, hanem letöredezik, Q értéke folyton változik, hol egyenlő értékű P-vel, hol kisebb, sőt lehet Q 2­0-val esetleg ellenkező értékű is. A 2a. ábra mutat egy kést, melynél a forgács a kés éle előtt letört, miáltal egy lejtő származik, amelyen a kés, ha az éle már nem elegendő éles, föl­­csúszik, tehát a forgács nem hogy a kést az anyagba behúzni törekedne, hanem annál inkább a kés kinyomódik, vagyis a mínusz értéket vesz föl. Ez akkor is előfordul, ha az anyag nagyon kemény, pl. ha az öntöttvasban üvegkemény (kéreg­­öntvényű) helyek vannak. A szupportnak tehát olyan erősnek kell lenni, hogy P és Q erőknek rezgés nélkül tudjon ellenállni. Q erőnek fontos szerepe van, a­midőn a szupport úgy van szerkesztve, hogy Q erőt egy rugó van hivatva legyőzni vagyis az úgynevezett másoló szupportoknál. (Lásd 2-ik ábrát.) M a másoló sin, amelyre F rugó állandóan a késtartót, azaz S mozgó szupportot szorítja. Q erő a kést, illetve a szup­portot az anyagba lehúzni törekszik, de azt megakadályozza a rugó. P erő nagyságának meghatározására kísérleti adatok állnak rendelkezésre. (Lásd Zeitschrift d. V. II. J. 1897. 504. oldal.) Jelöljük azon erőt, mely 1 mm 2 keresztmetszetű for­gács lemetszésére szükséges Af-val, akkor fölvehetők a követ­kező középértékek: Öntöttvasnál Aj — 70-től 120 kg-ig mm 2-ként Kovácsvasnál « =110 « 170 « « Acélnál « =160 « 240 « « E tényező nagysága függ az anyag minőségétől, a kés élétől és p vágószög nagyságától. Továbbá Aj nagyobb ha a forgács vastag és keskeny, mintha vékony és széles. p vágószög befolyását mutatják a következő kísérleti adatok: Öntöttvasnál ha p = 55° akkor Aj= 81 kg mm2-ként « « p = 65° « « = 86 « « « « p = 75° « « = 107 « « Ezek alapján számítható azon munka A méterkilogram­mokban kifejezve, mely egy bizonyos forgács lemetszésére szükséges. A — Pv \ P=mlK­­ A= m­l­Kv­­.......................­................— — 1. Hol m — a forgács vastagsága, vagyis az előtolás l— a forgács mélysége illetve szélessége K— a tényező, vagyis az 1 mm2 keresztmetszetű forgács lemetszésre szükséges erő. v— a kés vágó sebessége méterekben mp.-enként. m és 1 mm-ekben veendő fel A"kg-okban. A munkaszükséglet lóerőkben kifejezve lesz: , miv AT,, „ L = —”— lőerő................................................ 2. A 2-ik képlet könnyebb megérthetése céljából szolgáljon a következő gyakorlati példa. Valamely eszterga úgy van szerkesztve, vagy úgy szer­kesztendő, hogy azon a legnagyobb esztergályozható átmérő 1200 mm / T2 méter legyen. Ezen átmérő mellett még meg- 1. i­feva. 1. szám.

Next