Művezetők Lapja, 1921 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1921-01-01 / 1. szám

XXIV. évf. 1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA. 3 lásaikat jobb időkre halasztják. Kisebb üzemek tulajdo­nosai pedig, hogy a végre rendbe került üzemeiket fenn­tarthassák, a munkabértöbbleteket magukra veszik, újabb áremeléssel előhozakodni nem mernek, mert az eddigi ár­emelésekből okulva, félnek megrendelőik stornóitól. Mikor jut ez a folyamat végére ? Hozzáértők szerint csak akkor, ha a megélhetés eszközeinek olcsóbbodása áll be, mert a munkásság nem örül egy újabb béremelésnek, hiszen ennek mindig csak újabb drágulás volt a következ­ménye. De az idő már közeleg, mert a tengerentúli nyers­terményekben a fogyasztás csökkenése, a vásárlóképtelen­ségből kifolyólag oly óriási mennyiségű fölösleget halmozott fel, melynek elhelyezése, illetőleg értékesítése birtokosainak sok gondot okoz, főleg az újabb szállítmányok fogadhatása céljából is. Már jelentékeny veszteség mellett is hajlandók árujukat eladni, azonban az árengedmény még nem ele­gendő, mert a fogyasztó országok valutájuk leromlottsága miatt még a harmadára csökkent árakat sem képesek meg­fizetni. Ezen azonban csak a pénz vásárlóképességének növelése segíthet, melynek lehetőségeit kifejteni pénzügyi szakerőkre kell bízni. A pénzügyi szempontból boldog orszá­gok szerencse-csillaga is letünőben van ; vissza kell a szer­zett milliárdokat juttatni azoknak, akiktől származtak, a világégés szenvedőinek. Meg kell emlékeznünk a műhelyi szellemről is. Sajnos, a becsület fogalmát a háború alaposan megtépázta. A gyárakban soha annyi lopás nem fordult elő, mint most. A könnyen és jól értékesíthető fémrészeket stb. feldolgozó gyárak titkos rendőrséget szerveztek és üzemi kiadásaikat ezenkívül még azzal is növelték, hogy a munka alatt levő és azelőtt szabadon ott hagyott anyagokat és félgyárt­mányokat a munkaidő után elzárt helyre hordják össze és reggel ismét a munkahelyekre osztják szét. Hogy a német termelés ma már mégis mint számot­tevő tényező áll előttünk, csak annak tudható be, hogy birtokában maradt mind annak, amitől minket szomszé­daink önzése megfosztott és amit a forgalomtól való elzárt­ságunk miatt sajnos, még nélkülöznünk kell. N. J. A megélhetési nehézségek kimutatása számokban. Gazdasági Szervezetünk legutóbbi fizetésrendezési mozgalma-alkalmából a szervezet vezetősége egy terjedel­mes statisztikai kimutatást dolgozott ki és terjesztett a Vasművek és a Gyosz. igazgatóságai elé. Lapunk szűk keretei^ nem engedik meg, hogy a kimutatásokat teljes terjedelmükben közöljük s zázért csak az alábbi végered­ményeket mutatjuk be kar társainknak. Egy magányos férfi vagy nő fenntartási költsége : A békeár 1914-b«n 1920. XI. 25. hányszor*)«« a) gargon ellátásban .... 1748.— 64456.— 37 b) háztartásban .............. 1098.— 52030.— 47.6 Egy 2 tagú család, élelmezése . 620.— 37848.— 61 Egy 2 tagú család ruházkodása 480.— 52612.— 110 Egy gyermek fenntartása és is­koláztatása ...................... 788.— 34558.— 46 Egy háztartás különféle szűk­séglete ............................ 2350.— 25841.— 10.9 Egy cseléd fenntartása .......... 824.— 23130.— 28.2 Ezen számadatokból kombinálva a különböző nagy­ságú családok fentartási költségei a következőképen ala­kulnak : Egy gyermektelen házaspár .. 3450.— 116.301.— 33.8 Egy 1 gyermekes család .... 4238.— 150.859.— 37.6 Egy 2 gyermekes család ........ 5026.— 185.417.— 37 Egy 3 gyermekes család ........ 5814.— 219.975.— 37.7 Egy 3 gyermekes cs. (cseléddel) 6638.— 243.105.— 36.8 Egy 4 gyermekes család .... 6602.— 254.553.— 37.6 Egy 4 gyerm. cs. (cseléddel) 7427.— 277.663.— 37 átlag: ...................................... 3980.— 147.000.— 37 Bár kimutatásainkban a szerénység keretén belül csak oly cikkeket szerepeltetünk, melyekre okvetlen szükség van, amint .kartársaink bizonyára tudják a békefizetések legtöbb esetben alatta állottak a mi szükséglet kimutatásunk adatai alatt, ami azt bizonyítja, hogy a keresetek azelőtt is a megélhetési színvonalon alul állottak. — A mai helyzet pedig teljesen kétségbeejtő. A békében volt fizetések és a mai szükséglet és fedezet közötti eltéréseket az alábbi számadatok illusztrálják. Alkalmazott: 1914-ben Nőtlenek volt kezdő csak 2 évig ,. 100.— 2—5 évi gyakorlattal 180.— 6—10 évi gyakori .. 240.— családos : 11-—15. é. gy. gy.-télén 280.— 16—20 é. gy. 1. gyerm. 320.— 21. évi gy. 2gyerm. .. 360.— 21 évi gy. 3 gyerm. ... 360.— 21 évigy. 4 gyerm. ... 360.— cseléddel: 3 gyerm. család ........ 360.— 4 gyerm. család ........ 360.— Osztvez. és főtisztv. . . 500.— c.égvez., műhelyfőn. 1. 750.— Igazgatók ..................2500-,— átlag : ...................... 540.— Fizetések havonta Hiány jelenleg szükséges 0/ / 0 volna van ban 4330.— 1400.— 210“/» 4330.— 2000.— 117%, 5370.— 2600.— 107% 10500.— 3000.— 205»/» 13200.— 3500.— 278»/» 15500.— 4000.— 2S7% 18300.— 4000.— 358% 21200.— 4000.— 427% 20300.— 4000.— 410"/» 23200.— 4000.— 480»/» 23200.— 5000.— 366»/» 23200.— 7500.— 210»/» 23200.— 20000.— 16% 14700.— 5200.— 183»/». Amint e számokból látjuk, a drágaság leginkább a családdal bírókat sújtja legnagyobb mértékben és amily arányban növekszik a család, oly arányban emelkedik a szükséglet és fedezet közötti hiány. Ezen hiány a táplál­kozásunk és ruházkodásunk kényszerű redukálása által egyensulyozódik ki jelenleg. De meddig bírjuk még ? Mi legyöngülünk, gyermekeink elsatnyulnak. Jövő nemze­dékünk tönkremegy és képtelen lesz hazánk talpraállitási munkáját végezni. Ezúton is kérjük a munkaadókat, a munkaadótestülete­ket, a kormányt és a nemzetgyűlést, gondoljanak a nél­külöző dolgozókra. A hátraszoritott szellemi munka. Méltán zúgolódnak a szellemi munkások, közéj ök soroljuk a művezetőket is, amikor azt látják, hogy nemcsak a cipész, órás, borbély sokkal nagyobb keresetnek örvend (?) most, mint a legképzettebb szellemi munkás, de még azok is, a kiknek munkájuk végzése sem fizikai erőt, sem különös kézügyességet nem igényel. De ne gondoljuk ám azt, hogy ezeket az állapotokat nálunk a különleges helyzet okozza, mert hasonlóan van az a győző államokban is. így például Franciaországban egy villamos telep vezetőmérnökének fizetése 5000—6000 frank, mig alárendelt munkása .8000 frank javadalmazásban részesül. Egy könyvtáros fizetése 3000 frank, a könyvporolóé vagy teremőré 5000— 6000 frank. Egy nagy napilap szerkesztője 6000 frankot, ugyanott a szedő 8000 frankot keres. Most megalakították ott a Szellemi Munkások Szövetségét, 200-nál több szakmát és 150.000 tagot számlál, de a munkásszervezethez nem csatlakoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents