Nemesfémipari Közlöny, 1936 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1936-01-02 / 1. szám

A witkowitzi óracsoda Tíz évig dolgozott Maschek János cseh órásmester azon a csodaórán, amelyet most állított ki Witkowitzban. Maschek órája nemcsak az időt mutatja, hanem az évet, hónapot, napot, a csillagok járását is. Az órának minden alkatrészét Maschek egymaga készítette. Лг óra 135 cm. ma­gas, 48 cm. széles 50 kilogrammot nyom és pontosan 2500 darab alkatrészből áll. Mennyi a világ takarékbetét­­állománya ? A különféle államok takarék­pénztá­raiban mekkora lehet a bankbetétek összege. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az egyes államokban a lakosság a takarékosságot a legkülönfé­lébb formában viszi keresztül. Az álla­mok többségében a lakosság a megtaka­rított tőkéjét a takarékokban helyezi el, más államokban viszont, mint takarékos­­sági eszköz, a járadék papírok vásárlásai játszik nagy szerepet. Ismét más álla­mokban a takarékpénztárak mellett, a bankók is gyűjtőhelyei a megtakarított tőkének. Német márkára átszámítva áp­rilis végén az egész világon a takarék­­betétek összege kereken 92 milliárd már­kára becsülhető. Ennek figyelembevételé­vel ezidőszerint a takarékbetétállomány több, mint 10 milliárd márkára tehető. 26 európai állam közül a legelső helyen Németország áll 13.117.6 millió márká­val, m­íg Magyarország 605.3 millió pen­gővel, vagyis 441.3 millió márkával áll. helyet foglalja el Az egész világon elhe­lyezett takarékbetéteket számításba véve, Németországot 27,520 millió márkával csak az Egyesült Államok előzik meg. Igen tanulságos annak vizsgálata is, hogy az egyes államokban a betétek összege hány betevő között oszlik meg. E tekin­tetben 42 millió betevővel Németország előtt Japán áll az első helyen és igen nagy a takarékbetevők száma Olaszor­szágban és Franciaországban is. Csökkentik a munkaidőt — Bécsben Bécsből jelentik . A munkanélküliség csökkentésére tervbe vették, hogy a mun­kaidőt csök­kentik, anélkül azonban, hogy bevezetnék a negyvenórás munka­hetet. Ezt a tervet a kollektív szerződé­sekben megállapítandó kölcsönös meg­egyezés alapján akarják keresztül vinni és erre a célra szándékoznak fordítani egy részét a munkanélküliség várható csökkenése által előálló megtakarításnak, amelyek a munkanélküli segélyek apadá­sával állanának elő. Ezeket a megtaka­rításokat részben a bérek pótlására akarják fordítani, részben pedig a mun­kaadóknak akarják juttatni a nagyobb termelési költségek kiegyenlítésére. Ennél a kérdésnél egyéni elbírálás alapján akar­nak eljárni és megfontolás tárgyává te­szik, hogy a vállalatok támogatásánál nem az egyes vállalatokat, hanem az egyes szakmákat segítenék. kényszerű tétlenségben, amikor nem kellek sehol sem, hiába dolgozom, mert nincs értéke a munkámnak? Te kérdezel és én nem tudok felelni. Mit is feleljek? Törődj bele, várd türelemmel a jobb időket, amíg ráeszmél ez a bolond világ, hogy elpusz­tul, ha vásári cikket csinál az emberi munkából, ha elveszi tőlünk a munkához való hitünket. Hát várd meg türelemmel fiam, apád is vár. Tudod te is, ez a mi szegény országunk, — hiába is vannak nagyszerű vezetői, gondoskodó vezérei — a mai agyonnyomorított, megcsonkítottságában, nem képes a maga sorsát sem úgy intézni ahogy szeretné, mert prédájává lett a vak imperializmus rombolásának. Talán eljön még a mi életünkben is az az idő, amikor a mindennapi száraz kenyér is jobban fog esni, mint ma a véletlenül szerzett kalács, mert ezt a száraz kenyeret megbe­csült munkával kereshetted meg. Újév, te fogod elhozni? Lehet, mi bízunk benned és bizalommal köszöntünk. b. o. Az OTI öregségi biztosítás tartalékalapja 87 millió Az OTI jelentése szerint 1931. évben a betegbiztosításra kötelezett ipari mun­kások és alkalmazottak száma 8,9 szá­zalékkal emelkedett. A munkáltatók lét­számának emelkedése 2,9 százalék volt. A munkáltatók száma az elmúlt eszten­dőben 91.826 volt, m­íg a bejelentett al­­akalmazottak száma 501.467 volt. Érde­kes a jelentéseknek az a megállapítása, hogy az 1934-es esztendőben a háztartási alkalmazottak létszáma 0,7 százalékkal emelkedett és számuk 142.460 volt, míg a háztartási munkáltatók száma 120.949. A női biztosítottak aránya az ipari ága­zatban az elmúlt esztendőben 27,18 szá­zalékról 26,46 százalékra csökkent, míg a háztartási ágazatban az arányszám 97,16 százalékról 97,02 százalékra esett. A taglétszám emelkedése következté­ben nagyobb volt a járulék előírás is, és­pedig a betegbiztosítás ágazaton 5,7 szá­zalékkal, a háztartási ágazaton 0.4 szá­zalékkal, az öregségi ágazaton 7 száza­lékkal. A munkáltatók járulék tartozása az elmúlt év végén a betegségi, öregségi és bányabiztosításban 59 millió 700 ezer pengő, míg a baleset biztosításban 10 millió 200 ezer pengő, összesen 69 millió 900 ezer pengő. Az öregségi biztosításban az elmúlt év végén járadékot kapott : 1.428 rokkant átlagban havi 14.84 pengőt, 114 özvegy átlag havi 7.37 pengőt, 8 teljes áron ha­vi 4.38 pengő, 210 féláru havi 2.64 pen­gőt és 88 rokkant gyermekpótlékot havi 73 fillért. A baleset-biztosításban az elmúlt év­ben 27.168 balesetet jelentettek be, 14,2 százalékkal többet, mint 1933-ban. Az ügyviteli szolgálatot 3.379 személy látta el, míg az egészségügyi szolgálatot 2.221 orvos. Egy-egy ügyviteli tényezőre tehát 191 biztosított, míg egy-egy orvosra 289 biztosított ellátása esik. Az ügyviteli költség 1934-ben 10 és fél millió pengőt igényelt, míg az orvosi költség 4.6 mil­lió pengőt. Egy biztosítottra tehát az ügyviteli költség terhéből 16.35 pengő, az orvosi költség terhéből 7.18 pengő esett. Az öregségi biztosítás tartalékalapja az 1934. év zárószámadása szerint 86.7 millió pengő. Az államkincstár tartozik az alapnak 23.5 millió pengővel, a bal­eseti ágazat 10 millió pengővel, a beteg­ségi ipari csoport 2.7 millió pengővel és a háztartási csoport 1.9 millió pengővel. A Budapesti Nemesfém és Drágakő Csarnok részt­­vesz a behozatali engedélyek véleményezésénél A Nemesfémipari Közlöny legutóbbi számában beszámolt arról, hogy a szak­mát érdeklő behozatali engedélyhez kö­tött árukra az engedélyeket részben a Gyáriparosok Országos Szövetsége, rész­ben pedig a Magyar Vasművek és Gép­gyárak Országos Egyesülete véleménye alapján szolgáltatja ki a kereskedelem­ügyi minisztérium. Ezt az eljárást több érdekelt szakmabeli kifogásolta azért, mert sem a GYOSz, sem pedig a Vas­művek és Gépgyárak Országos Szö­vetsége a véleményezéseknél nem hall­gatja meg a szakmai érdekképviseletein­ket és így a kiutalások meglehetősen ne­hézkesen történnek. Az érdekelt importőrök panasza a Budapesti Nemesfém és Drágakő Csar­nok igazgatósága elé került, amely mint jelentettük, elhatározta, hogy a panaszo­kat felterjeszti a kereskedelemügyi mi­niszterhez. A Nemesfémipari Közlöny cikke nyomán tudomást szerzett erről a Magyar Vasművek és Gépgyárak Orszá­gos Egyesülete és a panaszok eliminálása végett tárgyalásokat kezdett a Csarnok­kal arra vonatkozólag, hogy a jövőben a szakmát érdeklő behozatali engedélyek véleményezése a kívánságokhoz képest megfelelően intéztessék el. E tárgyalások befejezést nyertek azzal a megállapodás­sal, hogy úgy a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete, mint a Gyáriparosok Országos Szövetsége a jö­vőben a véleményezések során a Buda­pesti Nemesfém és Drágakőcsarnokot is meg fogja hallgatni. Ez a megállapodás végre véglegesen rendezi a szakmát ér­deklő behozatali kérdéseket. Itt említjük meg, hogy az ezüstceruza­­behozatallal kapcsolatban felmerült ne­hézségeket is sikerült a Csarnoknak ren­dezni. Felhívjuk mindazokat az impor­tőröket, akik ezüstceruzát hozatnak, hogy behozatali engedélyüket benyújtás előtt mutassák be a Csarnok titkárságánál.

Next