Nemesfémipari Közlöny, 1936 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1936-01-02 / 1. szám

Eljárás indul a házaló kereskedők ellen Az aranyrendelet életbelépése óta igen sok panasz érkezett a házalók ellen, kik engedély nélkül házról-házra járva ösz­­szevásárolják vidéken a tört aranyat. E panaszok alapján a feljelentett házalók ellen az ügyészség megindította az eljá­rást és ennek eredményeképen több mint 10 házaló ellen a bírósági eljárás meg­indult. Várható, hogy a közeljövőben sor kerül az első bírósági ítéletre, amely remélhetőleg a házalók engedély nélküli vásárlását teljesen be fogja szüntetni. Január 15-án lép életbe a Nemzeti Bank aranyrendeletre vonatkozó új határozmánya A Nemesfémipari Közlöny legutóbbi számában közölte teljes szövegében a Magyar Nemzeti bank KTS. 772-XXVIII- 1935. szám alatt kibocsátott póthatároz­­mányát, amely az aranyrendelet egyes intézkedéseit módosítja. Ebben a hatá­­rozmányban a következő új rendelkezé­sek foglaltatnak: A Nemzeti Bank póthatározmánya a törtarannyal való kereskedést engedély­hez köti és az engedélyt kérvényezőknek egyénenként elbírálás alapján a bizottság szolgáltatja ki. A Magyar Nemzeti Bank póthatározmánya meghatározza azt is, hogy mely tárgy tekintendő törtaranynak, tehát mely tárgyak adásvételéhez kell en­gedélyt kérni. Ezek szerint törtaranynak tekintendő minden olyan törött arany­tárgy, mely egész tárggyá már nem ja­vítható meg, de amelyről még kétségte­lenül megállapítható, hogy egész álapo­­tában aranyból vagy arany felhasználá­sával készült ékszer vagy használati tárgy volt, amelyet ugyan még meg lehet javíta­ni, de melyet az iparos vagy kereskedő azzal a szándékkal vásárol vagy szerez meg, hogy azt egész tárggyá fel- vagy átdolgozza, illetve fel- vagy átdolgoztat­ja; olyan használt és új aranyból vagy arany felhasználásával készült ékszer és használati tárgy, melyet az iparos vagy kereskedő átdolgozás céljából raktárkész­letéből kivesz a használt fogarany. Az ékszerészek a póthatározmány életbelépése után a vonatkozó engedély alapján mindennemű tört aranyat, tehát használt fogaranyat is vásárolhatnak. A fogorvosok, vizsgázott fogászok, fogtechnikusok, továbbá dentál-denók, viszont csak használt fogarany vásárlás­ra kaphatnak a bizottságtól engedélyt, tört ékszertárgyból származó tört arany­ra nem. E­gy az ékszerészek, mint a fogtech­nikusok minden aranyforgalmukat tar­toznak a Bizottság által kibocsátott arany­forgalmi naplóba bevezetni. Az arm­om­ális bevételi rova­téba bevezetendő: a) A napló megnyitásakor fennállott törtarany- aranyhulladék, aranyreszelék­, színarany és aranyfélkészgyártmánykész­­let; b) a napló megnyitása után bármily címen és módon szerzett törtarany, aranyhulladék, aranyreszelék, színarany és arany­félkészgyártmány, tehát nemcsak a vételi igazolvány, törtarany vásárlásá­ra jogosító engedély és csere engedély alap­ján szerzett mennyiségek, hanem a bármely más címen és módon szerzett ilyen arany is, ideértve a raktárkészlet­ből fel- vagy átdolgozás céljából kivett ékszereket és használati cikkeket, vala­mint a letétig elfogadott aranyhulladékot és reszeléket, illetve a letétbe adott hul­ladék és reszelék ellenében szerzett szín­aranyat vagy arany félkészgyártmányt is. Az aranynapló kiadási rova­­tába bevezetendő: c) Az aranynapló megnyitása után a készletből bármilyen címen és módon kivett törtaranyat, aranyhulladékot, arany­­reszeléket színaranyat és f­élkészgyárt­mányt, tehát nemcsak a vételi igazol­vány, csereengedély, telephelyi eladásra és kiszolgáltatásra jogosító engedéy alap­ján eladott, vagy csere útján átengedett mennyiségeket, hanem az aranynaplóban nyilvántartott készletből bármely más cí­men és módon kivett aranymennyiségeket is, ideértve az ékszerre vagy használati cikké fel- vagy átdolgozott aranyat, va­lamint a letétbe adott aranyhulladékot és aranyreszeléket, illetve a letétül elfo­gadott hulladék vagy reszelék ellenében kiszolgáltatott színaranyat és arany fél­készgyártmányt is. Az aranynapló minden naptári hó végén lezárandó. Ez alkalommal külön té­telként feltüntetendők a zárlatkor fenn­állott készletek, amelyek a következő hó­nap forgalmában, mint megnyitó tételek vezetendők be. Az aranynaplónak egy-egy naptári hónap forgalmát magába fogla­ló másolata legkésőbb a hó végét követő ötödik köznapon megküldendő a Bizott­ságnak. Akik az aranynapló vezetésére vonat­kozó ezen kötelezettségnek nem tesznek eleget, azoktól a kiadott igazolvány vagy engedély haladéktalanul vissza lesz von­va. Ékszerkereskedő­­törtaranyat félkész­gyártmánnyá vagy színarannyá nem cse­rélhet be, fogorvos, iparos, detal-depó, aranyolvasztó üzem cserélhet törtaranyat félkészgyártmánnyá vagy színarannyá, viszont fogorvos, iparos, dental-depó, aranyolvasztóüzem birtokában levő min­den használt aranytárgy törtaranynak számít s ezért az bevezetendő már a vé­telkor az aranynaplóba. Aranyvételi igazolványt csak az kap­hat, aki aranynaplót vezet. Kivételt csu­pán az aranyozással foglalkozó iparosok­nál tehet a Bizottság. A jövőben az arany­olvasztó, aranyfínomító üzemek, valamint az aranyolvasztással foglalkozó­, vagy aranyat feldolgozó, illetve finomító den­­tál-depók csak a Bizottság által megha­tározott törtaranyat (használt fogara­nyat is) vásárolhatnak. A Bizottság ezeknek az üzemeknek havonta ad ki engedélyeket. Egyebekben épségben maradt a Ma­gyar Nemzeti Bank 1935. évi április hó 1-én kibocsátott határozmánya, tehát a telephelyi engedély, továbbá a letétszol­gáltatás ugyanolyan módon történik, mint eddig történt. Január 15-én lép életbe a Nemzeti Bank aranyrendeletre vonatkozó fenti határozmánya. Ne essék többé szó a becslésekről ami nálunk ékszerészeknél — valljuk be — olyan mumus, amiről nem szeretünk beszélni. De meggátlására szép szóval még kísérletezni sem szabad, mert még erőszakos módon sem tudnám garantálni a sikert. Az állam fegyveres rendőrséget tart fenn és nem tudja megakadályozni, hogy kor- és embertársam, Külvárosi Sötét Egyén vagyonomra és életemre ne törjön. Egyetlen mentség volna, hogy éhe­sek vagyunk, de talán mégsem tartunk ott, hogy kivetkőzve emberi mivoltunkból, kannibál módra egymást faljuk fel. ★ Ahány szem néz egy tárgyat, annyi­féleképen látja. Honnan veszik egyes urak a bátorságot, hogy becsülnek anél­kül, hogy tudnák, az eladónak az meny­nyibe került, vagy hogy a vevő milyen feltételek mellett akar vásárolni. Bárme­lyik szaktársam szívesen szolgál esetek és adatok tömegével, amikor az üzletet rosszakaratú lebecsülés hiúsította meg. Egy megnyomorított országban össze­zsugorodott szakma ahelyett, hogy egy­mást segítené, ahol csak lehet, az egyik lehetetlenné teszi a másikat és lassan az egész közösség presztízsét. Még olyanok is, kik talán nem mindennapi kenyér­gondból cselekszenek így. Ezt mindenki belátja és mindenki tudja, de legközelebb mégis csak becsülni fognak. . .A jövendő generáció nevelésének fon­tosságáról ír és újabb tökéletesítést kí­ván a DGZ. A mi iskolaviszonya­nkhoz képest pedig a pforzheimi, hanaui, stb. szakiskolák ezt­­a­­feladatot tökéletesen látják el. A mi szakiskoláink inkább az általános műveltségre irányuló pedagó­giai elveket követik és nem törődnek so­kat azzal, hogy a tanonc ezt a sok mel­lékágra szakadó szakmát ne csak egy oldalról ismerje meg. Intő példa, hogy virágzó szakmai ágak egyik napról a másikra elveszítették a létjogosultságukat és megélhetési lehetőségüket, hogy ne is említsek más példát, mint a medalion­­készítést. Nem olvastam még e lap ha­sábjain javaslatokat — és ezt bevallom, szakiskolánk pedagógusaitól várom — miként lehetne a tanoncoktatást az adott szerény körülmények között többoldalú­vá tenni. Hogy a nemes férfi párosnak meg legyen az az általános szakmai alapja, hogy különösebb nehézség nélkül átnyergelhessen valami másra, ha az ő speciális szakmájában már nem talál el­helyezkedést. Hiszen a gyakorlatban elő­fordul, hogy a mentor kitűnő foglaló és a bizsutrista remek fehérmunkás, de ez olyan ritka eset, hogy erre számítani nem lehet és nem szabad. A fiatal segéd, ha el kell hogy hagyja tanítómesterének műhelyét, olyan gyámoltalanul áll a lá­bán, hogy az első fuvalat messzire so­dorja. Már­pedig a mai viszonyok mel­lett nem kívánható, hogy a kis mester mintaműhelyt rendezzen be. Brual Tibor

Next