Nemesfémipari Közlöny, 1937 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-02 / 1. szám

Az adóközösség intézőbizottságának felterjesztése az 1937. évi adóközösség előkészítésére Az intézőbizottság az alábbi előterjesztéssel fordult a Pénzügyminisztériumhoz. Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes fiunk! A nemesfémiparosok, kereskedők és órások forgalmi és fényűzési adóközösségének mély tisztelettel alulirt vezetősége midőn közli, hogy a f. hó 17-én megtartott rendkívüli közgyűlés az adóközösségnek további fentartása mellett egyhangúlag foglalt állást, — azzal a kéréssel járul Nagyméltóságod elé, miszerint az adóátalány összegét az 1937. évre is 110.000 pengőben megállapítani szíveskedjék. Kérelmünket alábbiakkal támasztjuk alá: Mellékelten idecsatoljuk a Főfémjelzőhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal összehasonlító adatait az 1935. és 1935. év első tíz hónapjának forgalmáról, mint ahogy azt a múltban is tettük. Ezek a statisztikai adatok az 1935. év első tíz hónapjának adataival szemben forgalomemelkedésről adnak számot. Ez az emelkedés az 1936. évi adatok után az aranyárunál 14 százalék, az ezüstárunál cca 15 százalék, az órabehozatalnál 12 százalék. Hogy ezek a statisztikai adatok nem hű tükrei a szakmai forgalomnak, illetve, hogy ezek a statisztikai adatok nem a szakmai forgalom emelekedését jelentik, azt legyen szabad a következőkkel indokolni: 1. Az órai behozatali adatok az arany óráknál lényegtelen emelkedést, az ezüstóráknál pedig egyenesen több mint 60 százalék csökkenést mutatnak. A tényleges emelkedés az olcsó fémóráknál, az ébresztő óráknál és a közönséges fali óráknál mutatkozik. Sajnos ez az emelkedés nem hogy a szakmai forgalom javulását mutatnák, hanem egyenesen katasztrofális a szakmai forgalom szempontjából. Nemcsak a Corvin és a Divatcsarnok árusítja egyébb cikkei között az órát — ezek az adóközösség t tagjai — hanem sorukba lépett a Hangya, a Reisz Áruház, a Filléres Áruház és a fővárosnak és a vidéknek minden határa is, amelyek szükségleteiket közvetlenül a gyárból szerzik be, növelvén a behozatali statisztika adatait s miután az adóközösségünknek egyik sem tagja, természetes, hogy az ő forgalmuk növekedéséért mi a terhet nem vállalhatjuk. Hogy mennyire megy ezeknek az áruházaknak a terjeszkedése a mi szakmánk rovására, ami sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy pl. a Hangya a Rákóczi után épített Áruházában külön óra és bijouterie osztályt szervez, amelynek raktárára a tavasszal rendelt egész fantasztikusnak hangzó mennyiségben ébresztő órát és egyéb órafajtát. Ez adatok igazságáról Nagyméltóságodnak módja van meggyőződést szerezni, minthogy hisszük, hogy Nagyméltóságod e, rajtunk kívülálló cégek óraforgalmának növekedéséért bennünket nem terhelhet meg. 2. Ami az ezüstáruk font jelzési emel-,kedését illeti, erre vonatkozólag tegyen, szabad előadni a következőket: Tény az, hogy ez az emelkedés a szakmán kívül állt elő. Tény ezzel szemben az is, hogy míg a múlt évben csupán 46 volt az iparigazolványos ezüstművesek száma, addig ez évben ez a szám 64-re növekedett. A műhelyek ugyanis munkásaikat munka hiányában elbocsátják és ezek kénytelenek önállósulni. Mi következik ebből? Elsősorban a munkadíjak letörése (a múlt évben még átlag 5 fillér volt pl. a tárca gramjának munkadíja, ma ez már 3,5 fillérre szállt alá), másodszor minden ilyen önálló mester akármily keveset is, de kénytelen raktárt tartani, amely raktártartás jelentheti a fémjelzés emelkedését, de korántsem jelent tényleges szakmai forgalom-többletet. Sajnos az ezüstműves mesterek rohamos létszámgyarapodását megállítani nem tudjuk, — ez szakmai túltermelésre, ez árletörésre és a végén katasztrófára vezethet csupán. Ezt jelzi már az a tény is, hogy egy ilyen u. n. kényszermester heti 70-80 órai munkaidő mellett átlag 25 pengőt tud csak keresni, még a felét sem annak, amit segédkorában heti 48 órai munkaidő mellett keresett. 3. Ami végül az aranyárutermelés emelkedését illeti, erre nézve ugyanaz a helyzet, mint az ezüstárunál. Itt motiválja még a túltermelést az 1936. évi márciusi zavaros helyzet, az októberi valutapánik, amelyek mind arra késztették mestereinket és kereskedőinket, hogy felfokozott forgalmat várjanak, anélkül, hogy a várt forgalomnövekedés bekövetkezett volna, — de még inkább motiválja az új fémjelzési törvény mely szerint 1937. január 1-től 14 karátos aranyárú finomsága a mai 580 ezredrész helyett 585 ezredrész kell hogy legyen és ezt az 5 ezredrész differenciát kihasználandó dolgoznak raktárra készítőink a mai 580-as arany mellett. Ha itt tényleg lehet forgalomemelkedésről beszélni, — az csak majd az 1937-es évben tűnhetik ki, — amikor az így túlhalmozott raktár tényleg eladásra kerül. Ha e ténymegállapításokhoz hozzávesszük még, hogy a bankzárlat óta a Nemzeti Bank egyáltalán nem ad valutát brilliáns áru behozatalára, sőt még egy darabig Résben lehetett drágaköveket vásárolni, amiket klíringen keresztül fizethettek, a múlt év óta az Osztrák Nemzeti Bank ezt a fizetési lehetőséget is megszüntette, úgy, hogy ma a magyar ékszeripar teljesen anyag nélkül áll.Meg vagyunk győződve róla, hogy ez adatok meggyőzik Nagyméltóságodat a statisztikai adatok illuzionárius voltáról és azon kérésünket, hogy az 1936. évi adóátalány összege az 1937. évre is fenntartassék, teljesíteni kegyes lesz. HÁZASSÁG. Gerhardt Ilus, Gerhardt Dávid ékszerész lánya, december 27-én házasságot kötött Abonyi Imrével. (Minden külön értesítés helyett.) ÚJ TELEFONSZÁM. Seidner Izidor aranyműves ezúton kéri, hogy a telefontáblára új telefonszámát a kartársak feljegyezni szíveskedjenek. Seidner Izidor, Budapest, VII., Dob u. 24. Telefon: 13-87-53. hogy Volt az elektromos feszültség gyakorlati egysége. Egyenlő azzal a potenciál különbséggel, mely 1 ohm ellenállási vezetőben működve 1ámpere erősségű áramot létesít. Jele: V. hogy Keménység alatt az anyagoknak azt a tulajdonságát értjük, hogy nyomás áld, beléjük hatoló testnek ellent állnak. Drágakövek valódiságának az ellenőrzésére fontos adat keménységüknek ismerete. A keményebb kő a tárgyabbat karcolja. A kövek keménységi skálája a következő ásványokból áll: 1. zsírkő 2. gipsz 3. mészpát 4. jolypát 6. apátit 11. földpát 7. kvarc 3. topáz 9. korund 10. gyémánt. hogy Chatelaine (francia, ejtsd: satlen, eredeti jelentése szerint: várurnő), a középkorban előkelő hölgyek által viselt öv ■■, főként annak kapocstagja, amelyről lánc lógott le s ezen kulcsokat, táskát hordhatott az öv viselője. A 11. század óta a kapocstagot és a láncot különválasztották az övtől, pajzzsal díszítették; ez az önálló kulcstartószerkezet viselte a Chatelaine nevét s rendszerint díszes ötvösműből állott. . rokokókorban a Chatelaine neve átment a férfiak által viselt hasonló eszközre, amelyről több lánc lógott le az óra, órakulcs, pecsétnyomó, amuletterem és más apró csecsebecse számára. A 11. században az óra a zsebbe került s most a Chatelain az apró csecsebecsékkel az óráról lógott ki a zseben kívül. N I V R A Hl ó ra törhetetlen és delejmentes Marvin gyártmányú különlegesség Egyedárusítás: DÉVAI órai órakat BUDAPEST Vill., JÓZSEF KRT. 81. T.: 13-55-33.