Nemesfémipari Közlöny, 1940 (20. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-15 / 1. szám
9 Az 1940. évre az általános kereseti adót, jövedelemadót és vagyonadót az 1939. évi alapján vetik ki azoknál, akiknek általános kereseti, illetve jövedelmi adója 10.000 pengőt meg nem haladó jövedelem, vagyonadója pedig 200.000 pengőt meg nem haladó tiszta vagyonérték alapján volt jogerősen megállapítva. Ha az adóalap a tényleges helyzetnek meg nem felelően túl magasan van megállapítva, minden adózónak, akinek adója fentiek szerint rögzítés alá esnék, jogában áll a legutóbb kivetett említett adókat a kivető hatóságnál január hó végéig felmondani és számszerű kereseti, illetve jövedelem- és vagyonbevallás csatolása mellett adóinak új kivetéssel való megállapítását kérni azon a címen, hogy kereseti, illetve jövedelmi és vagyoni viszonyának romlása folytán az adók rögzítése a kelleténél súlyosabb terhet jelent, illetve, hogy adóalapja már a kivetéskor is túl magasan volt megállapítva. Az adófelmondás csak akkor vezethet eredményre, ha az adózó a beadványához csatolja számszerű bevallását az általános kereseti adó, illetve jövedelmi- és vagyonadó kivetése céljára. A kisebb adózó általános kereseti, jövedelem- és vagyonadója is új kivetéssel kerül megállapításra adórögzítés helyett az alábi esetekben: A „Búvár” c. szépirodalmi folyóiratban írja Koch Sándor erről a mindig aktuális témáról a következőket: A drágakövek utánzásának készsége ősidőktől megvolt az emberben. Tekintve, hogy a drágaköveknek a színe a legfeltűnőbb, elsősorban ezt igyekeztek a különböző módon előállított utánzatokkal visszaadni. A drágakőutánzás iparának legelőször az üveggyártás tökéletesedésével nyílt tág tere. A rómaiak idejéből már kitűnően sikerült drágakőutánzatokat találunk, rohamosan azonban csak az utolsó száz évben ívelt ez a készség fölfelé, s mesteri tökélyre az erős fénytörésű üvegfajták készítésével emelkedett. Az utolsó száz év azért korszakalkotó a drágakőutánzatok készítésére is, mert ebbe az időszakba esik bele, hogy az ásványok, így a drágakövek pontos vegyi összetételét ismerjük. Ma tudjuk azt is, hogy a drágakövek túlnyomó része igen gyakori kémiai elemek vegyülete, mely vegyületek magas hőmérséklet és nagy nyomás alatt keletkeztek. Születésükhöz általában nagy nyomás és magas hőmérséklet szükséges. Mind akettő olyan feltétel, melyeknek csak a legújabb technikai eljárások révén tudunk megfelelni. Magas hőmérséklettel az elektromosság révén rendelkezünk. 1. Ha az 1939. évre szóló adókivetés a bevallási határidőig sem emelkedett jogerőre, mert vagy a fellebbezés nincs még érdemben elintézve, vagy a másodfokú kivetés ellen az adózó vagy a kincstári előadó panaszt intézett a közigazgatási bírósághoz; 2. ha az 1939. évi adó nem teljes naptári év, hanem csonka év eredménye alapján került kivetésre; 3. ha az adóztatás helye időközben megváltozott, mert az adózó az adóköteles foglalkozását most már más községben folytatja, illetve lakását más községbe, városba helyezte át; 4. ha az adózónak az elmúlt évben új foglalkozása, jövedelemforrása vagy eddig meg nem adózott vagyontárgya keletkezett; 5. ha az általános kereseti adó bármely okból új kivetéssel kerül megállapításra, a jövedelem- és vagyonadó sem rögzíthető. A most felsorolt esetekben a kis adózók is február hóban tartoznak felhívás bevárása nélkül adóbevallásaikat benyújtani. A felmondási kérelem bélyegmentes A kérvényt Budapesten annál a kerületi adófelügyelőségnél kell beadni, amely a kereseti, illetve a jövedelem- és vagyonadó kivetésére illetékes; vidéken a m. kir. adóhivatalnál kell benyújtani, magas nyomást azonban még ma is csak nagy nehézségek árán tudunk előidézni. Ezért van az ,hogy elsősorban olyan drágakövek utánzatainak készítésére gondolhatunk, amelyeknek összetétele nem bonyolult és amelyek keletkezéséhez nincs szükségünk túl nagy nyomásra. Ilyenek a vörös színű rubin, a kék zafír és a nemes spinellek. Ezek mesterséges előállításának kérdése teljesen megoldottnak tekinthető. Az első minden tekintetben kifogástalan rubinok 1902-ben kerültek forgalomba mesterséges vagy szintetikus rubin néven. Készítőjük Verneuil francia vegyész. Az első években termelt rubinok legnagyobb súlya 15 karát, azaz 3 gramm volt, ma már 300 karátos rubinokat is gyártanak. Míg Verneuil eleinte csak rubint állított elő, addig ma soha nem látott színekben is gyártanak a rubinhoz hasonló vegyületeket, az ú. n. korundot. Legegyszerűbb a színtelen korund vagy más néven fehér zafír előállítása. A pompás kék zafírt csak 1910-ben sikerült Verneuilnek előállítani. A sárga szín árnyalatait, a zöld szín árnyalatait más-más fémek oxidjainak hozzátételeivel érik el, a zöld szín árnyalataiból azonban még mindezideig hiányzik a smaragd. Ugyanilyen eljárással, csak más sorrendi összetétellel nyerjük a spinellnek különféle változatait, melyek közül legkedveltebb az aquamarinkék és a rózsaszín. A drágakőutánzatok készítésének babérkoszorúját Franciaország viszi el, utána jön Németország, majd Svájc, Olaszország és Anglia. Kezdetben a napi termelés alig haladta meg az 50 ezer karátot, ma a világ drágakőutánzatokat előállító gyárai napi termelése a fél millió karátot is meghaladja. Legnagyobb mennyiségben rubint gyártanak. Ennek a roppant mennyiségű mesterséges drágakőnek alig tíz százalékát, a teljesen hibátlan, kifogástalan színű köveket csiszolják meg ékkövekké, míg kilencven százalékot a technika hasznosít. Az összes ma gyártott órák, precíziós-, áram- és vízmérő készülékek csapágya, a dróthúzó készülékek, csiszoló és vágó korongok nagy része mesterséges rubin, illetve korund felhasználásával készül. Van-e különbség a természetes és mesterséges rubinok, zafírok, azaz korundok között? Megállapíthatjuk, hogy sem vegyi összetételben, sem fizikai tulajdonságban semmi különbség sincs. Nagy különbség van azonban alaki szempontból. A keletkezési viszonyok azok, amelyek rájuk nyomják bélyegüket. A mesterséges drágakövek (korundok) kemencében készülnek, a természetes drágakövek pedig a föld mélyén kialakulóban levő ásványtársaság közepette születtek. A mikroszkóp egyedül az, amely a természetes és mesterséges korundokat egymástól meg tudja különböztetni. Míg ugyanis a természetes korundokban mikroszkóp alatt idegen ásványok és folyadékkal telt parányi üregek tömegét láthatjuk, addig a mesterséges drágakövekben legföljebb feketének látszó gázhólyagocskákat figyelhetünk meg. Ez a különbség okozza azután azt is, hogy míg a természetes korundoknak a színe kellemes, tompított, addig a mesterséges kövek színe nyers, tompítatlan. Ma már megállapíthatjuk, hogy a mesterséges drágakövek a természetes drágakövek árát nem befolyásolták. Eleinte féltek ettől a szakkörök, de ez az aggodalom ma már nem áll meg éppen azért, mert a természetes és mesterséges drágakövek egymástól teljes határozottsággal megkülönböztethetők. A mesterséges drágakövek megjelenése a piacon feltétlenül hasznosnak mondható, nemcsak azért, mert a technika lehetőségeit kiterjeszette, de azért is, mert újabb tömegeket kapcsoltak be a fogyasztásba, a közönségnek azt a rétegét, mely ha ékszert vásárolt, utánzatokra volt utalva. Mesterséges korundon és spinellen kívül ma egyéb mesterséges drágakő a piacon nincs. Ezeknek gazdag színskálája lehetővé teszi úgyszólván az összes színes drága- és féldrágakőnek hasonló színű mesterséges kővel való helyettesítését. Csak a smaragd színét mutató korundot és spinellt nem tudtak még előállítani. Január hó végéig lehet félmondat a rögzített adókat Hogy készülnek a mesterséges drágakövek N . Schindler és Wachner órarész és szerszámnagykereskedés, UJ CÍM: BUDAPEST, VII., DOB UTCA 2. Tel. 141-552. Raktáron tartjuk az összes márkás sabb alkatrészeket és órás szerszámokat. A szakszerű és pontos kiszolgálást garantálja a Schlesinger L. és Tsa cégnél két évtiztet eltöltött szolgálati idő. Vidéki rendelések a beérkezés napján elintéztetnek.