Nemesfémipari Közlöny, 1940 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-15 / 1. szám

9 Az 1940. évre az általános kereseti adót, jövedelemadót és vagyonadót az 1939. évi alapján vetik ki azoknál, akik­nek általános kereseti, illetve jövedelmi adója 10.000 pengőt meg nem haladó jövedelem, vagyonadója pedig 200.000 pengőt meg nem haladó tiszta vagyon­érték alapján volt jogerősen megálla­pítva. Ha az adóalap a tényleges helyzetnek meg nem felelően túl magasan van meg­állapítva, minden adózónak, akinek adója fentiek szerint rögzítés alá esnék, jo­gában áll a legutóbb kivetett említett adókat a kivető hatóságnál január hó végéig felmondani és számszerű kere­seti, illetve jövedelem- és vagyonbevallás csatolása mellett adóinak új kivetéssel való megállapítását kérni azon a címen, hogy kereseti, illetve jövedelmi és va­gyoni viszonyának romlása folytán az adók rögzítése a kelleténél súlyosabb terhet jelent, illetve, hogy adóalapja már a kivetéskor is túl magasan volt megállapítva. Az adófelmondás csak akkor vezethet eredményre, ha az adózó a beadványához csatolja számszerű be­vallását az általános kereseti adó, illetve jövedelmi- és vagyonadó kivetése céljára. A kisebb adózó általános kereseti, jö­vedelem- és vagyonadója is új kivetéssel kerül megállapításra adórögzítés helyett az alábi esetekben: A „Búvár” c. szépirodalmi folyóirat­ban írja Koch Sándor erről a mindig aktuális témáról a következőket: A drágakövek utánzásának készsége ősidőktől megvolt az emberben. Te­kintve, hogy a drágaköveknek a színe a legfeltűnőbb, elsősorban ezt igyekez­tek a különböző módon előállított után­zatokkal visszaadni. A drágakőutánzás iparának legelőször az üveggyártás tökéletesedésével nyílt tág tere. A ró­maiak idejéből már kitűnően sikerült drágakőutánzatokat találunk, rohamosan azonban csak az utolsó száz évben ívelt ez a készség fölfelé, s mesteri tökélyre az erős fénytörésű üvegfajták készíté­sével emelkedett. Az utolsó száz év azért korszakalkotó a drágakőutánzatok kés­zítésére is, mert ebbe az időszakba esik bele, hogy az ásványok, így a drágakövek pontos vegyi összetételét ismerjük. Ma tudjuk azt is, hogy a drágakövek túlnyomó része igen gyakori kémiai elemek ve­­gyülete, mely vegyületek magas hőmér­séklet és nagy nyomás alatt keletkeztek. Születésükhöz általában nagy nyomás és magas hőmérséklet szükséges. Mind a­­kettő olyan feltétel, melyeknek csak a legújabb technikai eljárások révén tu­dunk megfelelni. Magas hőmérséklettel az elektromosság révén rendelkezünk. 1. Ha az 1939. évre szóló adókivetés a bevallási határidőig sem emelkedett jogerőre, mert vagy a fellebbezés nincs még érdemben elintézve, vagy a másod­fokú kivetés ellen az adózó vagy a kincstári előadó panaszt intézett a köz­­igazgatási bírósághoz; 2. ha az 1939. évi adó nem teljes naptári év, hanem csonka év eredménye alapján került kivetésre; 3. ha az adóztatás helye időközben megváltozott, mert az adózó az adó­köteles foglalkozását most már más köz­ségben folytatja, illetve lakását más községbe, városba helyezte át; 4. ha az adózónak az elmúlt évben új foglalkozása, jövedelemforrása vagy ed­dig meg nem adózott vagyontárgya keletkezett; 5. ha az általános kereseti adó bár­mely okból új kivetéssel kerül megálla­pításra, a jövedelem- és vagyonadó sem rögzíthető. A most felsorolt esetekben a kis adó­zók is február hóban tartoznak felhívás bevárása nélkül adóbevallásaikat be­nyújtani. A felmondási kérelem bélyegmentes A kérvényt Budapesten annál a kerü­leti adófelügyelőségnél kell beadni, amely a kereseti, illetve a jövedelem- és vagyonadó kivetésére illetékes; vidéken a m. kir. adóhivatalnál kell benyújtani, magas nyomást azonban még ma is csak nagy nehézségek árán tudunk előidézni. Ezért van az ,hogy elsősorban olyan drágakövek utánzatainak készítésére gondolhatunk, amelyeknek összetétele nem bonyolult és amelyek keletkezéséhez nincs szükségünk túl nagy nyomásra. Ilyenek a vörös színű rubin, a kék zafír és a nemes spinellek. Ezek mesterséges előállításának kérdése teljesen megol­dottnak tekinthető. Az első minden tekintetben kifogás­talan rubinok 1902-ben kerültek forga­lomba mesterséges vagy szintetikus rubin néven. Készítőjük Verneuil francia vegyész. Az első években termelt rubi­nok legnagyobb súlya 15 karát, azaz 3 gramm volt, ma már 300 karátos rubinokat is gyártanak. Míg Verneuil eleinte csak rubint állított elő, addig ma soha nem látott színekben is gyártanak a rubinhoz hasonló vegyületeket, az ú. n. korundot. Legegyszerűbb a színtelen korund vagy más néven fehér zafír elő­állítása. A pompás kék zafírt csak 1910-ben sikerült Verneuilnek előállítani. A sárga szín árnyalatait, a zöld szín árnyalatait más-más fémek oxidjainak hozzátételeivel érik el, a zöld szín ár­nyalataiból azonban még mindezideig hiányzik a smaragd. Ugyanilyen eljárással, csak más sor­rendi összetétellel nyerjük a spinellnek különféle változatait, melyek közül leg­kedveltebb az aquamarinkék és a rózsa­szín. A drágakőutánzatok készítésének ba­bérkoszorúját Franciaország viszi el, utána jön Németország, majd Svájc, Olaszország és Anglia. Kezdetben a napi termelés alig haladta meg az 50 ezer karátot, ma a világ drágakőutánzatokat előállító gyárai napi termelése a fél millió karátot is meghaladja. Legna­gyobb mennyiségben rubint gyártanak. Ennek a roppant mennyiségű mester­séges drágakőnek alig tíz százalékát, a teljesen hibátlan, kifogástalan színű kö­veket csiszolják meg ékkövekké, míg kilencven százalékot a technika haszno­sít. Az összes ma gyártott órák, precí­ziós-, áram- és vízmérő készülékek csapágya, a dróthúzó készülékek, csi­szoló és vágó korongok nagy része mes­terséges rubin, illetve korund felhaszná­lásával készül. Van-e különbség a természetes és mesterséges rubinok, zafírok, azaz ko­rundok között? Megállapíthatjuk, hogy sem vegyi összetételben, sem fizikai tulajdonságban semmi különbség sincs. Nagy különbség van azonban alaki szempontból. A keletkezési viszonyok azok, amelyek rájuk nyomják bélyegü­ket. A mesterséges drágakövek (korun­dok) kemencében készülnek, a természe­tes drágakövek pedig a föld mélyén kialakulóban levő ásványtársaság köze­pette születtek. A mikroszkóp egyedül az, amely a természetes és mesterséges korundokat egymástól meg tudja külön­böztetni. Míg ugyanis a természetes korundokban mikroszkóp alatt idegen ásványok és folyadékkal telt parányi üregek tömegét láthatjuk, addig a mes­­terséges drágakövekben legföljebb feke­tének látszó gázhólyagocskákat figyel­hetünk meg. Ez a különbség okozza azután azt is, hogy míg a természetes korundoknak a színe kellemes, tompí­tott, addig a mesterséges kövek színe nyers, tompítatlan. Ma már megállapíthatjuk, hogy a mes­terséges drágakövek a természetes drágakövek árát nem befolyásolták. Eleinte féltek ettől a szakkörök, de ez az aggodalom ma már nem áll meg ép­pen azért, mert a természetes és mester­séges drágakövek egymástól teljes ha­tározottsággal megkülönböztethetők. A mesterséges drágakövek megjelenése a piacon feltétlenül hasznosnak mondható, nemcsak azért, mert a technika lehető­ségeit kiterjeszette, de azért is, mert újabb tömegeket kapcsoltak be a fo­gyasztásba, a közönségnek azt a rétegét, mely ha ékszert vásárolt, utánzatokra volt utalva. Mesterséges korundon és spinellen kí­vül ma egyéb mesterséges drágakő a piacon nincs. Ezeknek gazdag színská­lája lehetővé teszi úgyszólván az összes színes drága- és féldrágakőnek hasonló színű mesterséges kővel való helyettesí­tését. Csak a smaragd színét mutató korundot és spinellt nem tudtak még előállítani. Január hó végéig lehet félmondat a rögzített adókat Hogy készülnek a mesterséges drágakövek N . Schindler és Wachner órarész és szerszámnagyke­reskedés, UJ CÍM: BUDAPEST, VII., DOB­ UTCA 2. Tel. 141-552. Raktáron tartjuk az összes márkás sabb alkatrészeket és órás szerszámokat. A szakszerű és pontos kiszolgálást garantálja a Schlesinger L. és Tsa cégnél két évtizt­et eltöltött szolgálati idő. Vidéki rendelések a beérkezés napján elintéztetnek.

Next