Nyomda-és Rokonipar, 1922 (12. évfolyam, 13-24. szám)

1922-07-01 / 13. szám

1922 julius 1 NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 3. oldal llllllllllu­­ mot szolgálnak. Ily a­la­pel­vek szerint igyekezett néhai Hirsch Lipót bennünket tömöríteni, ez az ő szellemi öröksége. Fogadjuk el azt és tegyük magunkéivá! Fogjunk össze és halad­junk együtt kéz a kézben, egy csapáson, egy táborban, egységesen és megértően a Hirsch Lipót kitűzte végcél felé, az ipar és egyén boldogulása felé. Ha majd ez tesszük mind­annyian, akkor feleltünk meg valójában ama törekvésünknek, hogy Hirsch Lipót emlékét méltókép megörökítettük, befejezve nemes mű­vét az ő intenciói szerint. (Élénk taps.) Elnök, megköszönvén Markovits Kálmán választmányi tagnak magas szárnyalású be­szédét, a szót átadja Hirsch Ödön dr. egyesületi ügyésznek, aki reflektálva ezen kegyeletes aktusra, a kö­vetkezőket mondta: Mélyen tisztelt Közgyűlés! Midőn édesatyám 11 évvel ezelőtt — saját szavaival élve — letette a szerszámot — búcsúzójául idézte Franklin Benjámin sírfelira­tát: »Itt nyugszik Franklin Benjámin teste, egy könyvnyomtatóé (mint egy régi könyv fedele, amelynek tartalma ki van véve és amely meg van fosztva felírásától és aranyozásától); a férgek tápláléka; de maga a mű nem vész el, hanem hite szerint meg fog még jelenni új, szebb kiadásban, melyet a szerző átnézett és kijavított. Bucsúzóját avval a kéréssel fe­jezte be, hogy írják fel az ő nevét is emlékez­tetőül valamely régi könyvtáblára. Midőn ma ezen a díszes közgyűlésen meg­jelenhetek, amely nekem örök emlékezetű ünne­pem marad, hálás köszönetemet nyilvánítom, mert édesapám kérése felségesen teljesedett be, nem régi könyvtábla rejti nevét, hanem a művészet ékességével őrzik emlékét e temp­lomban. " Mert itt emlegetik szakadatlanul a nagy igazság örökmécsesét. Édesapám sohase felejtette el a tanulóévek keserves küzdelmeit, a zsenge gyerek korlát­lan munkaidejét, a céhrendszer brutális szo­kásait. Mint férfi odalépett a szociális küzdőtérre, hogy harcoljon a velünk született jogért. És nálánál elszántabban senki a harcot nem állta. Mikor letette a szerszámot, meglátta, hogy csak egy igazság van és ez az, hogy a tőke és munka igényei igazságos elosztást nyerjenek a jelenkori gazdasági rendszer kereteiben és kívánsága az volt, vajha mester és segéd to­vábbra is megértené egymást s mindegyik örülne helyzetének. Ennek az egyesületnek felkent papjai vérük veszteségével is elmennek a­ végső határig, hogy a­ munka igényét kielégíthessék, elmen­nek addig a határig, mely a jelenkori gaz­dasági rendszer kereteit jelenti. Ebben a sikeres küzdelemben már láthatók a fényjelek, melyek e sivár kor helyett egy boldogabb kor eljövetelét hirdetik. Ebben a sikeres küzdelemben látom én bol­­dogemlékű atyám szerény munkájának javított, szebb, újabb kiadását. Viruljon az egylet és vele örvendjen a mes­ter és segéd! A közbeiktatott napirendi pont ezzel befe­jeztetvén, Elnök jelentést tesz az egyesületnek 1921. évi július hó 1-étől 1922. évi junius hó 29-éig kifejtett működéséről és megállapítja, hogy ez az év is­­eléggé színtelen volt, méltán sorakozik a háborús évekhez. A nyomdászati szakosz­tály határozatilag kimondotta a múlt év szep­tember havában, hogy a minimális nyomtat­­ványárszabályzat betartásának ellenőrzését fel­függeszti. További eseménye az évnek, hogy a múlt évi augusztus 1-étől kezdődőleg a kemigráfiai munkások részére, ugyanazon évi november 1-ei hatállyal kezdődőleg a lito­gráfiai munkások részére és végül ez évi áp­rilis hó 7-étől kezdve a könyvkötőmunkások részére létesítettek új bérszabályzatok, amely körülmény bizonyítja, hogy a főnökegyesület tagjainál az erkölcsi érzés­ és a jobb belátás minden alkalommal érvényesül. Ez reményt nyújt arra, hogy tovább is kitartunk majd a néhai Hirsch Lipót által is fennen tartott zászlónk mellett, amely az egymás iránti kö­telezettségek tiszteletben tartását hirdeti. A nyomdászati szakosztály tagjai kívánságára ki­­terjeszkedett egyesületünk működése az ügy­nökkérdés megoldására is, amelyben azonban kellő eredményre jutni nem tudott. Résztvett egyesületünk továbbá az újonnan megalkotott ipartörvény végrehajtási utasítástervezetének tárgyalásában és van reményünk, hogy Valkó Lajos ő nagyméltósága, az új kereskedelem­ügyi miniszter, az iparágaink­, érdekeit szem előtt tartva, fogja­ ezt az utasítást életbe lép­­tettetni. Részt vett egyesületünk az új autonóm vámtarifa előmunkálataiban is és ez ügyben megnyugtathatja a közgyűlést, hogy amennyire csak lehetséges volt, sikerült megvédeni az iparosok érdekeit. E tekintetben kiváló érde­mei vannak Tranger József alelnökünknek, aki kiváló szaktudásával, fáradhatatlan buzgósá­­gával járult hozzá a nyomda- és rokonipari érdekeknek megfelelő istápolásához. Az a kí­vánságunk, hogy a védővámokat magában foglaló ez a vámtarifa csak akkor lásson nap­világot, amikor iparágaink fellendülnek. A bu­dapesti királyi ügyészség felhívása folytán ez év február hó 9-én kelt köriratunkkal intéz­kedtünk, hogy azon nyomdavállalatok, ame­lyek tulajdonosa jogi személy, impressumaik­­ban a náluk előállított időszaki lapokon, va­lamint az utcai terjesztésre szánt sajtóterméke­ken kitüntettessék azon egyén nevét, aki a nyomdavállalat nevében a sajtójogi felelőssé­get vállalja. A taglétszám tekintetében közli, hogy ez változást nem szenvedett, amennyiben a fővárosi tagoknál mutatkozó létszámtöbblet számszerűleg aeqyiparálja a vidéki tagoknál jelentkező létszámapadást. Fájdalmas kötelességének tesz eleget elnök (a jelenlevők felállanak), amidőn kegyeletes szavakkal megemlékezik Mayer Rezső, Láng József, György Ákos, Freund Jónás, Kiss Ár­min, Vidéki Félix és Andrényi Zsigmond el­hunytéról, mindegyiket kellőképpen méltatván. Javasolja, hogy a megboldogultak emlékét a jegyzőkönyvben megörökítsük. A közgyűlés elnök ezen indítványát elfogadja és egyben tudomásul veszi az egyesület tevé­kenységéről szóló és az elnök részéről imént előterjesztett jelentést. Következik a napirend szerint a számvizs­gáló bizottság jelentése az 1921. évi zárszá­madásról és ennek kapcsán határozathozatal­­a felmentvénynek javasolt megadása tárgyában. Elnök felhívja egyesületi titkárt, hogy a számvizsgáló bizottságnak erre vonatkozó je­­­­lentését olvassa fel. Titkár (olvassa): T. Közgyűlés! Az alapszabályok 123. §-ára való utalással tisztelettel bejelentjük, hogy egyesületünknek 1921. évi végszámadását az okmányolt szá­madások alapján elkészítettük. Ezt jóváhagyásra ezennel bemutatva, jelent­jük továbbá, hogy alapszabályaink határoz­­mányainak megfelelően egyesületünk vagyon­kezelésének ellenőrzése céljából úgy az egye­sület, mint a kezelése alatt álló összes egyéb alapok és alapítványok bevételeiről és kiadá­sairól vezetett könyveket a lefolyt költség­­vetési évben behatóan megvizsgáltuk és ennek eredményeképpen közölhetjük, hogy azokat éppen úgy, mint az 1921. évről bemutatott zárszámadásokat a fedezeti és egyéb okmá­nyok alapján — a fő- és segédkönyvek ada­taival egyezően — helyeseknek találtuk és ehhez képest aláírásunkkal hitelesítettük. Erre való tekintettel tis­ztelettel javasoljuk, hogy mindezeket a zárszámadásokat jóvá­hagyni méltóztassék és ajánljuk, hogy ez ala­pon a felmentvény a pénztárnok és ellenőr urnak, továbbá a választmány és részünkre is megadassák. Budapesten, 1922. évi április hó 21-én. Farkas Antal s. k. a számvizsgáló bizottság elnöke, a­ számvizsgáló bizottság tagjai. A felolvasás után közli elnök, hogy maguk a zárszámadások közöltettek a »Nyomda- és Rokonipar«-ban s ez a szám megküldetett az összes tagoknak. Kérdi a közgyűléstől, vájjon felolvastassa-e­ ezeket a számadásokat? (Felolvasottnak vesz­­szük.) Amennyiben a közgyűlés a zárszáma­dásokat felolvasottnak veszi, azt kérdi, vájjon kíván-e valaki ezekhez hozzászólni? (Nem!) Elnök kimondja, hogy a közgyűlés a kö­zölt zárszámadások adatait tudomásul vette­ és ez alapon a számvizsgáló bizottság javas­latához képest a felmentvényt megadja úgy a választmány, mint az alapszabályok 116. §-a értelmében a pénztárnoknak. Elnök jelenti, hogy a zárszámadások­hoz hasonlóan, az 1922. évre vonatkozó költ­ségelőirányzat is ugyanabban a lapszámban rendelkezésre bocsáttatott az összes tagoknak. Kérdi, várjon a közgyűlés felolvasottnak veszi-e a költségelőirányzatot? (Igen!) Kíván-e valaki a tárgyhoz hozzászólni? (Nem!) Elnök kijelenti, hogy a közgyűlés az elő­terjesztett költségvetést elfogadta. Az alapszabálymódosítás kapcsán elnök meg­jegyzi, hogy ez szintén megküldetett minden rendes tagnak a »Nyomda- és Rokonipar« ez idei 12. számával együtt külön mellékletként. Kéri a főtitkárt, hogy a választmánynak arra vonatkozó előterjesztését elreferálni szí­veskedjék. • Székely Artur főtitkár rámutat arra, hogy az alapszabályok módosítása három irányban vált szükségessé, jelesül, hogy az anyagiak ne tegyék lehetetlenné az egyesület működését, hogy­ vidéki tagtársaink lakó­helyükön helyi alakulatokat létesíthessenek s igy organikusan is kapcsolódjanak az egyesülethez, végül Bródy Géza s. k. Fuchs Oszkár s. k Horvát Lajos s. k. Márkus Pál s. k. Radó Gyula s. k. Roth József s. k. Szeleczky Iván s. k Szigeti Lipót s. k. TÄNZER MIKSA GRAFIKAI SZAKÜZLET BUDAPEST I".

Next